Kiderült, miért jobbkezes az emberek többsége

Child drawing in coloring book, close-up.

Az emberek nagyjából 90 százaléka jobbkezes. Ebben a tulajdonságban is különbözünk a legtöbb főemlőstől, ahol nem figyelhető meg ilyen oldalpreferencia a végtagoknál. Úgy vélik, hogy a kézpreferencia kialakulása jelentős szerepet játszott az emberi evolúció folyamán. Úgy tűnik, egy új tanulmány most megvilágítja a jobbkezesség létrejöttének okát és idejét.

A Journal of Human Evolution folyóiratban megjelent tanulmány szerint a jobbkezesség kulcsát nem az ősi kézben, hanem az ősi fogakban kell keresni, olvasható a The Conversation ismeretterjesztő magazin cikkében.

Az agy kétoldalisága csak az emberre jellemző

Régóta tudjuk, hogy az emberi agy két, nagyjából egyforma féltekéből áll. A bal agyfélteke irányítja a nyelvet és a motoros készségeket, míg a jobb félteke felel a látással és a térérzékeléssel kapcsolatos feladatokért.

Az kevésbé köztudott, hogy az agy lateralizációja, vagyis az, hogy bizonyos kognitív funkciók az egyik vagy a másik oldalra koncentrálódnak, kizárólag az emberekre jellemző,

és egyike azon tulajdonságoknak, amelyek a jobb gondolkodási képességhez kapcsolódnak.

Jobbkezes és balkezes olló Forrás: Science Photo Library/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Science Photo Library

Kérdés, hogy a kézpreferencia szerepet játszott-e az agy lateralizációjában. A legkorábbi őseink által használt kőszerszámok némi támpontot adnak a kérdés megválaszolásához.

Több mint 3 millió éves kőszerszámok

A legkorábbi

kőszerszámok nagyjából 3,3 millió évvel ez előttről

származnak Afrikából, a mai Kenya területéről. A korai kőszerszámkészítés valószínűleg nagyfokú kézügyességet igényelt. A kísérletekből tudjuk, hogy az eszközkészítő folyamatok replikálása folyamán az agy bal féltekéje – amely a tervezésért és a végrehajtásért felelős – aktív.

A Neander-völgyiek pattintott kőszerszámaikkal a legújabb lelet tanúsága szerint képesek voltak a csont finommegmunkálására is Forrás: Neanderthaltools

Az is ismert, hogy más fajokkal összehasonlítva az ember a szerszámkészítés folyamán jóval inkább a jobb kezére hagyatkozik. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a bal és a jobb agyfélteke az ellenkező oldali motoros funkciókat koordinálja.

Noha ez a kapcsolat nem teljesen kézenfekvő, úgy tűnik, az esetek nagy részében a kézpreferencia és az agy lateralizációja „kéz a kézben" jár.

Mi közük a fogaknak a jobbkezességhez?

De hogyan kerülnek a fogak a kézpreferencia vizsgálatába? A válasz az illeszkedő bal és jobb karcsontleletek (különösen a legkorábbi ősök esetében) hiányában keresendő.

Egymáshoz illő bal és jobb végtagok nélkül lehetetlen vizsgálni a méret- és alakbeli különbségeket annak megállapítására, hogy melyik kezet preferálta az egyed a manuális feladatok elvégzéséhez.

Az emberek többsége jobbkezes Forrás: PhotoAlto/Mieke Dalle / Altopress/Mieke Dalle

A fogak viszont viszonylag nagy mennyiségben megmaradtak az ősmaradványokban, és megőrződtek rajtuk azok

a karcolások vagy "barázdáltság",

amely utal a kézpreferenciára.

A Neander-völgyieknél vették észre először

Egy korábbi tanulmányban a kutatók észrevették az európai Neander-völgyiek fogainak elülső oldalán lévő barázdáltságot. Azt feltételezték, hogy ezek a barázdák akkor keletkeztek, amikor az anyagot az egyik kézben tartva és a mellső fogak közé szorítva megmunkálták a másik kézben tartott kőszerszámmal, és a szerszám időnként a fogaknak ütközött.

Neander-völgyi ember rekonstruált portréja Forrás: wikimedia.org

Ezeket a tevékenységeket kísérletekben replikálták (a résztvevők fogvédőt viseltek), és a barázdák dőléséből következtetni lehetett, melyik kézben tarthatták az emberelődök a kőszerszámot.

Az ügyes ember is jobbkezes volt

A mostani új tanulmányban vizsgált ősi felső állcsont szolgáltatja a legősibb bizonyítékot a Homo nemzetség jobbkezességére.

Az állcsont legkorábbi emberelődünkhöz, egy Homo habilishoz ("ügyes emberhez") tartozott, amely nagyjából 1,8 millió éve vándorolt a mai Tanzánia területén.

A tanulmány szerzői számos barázdát fedeztek fel a fogak elülső oldalán. Nagy felbontású mikroszkópok és digitális kamerák segítségével megvizsgálták a barázdákat. Ezek jó része jobbra dőlő, amely arra utal, hogy az egyed is jobbkezes volt.

A most vizsgált Homo habilis állkapocs Forrás: David Frayer

A felfedezés nemcsak a jobbkezesség legősibb bizonyítéka, hanem azért is jelentős, mert arra utal, hogy az agy szerveződésének jelentős szintje már legalább 1,8 millió éve lezajlott az emberősöknél.

Ez az agyfejlődés tette lehetővé a létfontosságú ősi tevékenységek, például a kőszerszámkészítés végrehajtását, és talán kikövezte az utat a nyelv kialakulása felé. A jobbkezesség tehát jóval többet jelent számunkra, mint egyszerűen a jobb kéz előnyben részesítését.