A kommentelés anatómiája, avagy hogyan születnek a trollok?

2017.03.04. 22:07

Az alig két évtizedes múltra visszatekintő internet nélkül ma már szinte elképzelhetetlen lenne az életünk. Az online újságírásnak köszönhető, hogy a világban zajló események és az ezekről szóló tudósítások csaknem egyidejűvé váltak. Az online univerzum azonban nem csak nélkülözhetetlen előnyökkel, hanem negatív jelenségekkel is együtt jár. Ezek egyike a rosszindulatú, a személyiségi jogokat nemegyszer súlyosan sértő, névtelen kommentelés vagy más néven trollkodás.

Az internet verbális útonállói

"Sikertelen az életed. Robbantsad fel magad!" Ez csak egy, méghozzá a legenyhébbek közé tartozó hozzászólás egy internetes cikk alatt, amely arról szól, hogyan látják a nők önmagukat. Az ilyen és ehhez hasonló, illetve ennél sokkal durvább, trágár, gúnyolódó, szexista vagy éppen a gyűlöletbeszéd határait szétfeszítő hozzászólások számolatlanul olvashatók az internetes médiumok vagy a közösségi oldalak, mint például a Facebook cikkei, illetve posztjai alatt.

A trollkodásnak összetett okai vannak, amelyek között nem a személyiségzavar az elsősorban meghatározó tényezőForrás: Lives Science

A Pew Internet egy nemrég megjelent, széles reprezentatív minta alapján elkészített felmérése arra a konklúzióra jutott, hogy

tíz emberből átlagosan négyet ér rendszeres internetes zaklatás,

gyakran annyira gátlástalan hangnemben, hogy az érintett weboldalak a személyiségi jogok védelme érdekében kénytelenek eltávolítani a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság keretein messze túlterjeszkedő gyalázkodó hozzászólásokat.

Ragályos betegséggé válhat a trollkodás egy friss felmérés szerint

Sokan vélik úgy, hogy az álnév álcája mögül és a következmény nélküliség tudatában gyalázkodó internetes trollok

csak egy szociopata egyénekből álló hangos, ámde szűk kisebbségi csoportot alkotnak

a hozzászólók népes táborán belül. Ezt a feltételezést a kommentelési szokásokról készített felmérések, illetve a trollok személyiségszerkezetével kapcsolatos kutatások is megerősítik.

Az internet elrejt és eltakarForrás: RIA Novosti/Vladimir Trefilov

Egyes tanulmányok rámutatnak, hogy

a trollkodás hátterében egyaránt tetten érhetők biológiai, illetve pszichés eredetű hajlamosító tényezők,

köztük a súlyos személyiségzavar, a pszichopátia, vagy bizonyos abnormális viselkedési formák, mint amilyen az elfojtott narcizmus, a szexuális aberráció vagy akár a szadizmus, és természetesen bizonyos elmekórtani szimptómák is. Egy átfogó friss kutatás szerint, amely a közelmúltban a The Conservations-ban jelent meg, és amelyből a Live Science tudományos portál szemléz, ennél azonban jóval összetettebb a helyzet.

Az internetes trollokat komolyan inspirálja a névtelenség, és a következmény nélküliség tudataForrás: An Astaru Blog

Az említett kutatási projekt a trollá válás folyamatát vizsgálva azt találta, hogy egy adott internetes közösségen belül

a normál emberek kommentelési szokásait a „született" trollok erőteljesen befolyásolhatják,

azaz a trollkodás „ragályos betegséggé" válhat. Az igen kiterjedt kutatás 16 millió online hozzászólás számítógépes elemzésével két fő tényezőt talált, amelyek elősegíthetik a hétköznapi emberek trollá válását.

A trollkodás az internetes világ termékeForrás:New Media Rockstars

A számítógépes analízissel kapott eredmény megerősítéséhez 667 önkéntes bevonásával ellenőrző kísérletet végeztek el az alapkérdés megválaszolására, azaz arra, hogy mitől válik valaki trollá? A kísérleti szisztéma felépítéséhez a már említett internetes kommentek elemzési eredményét is felhasználták.

Hangulatingadozás és napszakok a trollá válás folyamatában

A kísérleti alanyoknak először egy kérdőívet kellett kitölteniük, majd elolvastatták velük az előre kiválasztott cikket, és megkérték őket, hogy hozzászólásaikkal vegyenek részt a cikkel kapcsolatban indított diskurzusban.

Valamennyi résztvevő ugyanazt a cikket kapta meg,

ám egy részükkel a cikk már kommentekkel kiegészített verzióját olvastatták el. E kommentek között nemcsak a normál, a tárgyra tartozó és elfogadható hangnemű vélemények szerepeltek, hanem a durva, nemegyszer trágár, szándékosan megalázó és gyalázkodó hangnemű kommentek is.

A trollkodás számos etikai és nehezen megoldható jogi kérdést is felvetForrás: Flickr / Johan Viirok

A kutatók azt vizsgálták, hogy a trollok által írt negatív hangnemű kommentek hogyan befolyásolják a „nem troll" hozzászólókat,

illetve milyen tényezők segítik elő, hogy ők is áttérjenek a durva hozzászólásokra. A vizsgálat eredménye szerint az egyik tényező, ami ebben szerepet játszik, az egyén hangulati állapota. A kísérleti alanyok közül azok az emberek, akik eleve negatív beállítottságú személyek, vagy azok, akik valamilyen okból éppen rossz passzban voltak, sokkal fogékonyabbnak mutatkoztak a trollkodásra.

Az egyén hangulatingadozása szintén jelentős befolyásoló tényező lehetForrás: Picture-Alliance/AFP/Thomas Eisenhuth

Azt is felfedezték, hogy a trollkodást kiváltó hangulatingadozásban a napszakoknak, illetve egyes időszakoknak, például a hét meghatározott szakaszának, az elejének vagy éppen a végének fontos szerepe lehet, összhangban a természetes emberi hangulati mintákkal. Azt találták, hogy a napi maximum (amikor a legtöbb trollkodó hozzászólás jelenik meg) a késő esti, a minimum pedig a reggeli órákra esik. A hétfői nap ugyancsak negatív csúcsnak bizonyult.

Egy troll százat csinál

A negatív hangulat, illetve hozzáállás bizonyos események hatására tartósan is fennmaradhat. A trollok által írt megjegyzések hosszabb távon is befolyásolhatják a személyek hozzáállását egy adott témában, illetve vitában.

A másik igen fontos tényező a vita kerete.

Ha a kommentelést a trollok kezdték el, ez kétszer akkora valószínűséggel tematizálta a vita hangnemét, mint amikor normál hozzászólással indult a diskurzus. Minél több troll szól hozzá a témához, annál valószínűbb, hogy a kommentelés későbbi menetében a trollok diktálta hangnem válik meghatározóvá.

Ha egy adott internetes közösségen belül néhány troll válik hangadóvá, az kihat a normális kommentelők jelentős részére isForrás: Tripped Media

Az eredmények összességében azt mutatják, hogy az adott témához fűzött első észrevételek jelentős mértékben tematizálják, illetve befolyásolják a későbbi véleményeket, sőt e folyamatnak más vitákra is tovagyűrűző hatása lesz. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy e két tényezőből milyen valószínűséggel lehet megjósolni azt, hogy az, aki eredendően normál hozzászólói attitűdökkel rendelkezett, trollá válik-e. A számítógépes algoritmus segítségével elvégzett ellenőrző vizsgálat azt mutatta, hogy aki egyszer trollkodó kommentet írt, annál 80% valószínűséggel a későbbiekben is ilyen típusúak lesznek a megjegyzései.

Aki egyszer trollkodó kommentet ír, 80%-os valószínűséggel a későbbiekben is hasonló hangnemben írja a hozzászólásaitForrás: Getty Images/lechatnoir/Lechatnoir

A kutatás másik konklúziója szerint a vita környezete sokkal meghatározóbbnak bizonyult, mint a kommentelők személyiségszerkezete.

A trollkodás ragályossá válhat, kommentelőről kommentelőre terjedhet, megváltoztatva a hétköznapi viselkedésű emberek internetes hozzászólási szokásait, és általánossá téve a negatív hozzáállást.

Komoly etikai és jogi kérdéseket is felvet a verbális banditizmus

A trollkodás nemcsak etikai, hanem komoly jogi kérdéseket is felvet. Létezik olyan jogi konstrukció, amely az internetes médiában közölteket, így a névtelen, pontosabban álnév alatt jegyzett hozzászólásokat is kivétel nélkül a kiadó felelősségi körébe utalja.

A troll büntetlenül gyalázhat konkrét személyeket,

ám az ilyen típusú szabályozásnál a valótlan, vagy a személyiségi jogokat sértő kijelentésekért a kiadót terheli a teljes felelősség.

A trollt inspirálja a büntetlen gyalázkodás lehetőségeForrás: Esquire

A másik probléma a szólás-, illetve véleménynyilvánítási szabadság határainak kérdése.

Magyarországon ennek kereteit elsősorban az Alkotmánybíróság, illetve az ítélkezési gyakorlat alakította ki. Vannak olyan internetes médiumok, amelyek úgy oldják meg ezt a problémát, hogy egyszerűen nem biztosítják a kommentelés lehetőségét. Jogi értelemben nyilván ez a legkényelmesebb és kockázat nélküli megoldás a kiadó számára. Más oldalak csak valós névvel, például Facebook-profillal engedik meg a hozzászólást, így jó eséllyel azonosítható a hozzászóló személye.

Forrás: Dreamstime

Az anonim, pontosabban fiktív név alatt történő hozzászólásokat megengedő portáloknál a jogsértő kommentek ellen a moderálás, azaz a sértő, illetve jogellenes tartalmú kommentek eltávolítása az egyetlen hatékonyan bevethető eszköz. A vérbeli troll a Zorró-álarca mögül természetesen mindig a szólásszabadság „megsértése" miatt mennydörög, ha kimoderálják mások személyiségi jogát súlyosan sértő hozzászólását.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK