Kétszázötven millió éves tengeri hüllő embriót találtak

2017.02.15. 17:21

Embriót találtak egy 250 millió éve élt, rendkívül hosszú nyakú fosszilis tengeri hüllő hasában, amelyről eddig úgy vélték, utódait kizárólag tojásokban hozta világra.

Eddig úgy vélték, tojással szaporodtak

Jonathan Aitchison, a Queenslandi Egyetem kutatója szerint a Kínában 2008-ban talált lelet az elevenszülés első bizonyítéka egy olyan állatcsoport esetében, amelyről eddig azt hitték, kizárólag tojással szaporodik. "Az elevenszülés jól ismert az emlősöknél, amikor az anya méhlepénye táplálja a fejlődő embriót. A gyíkok és kígyók esetében is nagyon gyakori, hogy az utódok az anya hasán belül kelnek ki a tojásból és tojáshéj nélkül jönnek világra.

A Dinocephalosaurus rekonstrukciójaForrás: Ancient World

Eddig úgy véltük, hogy a szárazföldi gerincesek harmadik osztálya, a krokodilok és madarak (a hüllők Archosauromorpha alosztályának tagjai) csak tojásokat raknak" - fejtette ki Aitchison. Hozzátette: a tojásrakás egy primitívebb szint, a fejletlenebb hüllők és őseik, a kétéltűek és halak jellemzője.

A triász időszaki tengerekben vadászott az extrém hosszú nyakú ragadozó

A vizsgált Dinocephalosaurus-fosszília egy szokatlan, hosszú nyakú tengeri élőlény maradványa, amely Dél-Kína sekély tengereiben élt a középső triász földtörténeti korban.

A halevő állat hosszú nyakát ide oda tekergetve csapott le zsákmányaira

- olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Jun Liu, a kínai Hofej Műszaki Egyetem kutatója szerint a tudósok nagyon izgatottak lettek, amikor először látták meg az embriót.

A Dinocephalosaurus nemzetséghez tartozó tengeri őshüllőket az extrém hosszú nyak jellemezteForrás: Live Science

"Nem voltunk biztosak abban, hogy az embrió az anya utolsó vacsorája vagy meg nem született utódja volt-e. A további kutatások során valami szokatlant fedeztünk fel" - emelte ki. Mint elmondta, az embrió az anya bordakosarában helyezkedett el, fejjel felfelé.

Triász időszaki tengerpart fantáziaképeForrás: Science

A lenyelt állatok általában fejjel lefelé helyezkednek el, mert a ragadozó úgy nyeli le őket, hogy könnyebben lejussanak a torkán. Ráadásul az anyán belül lévő apró állat ugyanaz a faj.

Evolúciós elemzés és genetikai ivarmeghatározás

További elemzések megerősítették, hogy ez az elevenszülés első példája egy olyan nagy osztályban, amelybe többek között madarak, krokodilok, dinoszauruszok és repülő sárkánygyíkok is beletartoznak.

A Föld térképe a triász időszak derekán nagyjából 220 millió éve. Ekkor az összes szárazulat egyetlen szuperkontinesbe egyesült, ez volt a PángeaForrás: Pinterest

Az Archosauromorpha alosztály jura korszak előtti szaporodására vonatkozó információk a felfedezés előtt nem álltak a kutatók rendelkezésére, a csoport 260 millió éves története ellenére. Chris Organ, a Montanai Állami Egyetem szakértője szerint az evolúciós elemzés alapján megállapították, hogy

az elevenszülésnek ez a példája is a genetikai ivarmeghatározással köthető össze.

"Néhány ma élő hüllő, mint például a krokodil a fészek hőmérséklete alapján dönt utódai neméről.

Eddig úgy vélték, hogy a Dinocephalosaurus tojásokkal szaporodott a szárazföldönForrás: Zdenek Burian

Megállapítottuk, hogy a Dinocephalosaurusok, a krokodilok távoli ősei utódaik nemét genetikai úton határozták meg, mint az emlősök és a madarak".

A lelet átírja a reprodukciós rendszerekről alkotott elméletet

"A kínai lelet átírja a reprodukciós rendszerek fejlődéséről kialakított elméleteinket. Az elevenszülés és a genetikai ivarmeghatározás úgy tűnik, szükséges volt az olyan állatok számára, mint a Dinocephalosaurus ahhoz, hogy vízi életet éljenek" - mondta Mike Benton, a Bristoli Egyetem professzora.

Evezőszerű végtagjaikkal és nagyon hosszú nyakukkal nem tudtak volna fészket építeni a szárazföldön,

mint ahogyan például a mai teknősök eszik.

A  Dinocephalosauru vázszerkezetének rajzaForrás: Wikimedia Commons

A vízben azonban a hüllőtojásokat nem lehet kikölteni, ráadásul az anyaállat tágulásra képes medencéje is az elevenszülést bizonyítja - fejtette ki a szakértő.
A kutatás kínai, amerikai, brit és ausztrál paleontológusok széleskörű együttműködésének eredménye.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK