Tudja-e, miért spanyol a spanyolnátha?

2017.03.13. 18:47

A történelem egyik legpusztítóbb járványa, a spanyolnáthajárvány 1918-ban, az I. világháború idején tört ki az Egyesült Államokban, Kansas városában, és innen terjedt szét robbanásszerűen az egész földkerekségen.

A hatóság sokáig fütyült a doktor jelentésére

Loring Miner körzeti orvos észlelte először a betegséget, és bár jelentette is a U.S. Health Service-nek, az Egyesült Államok egészségügyi szolgálatának, a hatóságnál sokáig feküdt visszhangtalanul a doktor jelentése. Kansas Cityből 1918 februárjában három ember bevonult a hadsereg Camp Funston-i táborába,

ezután rövid időn belül, február végéig már 38 haláleset és 1100 súlyos megbetegedés történt a táborban

állomásozó egységek katonái között.

Az 1918-as járvány áldozatainak száma csak a világháborús katonai veszteségekhez volt hasonlíthatóForrás: Fortepan/Vogl Elemér

1918. március 11-én a Fort Riley katonai bázis szakácsa „megfázásra" panaszkodott, és még e napon több mint százan ágynak estek ugyanezekkel a tünetekkel.

Hiába volt karantén, a csapatokkal együtt a vírus is továbbutazott

Március 18-ára már több táborban szedte áldozatait a betegség, ráadásul a katonákat meglátogató hozzátartozók kivitték a fertőzést a bázisokról. Ekkor az U.S. Health Service rájött, hogy komoly baj van, és általános karantént rendelt el. Azonban a hadvezetés bizonyos katonai csapatmozgásokat engedélyezett, amelyek felülírták az egészségügyi rendelkezéseket.

Amerikai csapatok Franciaországban, 1917 novemberébenForrás: Pinterest

Mindez azt eredményezte, hogy a tengerentúlra küldött amerikai csapatok behozták a betegséget Európába;

áprilisban felütötte a fejét a spanyolnátha a franciaországi Brestben is, majd innen tovaterjedt, és elérte Spanyolországot. Az 1918-as spanyolnáthajárvány több áldozatot szedett, mint az első világháború.

A megbetegedések rendkívül magas száma miatt szükségkórházakat nyitottak a fertőzöttek elkülönítéséreForrás: Wikimedia Commons

A legóvatosabb becslések szerint is a járvány első hullámának kétmillió halálos áldozata lehetett, egyes – elsősorban brit – források azonban ennél jóval magasabbra, tízmillióra teszik az európai áldozatok számát.

Erich Luddendorf tábornagy egyenesen a spanyolnáthát okolta Németország első világháborús vereségéértForrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Erich Luddendorf tábornagy, az első világháború híres német hadvezére, aki később,1923-ban Hitler müncheni, úgynevezett sörpuccsának katonai vezetőjeként szerzett magának kétes hírnevet, egyenesen a spanyolnáthát okolta Németország világháborús vereségéért.

A spanyol sajtószabadság ihlette a kór nevét

Mivel Spanyolország semleges volt az I. világháborúban, itt tudósítottak a médiában először a járványról, míg a hadviselő felek, nehogy az ellenség megismerje veszteségeiket, és nehogy pánik törjön ki a lakosság körében, eltitkolták. A betegségről szóló spanyol híreket közölte az európai sajtó,

így szerzett tudomást a pusztító kórról a hadviselő országok közvéleménye.

 

Angliában egy villamos kalauza nem engedi felszállni a védőmaszk nélküli utast a járműre, a spanyolnáthajárvány idejénForrás: Wikimedia Commons

Ezért lett a betegség neve spanyolnátha.

A halálos vírus végigterjedt az egész Földön, még az eszkimókat sem kímélte.

A háborús időszak rossz higiénés körülményei, az alultápláltság, a legyengült immunrendszer kedvezett a vírus terjedésének.

Az utókort is foglalkoztatják a világjárvány tanulságai

John Mathews professzor és munkatársai, a University of Melbourne kutatói – a National Health and Medical Research Council ösztöndíjával támogatva – a fertőzésen átesett 24 000 brit lakos archív adatait elemezték a spanyolnáthajárvány idejéből, 12 helyszínről, így többek között a cambridge-i egyetem és más hasonlóan előkelő, zárt körű bentlakásos iskolákból, valamint „szimpla" általános iskolákból összegyűjtve.

Korabeli betegnapló lapjai a spanyolnátha fertőzöttjeirőlForrás: Wikimedia Commons

A halálozási ráta az egészséges, fiatal felnőttek körében volt a legmagasabb,

holott azt várnánk, hogy az idősek és a gyerekek alkották a legjobban veszélyeztetett csoportot. Bár nem tudják bizonyítani, de egy utólagos magyarázat szerint valószínű, hogy a gyermekeknek volt egy velük született immunitása, az idősek pedig átestek egy hasonló vírus okozta fertőzésen az 1890 előtti évtizedekben, ami részleges, ám hosszú távú védelmet adott nekik.

A halálozás aránya korcsoportok szerintForrás: Wikimedia Commons

Azok, akik 1890 után születtek, a járvány kitörésekor a fiatal felnőtt kort érték el, így náluk már hiányzott a gyermeki immunitás, és mivel nem találkozhattak az 1890 előtti vírussal, kevés vagy semmilyen védettségük sem volt spanyolnátha ellen.

Az elitiskolák diákjainak sokkal nagyobb volt a kitettsége

A spanyolnáthajárvány másik jellegzetessége, hogy három hullámban söpört végig a földkerekségen, 1918 nyarán és őszén, illetve 1919 telén. Azok az emberek, akik az akkori szezonális influenzán átestek, rendelkeztek rövid távú védettséggel a spanyolnátha ellen, ezért csak a második vagy a harmadik hullámban kapta el őket a betegség.

A spanyolnátha vírusa egy korabeli preparátumbólForrás: Wikimedia Commons
A halálos vírus
A spanyolnáthát egy Közép-Afrikában honos vírus okozta, onnan mutálódott, és az 1800-as években egyszer már fertőzött Európában. A spanyolnátha (H1N1) az influenzavírus A típusának egyik fajtája. A vírus cseppfertőzéssel terjed, influenzaszerű tünetei vannak: magas láz, fejfájás, végtagfájdalom. A halál oka tüdővérzés és bakteriális felülfertőződés, amelyet az immunrendszer túlzott reakciója okoz, egy allergiás reakció, amely a tüdőszöveteket is elpusztítja.

A nagyvárosokban például nem volt olyan magas a fertőzöttek száma,

aminek az volt a valószínű oka, hogy sok ember ki volt téve a rendes influenzának, és így rövid távú védettséget szereztek.

A fertőzés megelőzésének fontosságára figyelmeztető egykorú plakátForrás: Wikimedia Commons

Az angol bentlakásos iskolákban, ahol a diákok elzártan éltek a külvilágtól, vélhetőleg kevésbé voltak kitéve a szezonális influenzafertőzésnek a korábbi években,

ennélfogva itt sokkal többen váltak a spanyolnátha áldozatává,

mint a nem elszeparált, rendes állami általános iskolákban.

Az utolsó magyar királyt is ágynak döntötte

Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy a rövid távú immunitás védelmet, vagy legalább részleges védelmet nyújtott a korai vírushullámok ellen. A tanulmányokból kiderül, hogy hasznos lehet gondoskodni a rövid távú immunitásról, amely sok embernek nyújthat védelmet. Ha jönne egy másik, a nagy pandémiához hasonló influenzajárvány a jövőben, még az olyan vakcinát is érdemes lenne használni, amelyet a vírus egy másik altípusa ellen fejlesztettek ki eredetileg.

IV. Károly király, Zita királyné és Habsburg Ottówikipédia - Gryffindor

A spanyolnátha több tízmillió embert pusztított el világszerte ebben az időszakban. 

IV. Károly, az utolsó osztrák császár és magyar király is ennek szövődményébe halt bele 1922. április 1-jén, Madeirán töltött száműzetése idején, a Quinta do Monte villában. Egy évvel a halálos világjárvány kitörése után a pandémia elcsitult, majd vissza-visszatért, idővel azonban belesimult a "hagyományos" influenzába.

(Szomor Anikó összeállítása)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK