Tudománytagadás: a hit győzelme a tények felett

2017.01.24. 13:50

Miért utasítanak vissza művelt és tájékozott emberek nyilvánvaló tudományos igazságokat? Amerikai pszichológusok kérdőíveken keresztül, kísérletekkel és megfigyeléssel próbálják megérteni a tudománnyal szembeni szkepticizmus lélektani mozgatórugóit.

Az ember okozta klímaváltozás tagadása, az oltásellenesség vagy a nukleáris energia békés felhasználásával szembeni extrém ellenállás mind egy olyan szellemi irányzat megnyilvánulásai, amelyre jellemző a tudományosan alátámasztott tények figyelmen kívül hagyása, vagy legalábbis szelektív megnyirbálása.

Nem szükségszerűen műveletlenek a szkeptikusok

A tudománnyal szemben szkeptikus nézeteket valló emberek azért tudnak olyan zavarba ejtők lenni, mert iskolázottságuk, műveltségük, általános tájékozottságuk nem szükségszerűen alacsonyabb a többiekénél, sőt, gyakran ugyanolyan élénk érdeklődést mutatnak a tudomány eredményei iránt. A probléma tehát nem abban rejlik, hogy a tudományszkeptikusok ne volnának ellátva a józan ítéletalkotáshoz szükséges információval; a kérdés sokkal inkább az, hogy az információt kiegyensúlyozott módon értékelik-e.

Forrás: Origo

Az emberek nem úgy működnek, mint egy tudós, aki elfogulatlanul mérlegre teszi a rendelkezésre álló bizonyítékokat, hanem inkább úgy, mint egy ügyész, aki gondosan kiválogatja a tények közül azokat, amelyek összhangban állnak az általa bizonyítani kívánt tétellel" - magyarázza Matthew Hornsey, a Queenslandi Egyetem (Ausztrália) pszichológus kutatója, a tudományellenes nézetek lélektanának szakértője.

Hátat fordítanak a tényeknek

Troy Campbell, az Oregoni Egyetem (Egyesült Államok) professzora ehhez még hozzáteszi: „Tapasztalataink szerint az emberek bármiféle hitbeli meggyőződésük megvédése érdekében készek hátat fordítani a tényeknek, legyen bár vallásról, politikáról, vagy akár csak az általuk preferált webböngészőről szó."

A politikai paletta bármely szegmensében közkedvelt dolog a bizonyítékokat úgy felsorakoztatni, hogy azok inkább az érvelő identitását, mint az igazságot tükrözzék" - jegyzi meg Dan Kahan, aki jog és pszichológia kapcsolatával foglalkozik az amerikai Yale Egyetemen.

Forrás: Picasa 2.6

Semmilyen bizonyíték, adat vagy tény nem lehet elégséges ahhoz, hogy egy szkeptikust kimozdítson az álláspontjából, amit mondjuk a klímaváltozással, a génmódosított organizmusokkal vagy az oltásokkal kapcsolatosan képvisel. Ugyanis mindenki a saját tudományát és tényeit használja a privát meggyőződése védelmében, és alábecsüli az ellentétes állásponthoz tartozó érvek jelentőségét.

Saját meggyőződésük alapján szelektálnek

„Kutatásunk során azt találtuk, hogy az emberek azokat a tényeket tartják a tárgy szempontjából lényegesnek, amelyek a saját véleményüket tükrözik.
„Nem is feltétlenül tagadják az azzal ellenkező tények valóságtartalmát; inkább csak kevésbé relevánsnak ítélik őket" - mondta Campbell.

A tudományszkepticizmus főleg azoknak adja fel a leckét, akiknek a hivatása volna a tudomány eredményeit a nagyközönség irányába kommunikálni, de a hétköznapi embernek is komoly fejtörést okozhat, hogy egy beszélgetésben hogyan törjön át az áthatolhatatlannak tűnő ideológiai falakon.

Ma már kétségbevonhatatlan tény, a légkör globális felmelegedéseForrás: Origo

Hornsey az American Psychologist című folyóiratban hamarosan megjelenő cikkében azt tanácsolja, hogy mindenekelőtt

próbáljuk meg a tudománytagadás mögött meghúzódó motivációkat azonosítani. „Ahelyett, hogy a felszíni megnyilvánulásokkal kísérelnénk meg vitába szállni, hozzuk a mondandónkat olyan formába, hogy egybeessék közönségünk belső motivációjával. Klímaszkeptikusokkal beszélve például találjuk meg először a közös nevezőt, amiben mindannyian egyetértünk, és úgy fogalmazzuk át a klímaváltozással kapcsolatos üzenetünket, hogy összhangban álljon ezekkel a közmegegyezéses pontokkal."

Felvilágosodásellenes mozgalomról beszélnek

Amerikában a pszichológusok közben már felvilágosodásellenes mozgalomról beszélnek, amely rendkívüli módon aggasztja a tudóstársadalmat. Ezért az amerikai Személyiség- és Szociálpszichológiai Kutatók Társasága (Society for Personality and Social Psychology) nevében Hornsey által szervezett, a múlt hétvégén San Antonio-ban rendezett szimpóziumnak ez a téma állt a középpontjában.

Forrás: Textweek

A felvilágosult eszméket ostromolják

„Mi még egy olyan korban nőttünk fel, amikor magától értetődőnek tűnt, hogy a fontos dolgok megértése felé a józan érveken és bizonyítékokon, nem pedig félelmeken, burkolt érdekeken, hagyományokon és hiteken keresztül vezet az út - emlékezett Hornsey. „Ám a klímaszkepticizmus és az oltásellenesség előretörése fájdalmasan ráébresztett minket arra, hogy felvilágosodáskori eszméink ostrom alatt állnak. A tét pedig túl nagy ahhoz, hogy vállrándítással elintézzük a dolgot. Az oltásellenes mozgalom már most emberéleteket követelt. A klímaváltozás tagadása pedig fékezi a korunk legfenyegetőbb társadalmi, gazdasági és ökológiai kihívására adott globális válaszlépéseket."

Ugyanakkor Kahan legfrissebb kutatásai megerősítették azt a reménykeltő benyomást, miszerint minél élénkebb tudományos érdeklődést mutat valaki, annál fogékonyabb lehet mások álláspontjára. Kísérleteikben bizonyították, hogy azok, akik élvezettel ismerkedtek meg egy-egy meglepő új felfedezéssel, nyitottabbak voltak az új információra még akkor is, ha az ellenkezett általános meggyőződésükkel. Úgyhogy a tudomány és tagadói közti játszmában a józan tények talán még mindig nem állnak véglegesen vesztésre.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK