Az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók terjedése miatt az Egészségügyi Világszervezet elkészítette a világ legveszélyesebb szuperbaktériumainak listáját, amelyre 12 mikroorganizmus került fel.
Napjainkban a szuperbaktériumok évente körülbelül 700 ezer embert ölnek meg, az előrejelzések pedig még ennél is sötétebb jövőképpel számolnak. Egy 2014-ben készült jelentés jóslata szerint 2050-től évente 10 millióan halhatnak meg a világon az antibiotikumoknak ellenálló kórokozók miatt.
Az antibiotikum-rezisztencia egyre csak terjed, és gyorsan kifutunk a kezelési lehetőségekből" – mondta Marie-Paule Kieny, a WHO főigazgató-helyettese. „Ha magára hagyjuk a gyógyszeripart, akkor az új antibiotikumok – amelyekre egyébként égető szükségünk lenne – nem fognak időben elkészülni" – tette hozzá Kieny.
A most közzétett lista három sürgősségi kategóriába (kritikus, magas, közepes) sorolja a kórokozókat. Összeállításában a WHO mellett a német Tübingeni Egyetem is részt vett. A rangsorolás során több tényezőt is figyelembe vettek a kutatók, számított például, hogy az adott kórokozó mennyire ellenálló a kezelésekkel szemben, mennyire halálos, valamint az ellene való küzdelem mekkora terhet ró az egészségügyi rendszerre.
Kritikus prioritás
Ebbe a kategóriába három baktérium tartozik. A legveszedelmesebb páros az Acinetobacter baumannii, illetve a Pseudomonas aeruginosa, többféle fertőzéses megbetegedést okoznak kórházakban (tüdőgyulladás, szepszis). A harmadik helyre került a carbapenem-rezisztens Enterobacteriaceae család, ebbe a csoportba tartoznak a jól ismert Klebsiella és E. coli baktériumok. Ezek szintén a kórházakban okozhatnak nagyobb problémákat, többek között húgyúti fertőzéseket és tüdőgyulladást.
Kritikus
- Acinetobacter baumannii
- Pseudomonas aeruginosa
- Enterobacteriaceae
Magas és közepes prioritás
Az említett kategóriákba kilenc kórokozó tartozik, amelyek sokkal gyakoribb megbetegedéseket – például trippert vagy ételmérgezést – okoznak, ám ezek a baktériumok is veszélyesek lehetnek, ráadásul egyre több gyógyszerrel szemben ellenállóak.
Magas
- Enterococcus faecium
- Staphylococcus aureus
- Helicobacter pylori
- Campylobacter
- Salmonellae
- Neisseria gonorrhoeae
Közepes
- Streptococcus pneumoniae
- Haemophilus influenzae
- Shigella
Miért készül egyre kevesebb antibiotikum?
Az antibiotikumok aranykora az 1950-es és 1980-as évekre esett. A fejlesztés azért volt viszonylag könnyű, mert sikerült találni néhány olyan alap-molekulavázat, amelyeknek változtatásával még kedvezőbb tulajdonságú származékokat lehetett előállítani. Ez a fajta stratégia sokáig egyszerűsítette a fejlesztéseket. A 80-as években – amikor még a rezisztencia messzemenően nem volt annyira elterjedt, mint manapság – a gyógyszergyártók aktivitása csökkent, úgy gondolták, elég készítmény van forgalomban.
Persze a fejlesztések lassulása mögött más okok is meghúzódnak. Egyrészt a molekularagozási lehetőségek kimerültek, nehezebb volt újabb hatékony hatóanyagot előállítani, másrészt egyre nagyobbak voltak a biztonsági elvárások. A fejlesztési költségek növekedése miatt (becslések szerint egy új molekula kifejlesztése nagyjából másfél milliárd dollár) a gyártók sokkal óvatosabbá váltak.
Összefogással kell ösztönözni a fejlesztést
Kieny szerint az antibiotikumok eladása nem hoz elég profitot a gyártóknak, mivel a készítményeket csak rövid ideig szedik az emberek, nem lehet akkora mennyiségben értékesíteni őket, hogy a gyártóknak megérje a fejlesztésekkel járó kockázatokat vállalni. Éppen ezért a főigazgató-helyettes egy olyan finanszírozási rendszer kidolgozását szorgalmazza, ami érdekeltté teszi a vállalatokat és kutatóintézeteket abban, hogy újabb és újabb antibiotikumok készítésébe fogjanak. Ehhez azonban a világ kormányainak együttműködésére lenne szükség, véli Kieny.
A szakértő elmondta, hogy a lista nem riogatás céljából készült, hanem egyfajta fontossági sorrendként funkcionál: megjelöli, mely kórokozók ellen kell sürgősen új gyógyszereket kifejleszteni.