Pokoli tűzben lelték halálukat az űrhajósok

2017.01.26. 17:57

Ötven éve, 1967. január 27-én az amerikai Cape Canaveral űrközpont 34-es kilövőállásán tesztelés közben kigyulladt és megsemmisült a Saturn hordozórakétára szerelt első Apollo-űrhajó. A háromfős személyzet életét vesztette a lángok között, ez volt az amerikai űrhajózás történetének első halálos balesete.

Az Apollo űrkutatási programot John F. Kennedy elnök hirdette meg 1961. május 25-én, egy hónappal az után, hogy a Szovjetunió embert juttatott a világűrbe. Az űrversenyben látványosan lemaradt Egyesült Államok visszavágásként azt a célt tűzte ki, hogy még az évtized vége előtt űrhajósokat juttat a Holdra. Óriási erőforrásokat összpontosítva indult meg a Mercury-, majd a Gemini-program, utóbbival párhuzamosan kezdődött az Apollo-program, amelynek keretében háromszemélyes űrhajócsaládot fejlesztettek. 

Az Apolló-1 legénysége a 34-es kilövőállás előttForrás: NASA

Az első Apollo-küldetés az AS-204 (Apollo/Saturn) kódnevet viselte, és csak utólag, a szerencsétlenség áldozatául esett űrhajósok iránti tiszteletből kapta meg hivatalosan az Apollo-1 nevet. A CSM névre keresztelt modul alkalmas volt az űrrepülésre, de a Hold körüli randevúra, a holdkomppal való dokkolásra még nem. Gus Grissom, Edward White és Roger B. Chaffee feladata az lett volna, hogy Föld körüli pályán próbálják ki az űrhajót.

A NASA által közreadott, dátum nélküli archív kép az Apollo-1 amerikai űrhajó legénységét alkotó Edward White-ról, Virgil "Gus" Grissomról és Roger B. Chaffee-ről (b-j)Forrás: MTI/AP/NASA/-------------------

Baljós előjelek

A felbocsátást 1966 végére tervezték, de végül 1967. február 21-ére tűzték ki. A tervezett indulást igen alapos tesztek előzték meg, a kulcsfontosságú visszaszámlálási folyamatot 1967. január 27-én szimulálták. Ezt senki sem tartotta igazán veszélyesnek, mert a hordozórakéta hajtóművét nem töltötték fel üzemanyaggal, és minden tűzveszélyes rendszert kikapcsoltak.

Az Apolló-1 űrhajósai a kabin rendszereit tesztelikForrás: NASA

A három űrhajós helyi idő szerint délután 1 órakor teljes felszerelésben belépett az űrhajóba, bekapcsolta a biztonsági öveket, rácsatlakozott a belső rendszerekre. Már a legelső pillanattól kezdve adódtak problémák: a Grissom szkafanderének levegőjében észlelt furcsa, fanyar szag miatt a szimulációt megszakították, de a vizsgálat semmi rendelleneset nem észlelt. Háromnegyed háromkor a folyamat újrakezdődött, az űrkabint lezárták, és a benne lévő levegőt nagy nyomású, tiszta oxigénre cserélték.

Az Apollo-1 legénysége. Balról jobbra: Virgil Ivan "Gus" Grissom, Edward White, Roger B. ChaffeeForrás: AFP/Ho

A túl gyorsan beáramló oxigén azonban működésbe hozta a riasztórendszert, kommunikációs zavarok keletkeztek, a délben kezdődött teszt lassan az estébe nyúlt. A visszaszámlálás nagy része 6 óra 20 percre lezajlott, a kommunikáció ekkor már tökéletes volt.

Pokoli tűz a kabinban

Az irányító központban így tíz perccel később tisztán hallották, amint az egyik űrhajós felkiált: "Tűz!", majd két másodperccel később újra: Tűz van a kabinban!". Néhány másodpercnyi csönd után még egy alig érthető mondat, utána már csak fájdalomkiáltások hallatszottak a rádiókapcsolat megszakadásáig.

Az Apolló-1 kiégett parancsnoki kabinjának belseje, az asztronautákat elpusztító fedélzeti tűz utánForrás: NASA

A monitorokon látszott Ed White karja, amint megpróbálja kinyitni a zsilipeket, de a belső szakasz szabaddá tételéhez számos tolózárat kellett működésbe hozni. Ráadásul az ajtó befelé nyílt, hogy a kabin a nyomáskülönbséget kihasználva légmentesen záródjon, a kijutáshoz normál körülmények között is másfél percre lett volna szükség.

1967-es kép az Apollo-1 parancsnoki moduljában tartózkodó űrhajósokról. Roger B. Chaffee (balra), Edward White (középen), Gus Grissom (jobbra)Forrás: AFP/-

Az asztronautáknak nem volt ennyi idejük, a tiszta oxigénnel töltött kabin pillanatok alatt lángoló pokollá változott. Az ajtó zárva maradt, végül a túlnyomás miatt a kabin oldala szakadt fel, és mérgező gázok ömlöttek ki rajta.

Az elharapózó tűz megolvasztotta az asztronauták speciális űrruháját és az életfunkciókhoz szükséges berendezéseket, Grissom és White ruhája egybeolvadt. A mentésre érkezett technikusoknak a füst és a rosszul működő gázálarcok miatt öt percükbe telt, amíg az űrkabin ajtaját kinyitották.

Forrás: NASA

Az űrhajósok azonban az első segélykiáltás után 17 másodperccel már halottak voltak, és bár súlyos égési sérüléseket szenvedtek,

a jelentés szerint halálukat közvetlenül fulladás, a füst belélegzése okozta. A kiégett kabinban mindössze a repülési dokumentáció maradt épen.

A vizsgálat eredményei

A vizsgálat azt állapította meg, hogy a tüzet a Grissom széke melletti egyik szigeteletlen vezetékben keletkezett rövidzárlat okozta, a kabin kialakítása során felhasznált sok gyúlékony anyag és az oxigénben gazdag környezet csak táplálta a lángokat. Az űrhajósok sorsát azonban egy konstrukciós hiba pecsételte meg.

A kiégett Apollo-1Forrás: Origo

A kabin ajtaja korábban egy darabból állt, és robbantózárral kifelé nyílt. A tesztek során nyilvánvaló lett, hogy ha a robbanózár a kozmoszban hibásodik meg és lép működésbe, az űrruhát nem viselő személyzet azonnal életét veszti. Ezért két részből álló, befelé nyíló és robbanózár nélküli ajtót terveztek, de a kabinban kiütött tűz után ez halálos csapdává változott. A belső nyomás másfél tonna erővel préselte helyére az ajtót, amelyet emberi erővel lehetetlen lett volna kinyitni.

A drámai események megrázták az egész világot, az Apollo-programot húsz hónapra leállították. A kiégett űrkabint a NASA Űrközpontjának egyik raktárában őrzik, a 34-es kilövőállást lebontották, de talapzatára emléktáblát helyeztek el. A Holdon krátereket, a Marson pedig hegyeket neveztek el a három hősi halált halt űrhajósról, az Apollo-15 személyzete a Holdon az emléküket megörökítő szobrocskát helyezett el, a tragédia rövid képsora az Apollo-13 című film első kockáin is látható.

A Challenger és az Apollo áldozatainak emlékére készült közös emlékműForrás: AFP/Paul J. Richards

Az Apollo-űrhajókon számos javítást hajtottak végre. Kiváltották a gyúlékony anyagokat, és az ajtót úgy alakították át, hogy kinyitásához kevesebb mint 10 másodpercre legyen szükség. Az elektromos vezérlés hálózatait több mint ezer helyen módosították, a későbbiekben a fellövésig fenntartották a 40 százalék nitrogén, 60 százalék oxigén keverékéből álló belső légkört, amelyet csak később és fokozatosan, az űrrepülés első 24 órájában cseréltek le 100 százalék oxigénre.

Az Apolló-1 tartalék legénysége (a képen a hátsó, álló sorban)Forrás: NASA

Az özvegyek kérésére a soha meg nem valósult küldetés az Apollo-1 nevet kapta, a következő, személyzet nélküli űrhajó Apollo-4 néven emelkedett a magasba; az első embert szállító űrhajó az Apollo-7 lett, fedélzetén az Apollo-1 tartalék legénységével.

KAPCSOLÓDÓ CIKK