Újabb fordulatot vett a Kuril-szigetek körüli orosz-japán vita: Japán tiltakozást jelentett be, miután Oroszország néhány szigetet orosz tábornokokról és politikusokról nevezett el - közölte kedden a tokiói kormányszóvivő, hozzátéve, hogy a lépés ellentmond a japán álláspontnak és "rendkívül sajnálatos".
Andrej Gromiko volt kommunista külügyminiszterről kapott nevet az egyik sziget
Az egyik szigetet Kuzma Gyerevjanko tábornokról nevezték el, aki 1945 szeptember 2-án a Szovjetuniót képviselte a japán kapituláció aláírásakor a Tokiói-öbölben horgonyzó USS Missouri csatahajó fedélzetén.
Egy másik sziget a néhai szovjet külügyminiszterről, Andrej Gromikóról kapta nevét,
egy harmadikat Alekszej Gnyecsko tábornokról, a Kuril-szigetek egyik meghódítójáról neveztek el.
A jaltai konferencia tette lehetővé a szovjet megszállást
A Szovjetunió 1941 áprilisában semlegességi szerződést írt alá Japánnal, ez tette lehetővé többek között, hogy 1941 novemberében Sztálin Moszkva védelmére vezényelje át a Távol-Keleten állomásozó szibériai hadosztályokat.
A három szövetséges nagyhatalom 1945. februári jaltai konferencián határozták el, hogy Németország leverése után a Szovjetunió részt vesz a Japán elleni harcban, és az ország megszállásában, ami 1945 augusztusában meg is történt. Ekkor kerültek többek között a Kurill-szigetek is a Szovjetunióhoz.
A Szovjetunió a japán kapitulációig elfoglalta a szigetcsoport összes tagját,
így a déli Iturupot (Etorofu), Kunasirt (Kunasiri), Habomait és Sikotant is. Japán azonban mind a mai napig igényt tart a négy déli szigetre és Hokkaido szigetével együtt Északi Területeknek nevezi őket.
A területi vita akadályozza a második világháborút lezáró békeszerződés megkötését Moszkva és Tokió között.
A szigetcsoport stratégiai jelentőségű Oroszország számára
Az öt szóban forgó lakatlan sziget orosz terület, így Oroszországnak szuverén joga, hogy nevet adjon nekik - közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Moszkvában. A névadásra néhány nappal azt követően került sor, hogy a két fél márciusra szakértői megbeszéléseket jelentett be a Kuril-szigetek közös gazdasági hasznosításáról.
Az 56 nagyobb szigetből és számos sziklából álló szigetcsoport 1300 kilométer hosszan húzódik Kamcsatka és Japán között. A szigeteken száznál is több tűzhányó található, termálvízben és geotermikus energiában gazdagok,
a tengerfenék jelentős olaj- és földgázkészleteket rejt,
számottevő halászat is folyik.
A Kuril-szigetek Oroszország számára katonai-haditengerészeti szempontból kitüntetett fontosságú stratégiai területnek számít.