Tudja, hogy miért szerették a törökök a fürdőket?

2017.02.23. 20:03

Napra pontosan tizenöt évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán hadai kardcsapás nélkül megszállták Budát. Az ezt megelőző másfél évtizedben, a kettős királyválasztás korszakában, amikor Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd is saját magát tekintette Magyarország törvényes királyának, a törökök még nem rendezkedtek be az országban.1541 után mindez megváltozott, és az ország jelentős része az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került.

Nagymecset lett a Mátyás-templomból

1541 után a magyar királyok egykori székhelye „Budun", a budai vilajet központja lett. A hódoltság bő másfél évszázada alatt azonban a megszállók viszonylag kevés épületet emeltek. Buda épségben került Szulejmán kezére, a török előkelőségek az egykori főúri palotákba, a köznép pedig az elhagyott polgárházakba költözött be.

I. Szulejmán szultán 1541-ben szállta meg BudátForrás: Wikimedia Commons

A keresztény templomok többségét mecsetté alakították át,

a budavári Nagyboldogasszony templom pedig - ahol az Anjou-dinasztia alapítóját, Károly Róbertet, majd a rá következő évszázad derekán Hunyadi Mátyást is királlyá koronázták -, a budai nagymecset lett, ahová minden pénteken, a szerámlik idején a budai beglerbég és fényes kísérete levonult imádkozni.

Szulejmán szultán kézjegye, az úgynevezett tugra. Az első fürdő már Szulejmán uralkodása alatt felépült BudánForrás: Wikimedia Commons

A törökök leginkább csak mecseteket, medreszéket (korániskolákat), karavánszerájokat, és fürdőépületeket emeltek.

A törökök értékelték a budai termálvizeket

A török megszállók már korán felfigyeltek a bő vízhozamú budai hévforrásokra, és az egykori magyar királyi székhely kiváló hatású gyógyvizeire.

Nem sokkal Buda megszállása után megépült az első hamam, vagyis közfürdő,

és a fennmaradt törökkori fürdőépültek, illetve régészeti bizonyítékok alapján tudjuk, hogy a 16. század végén már legalább hat törökfürdő működött„Budunban". A korabeli forrásokból ismerjük ezek egykorú neveit is; a ma is népszerű Rudas gyógyfürdő a Jesil direkli, a Rác fürdő pedig a Kücsük nevet viselte.

Hürrem fürdője Isztambulban. A törökfürdők szerkezeti kialakítására a római-bizánci fürdőkultúra komoly hatást gyakoroltForrás: Wikimedia Commons

A Király fürdőt a hódoltság idején Horosz kapuként emlegették a padisah alattvalói, de népszerű volt Veli bég és Tojgun pasa hamamja is, valamint a Pasa szerájként emlegetett fürdő.

Azonban nem csak a törökkori Buda büszkélkedett közfürdőkkel.

Székesfehérváron a 16. században két törökfürdő is működött, amelyekhez a vérzivataros 17. században egy újabbat építettek. Buda után talán Pécs volt a legpezsgőbb életű törökkori város. Ezt nem csak a máig fennmaradt, keresztény templommá átépített Gázi Kászim pasa dzsámi, és a minaretjét is megőrzött Jakováli Hasszán dzsámi bizonyítja, hanem a három 16. századi fürdő, amelyek közül Memi pasa hamamjának romjai napjainkban is láthatók.

A pécsi  Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom Gázi Kászim pasa egykori dzsámija a XVI. század közepérőlForrás: MTI/Jászai Csaba

A török előkelőségek közül Rusztem pasa ugyancsak nagy fürdőkultúra-rajongó lehetett,

ő Esztergomban emeltetett egy, a nevét viselő közfürdőt. Ezzel azonban koránt sincsen vége a hódoltsági törökfürdők sorának; többek között Gyula, Szeged, Hatvan és Szekszárd is rendelkezett ilyen közösségi intézményekkel.

Evlíja Cselebi, a híres 17. századi török utazó és krónikásForrás: Wikimedia Commons

A híres 17. századi török utazó és krónikás, Evlíja Cselebi elragadtatással írt az általa is felkeresett budai, és más magyarországi törökfürdőkről.

Az egészség és a szépség Allah művének beteljesülése

A Magyarországon meghonosodott török fürdőkultúrának elsősorban vallási alapja volt, ami az iszlám hagyományokba gyökerezett. Az iszlám pillérét alkotó öt hitelv között szerepel többek között a napi ötszöri kötelező imádkozás.

A muszlim hagyomány már a kezdetektől fogva megkövetelte az ima előtti tisztálkodást,

a rituális mosdást (arabul: vudú), de előírta a test különböző eseményekhez kötött időszakonkénti teljes megtisztítását is.

Amir szultán fürdője TeheránbanForrás: Wikimedia Commons

A fürdőkultúra arra a muszlim meggyőződésére volt visszavezethető, hogy az egészség és a szépség Allah művének beteljesülése,

a test tisztántartása és ápolása tehát Allah parancsa is egyben.

Az arab fürdőkultúra már Mohamed követői, az első kalifák, Abu Bakr, Omár, Oszmán, és Ali idejében kialakult. A muszlimok fürdőzési szokásai pedig a római-bizánci fürdőkultúra hagyományait követték a közfürdők létesítésével.

Mohamed próféta, a vallásalapító Gábriel arkangyallal, 16. századi perzsa miniatúránForrás: Origo

Az iszlámot felvett törökök tehát az arab fürdőkultúrát is magukévá tették. (1517-ben, az egyiptomi mameluk szultánság felett aratott győzelem után I. Szelim oszmán uralkodó felvette az iszlám kalifája címet, így utódai egészen az Oszmán Birodalom megszűnéséig a muszlim világ elsőszámú vallási és világi vezetői voltak.)

Kozmetikai szalonokként is működtek a hódoltság korabeli törökfürdők

A törökfürdők építészeti kialakítása szimbolikusan az univerzumot, maga a fürdő pedig a paradicsomot szimbolizálta. E felfogásnak szintén vallási gyökerei vannak a muszlim fürdőkultúrában, a Korán szerint ugyanis a víz az élet forrása: „ ... Allah vizet bocsát le az égből, és újjáéleszti vele a földet, miután az már meghalt ... „ (2 szúra 164).

A Rudas fürdő medencéje 1940-benForrás: Fortepan

A törökfürdőkben – a római és bizánci fürdőkhöz hasonlóan – a hőfok szerint osztották fel a helyiségeket.

A közfürdők három nagyobb egységből, az öltözőteremből (törökül: camekan), az úgynevezett átmeneti helyiségből (soğukluk), valamint a forró hőmérsékletű fürdőteremből (harara) álltak.

A II. kerületi Ganz utcai törökfürdőForrás: Wikimedia Commons

A fürdőteremben a nagy medence mellett helyezték el a márványból készített masszírozó ágyakat, a vendégek pedig a falba mélyített fülkékben elhelyezett mosdók vizével hűthették magukat. A férfiak és a nők számára vagy külön fürdőket építettek, vagy pedig ugyanazt a fürdőt használták felváltva. A „női napokon" a fürdő bejárat fölé tűzött fehér gyolcs jelezte, hogy aznap kizárólag a hölgyeké a látogatás joga.

Török fürdőmester, az úgynevezett dellákForrás:Wikimedia Commons

A török, illetve muszlim nők számára a fürdő jelentette az egyik legfontosabb társasági életteret is.

A fürdőkben azonban nem csak tisztálkodtak, hanem szépészeti , kozmetikai szolgáltatásokat, henna és hajfestést, valamint szőrtelenítést is igénybe vehettek nők és férfiak egyaránt.

Ma is használjuk a törökök építtette fürdőket

A korabeli európai higiénés viszonyokhoz képest, amikor az emberek évente legfeljebb csak egyszer-kétszer fürödtek meg, és a testszagok ellen az arisztokraták illetve jómódú nemesek illatosítószerekkel védekeztek, a török fürdőkultúra kifejezetten meghaladta a kor európai tisztálkodási szokásait.

A Rudas fürdő terasza. A Rudas is a törökkor emlékét őrziForrás: Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.

Mindezek alapján a törökök nem teljesen alaptalanul nézték le a „mosdatlan gyaurokat". A máig használatban maradt törökfürdők a magyar főváros nevezetes látványosságai, és a budapesti gyógy- illetve fürdőturizmus kiemelt célpontjai.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK