Több patinás autógyár márkajelzése stilizált csillagot ábrázol, így többek között a Daimler AG, vagy a Chrysler jól ismert logója. A japán Subaru azonban nem elégedett meg egyetlen csillaggal, hanem egy egész csillagképet tett meg autómárkái jelzésének.

Subaru, mint Fiastyúk

A híres nagy európai autógyárakhoz, köztük az 1883-ban Karl Benz által alapított Benz Company-hoz, vagy például az 1904-ben Henry Royce és Charles Rolls által gründolt Rolls-Royce-hoz képest a Subaru tinédzsernek számít.

Kenji Kito, a Subaru autógyár alapítójaForrás: Hemmings Motors News

Az összkerékhajtású modelljeiről híressé vált japán autógyárat a Fuji Heavy Industries konszern divíziójaként

Kenji Kita alapította meg 1953. július 15-én.

A márka az égbolt egyik különlegesen látványos csillagképéről, a hazai népnyelvben csak Fiastyúkként ismert szabad szemmel is jól látható nyílt csillaghalmazáról kapta nevét, a Fiastyúk neve japánul ugyanis Subaru.

Az M45 nyílt halmaz, a Plejádok 443 fényévre fekszik a FöldtőlForrás: Youtube

Az autómárka jelzése emiatt áll hat csillagból, öt egyforma méretűből és egy nagyobból, amelyek közül az utóbbi a csillagkép legfényesebb csillagát, a Meropét szimbolizálja.

Galileo Galilei figyelte meg először távcsővel

Az asztronómusok a hazai égbolton ősszel és télen jól látható csillagformációt Charles Messier francia csillagász 18. század második felében megalkotott mélyég-objektum katalógusában szereplő M 45 jelzéssel tartják nyilván napjainkban is.

Charles Messier 18. századi francia csillagász, az első mélyég-objektum katalógus megalkotójaForrás: Wikimedia Commons

A Fiastyúk vagy Plejádok az őszi és a téli égbolt egyik apró, ám annál látványosabb szabad szemmel is jól látható nyílt csillaghalmaza a Bika (Taurus) csillagképben. Tiszta időben puszta szemmel hat fényesebb, és egy halványabb csillagot fedezhetünk fel

a ténylegesen mintegy 500 csillagból álló halmazban.

Egy kisebb nagyítású binokulárral legalább húsz, egy 5 cm átmérőjű lencsés csillagászati távcsővel (refraktorral) pedig már akár 35 - 40 csillagot különböztethetünk meg a halmazon belül.

A halmaz csillagairól a Spitzer-űrtávcső által infravörös fényben készített felvételForrás: NASA

A Plejádok halmazt tudományos alapossággal először a híres olasz csillagász, az asztronómiai megfigyelésekhez elsőként távcsövet alkalmazó Galileo Galilei figyelte meg, 1610-ben. A halmaz neve mitológiai eredetű. Az ókori görögök „hét nővérként" emlegették, Atlasz és Piénoé lányainak tartva ezeket a csillagokat.

Kozmikus szomszédságunkban találhatóak a Fiastyúk csillagai

A Plejádok fiatal, forró, zömében B színképosztályba tartozó fehér fényű óriáscsillagokból áll.

A halmaz csillagai nagyjából egy időben keletkeztek

abból a hatalmas kiterjedésű csillagközi (intersztelláris) gáz és porködből, amely még ma is kitölti a nyílt halmaz csillagai közötti teret.

A Subaru márkajelzése a Fiastyúk stilizált ábrázolásaForrás: Hemmings Motors News

A Plejádokról készített hosszú expozíciójú felvételeken kiválóan látszik a kozmikus gáz és portömeg, amely visszaveri a környező forró csillagok erős fényét. A Plejádok halmaz kozmikus értelemben viszonylag közel, 443 fényév távolságra fekszik a Földtől.

A halmaz fiatal forró óriáscsillagainak fénye világítja meg a köztük lévő teret kitöltő kozmikus por-és gázfelhőtForrás: NASA

A csillagászok a halmaz csillagainak korát 150 – 130 millió évesre becsülik,

ami a Nap mintegy 5,5 milliárd éves korához képest még valóban"csecsemőkornak" számít.