Gyilkos mezők: egymillió kivégzéssel az osztályellenség ellen

Gyilkos mezők. Ma sem ismert az 1976 márciusától kibontakozó kambodzsai kommunista rémuralom áldozatainak száma

A 20. század mérhetetlenül sok áldozatot követelő kommunista diktatúráinak szomorú listáján talán a Pol Pot vezetésével 1976. március 20-án Kambodzsában hatalomra jutott vörös khmerek uralmát tekinthetjük az egyik leggroteszkebb rendszernek. A magát marxistának nevező és ideológiailag a maoizmushoz legközelebb álló polpotista irányzat négy évig tartó terrorja közel hárommillió ember kiirtásával és az ország kőkorszaki viszonyok közé züllesztésével ért véget. A rendszer első számú vezetője, Pol Pot, más kommunista diktátorokhoz, Sztálinhoz, Mao Ce-tunghoz vagy Kim Ir Szenhez hasonlóan ágyban, párnák között halt meg.

Forrongó Délkelet-Ázsia

Az 1863-tól Francia Indokína részét alkotó gyarmat, a hosszú történelmi múltra visszatekintő Kambodzsa 1953. november 9-én vált függetlenné. A vietnami háború 1965-ben kirobbant második, úgynevezett amerikai szakasza döntő szerepet játszott a Sziámi-öböl mentén fekvő délkelet-ázsiai királyság sorsának alakulásában. Kambodzsa miniszterelnöke, Norodom Szihanuk herceg az ország határai mentén zajló pusztító fegyveres konfliktusban semlegességre törekedett.

Gyilkos mezők. Ma sem ismert az 1976 márciusától kibontakozó kambodzsai kommunista rémuralom áldozatainak száma Forrás: Tang Chhin Sothy

A kambodzsai kormányfő helyzetét azonban nem csak a vietnami háború eseményei,

hanem belső ellenzéke, a törvényes kormány ellen 1963-tól gerillaharcot vívó kommunisták is megnehezítették.

Ho Si Minh észak-vietnami rendszere a kommunisták uralma alatt akarta egyesíteni az országot, ezért – csak úgy, mint 1950-ben Észak-Korea – 1965-ben lerohanta Dél-Vietnamot, ami kiprovokálta az amerikai katonai beavatkozást.

A vietnami háború 1965-től kibontakozó második, amerikai szakasza Kambodzsa sorsára is kihatott Forrás: Wikimedia Commons

Az észak-vietnamiak részben ideológiai, részben pedig gyakorlati okokból nyíltan támogatták a kambodzsai kommunistáknak a törvényes kormány ellen folytatott gerillaháborúját.

Kambodzsa sorsát is megpecsételte a párizsi békeszerződés

1968-tól a délkelet-ázsiai konfliktus új szakaszába lépett, a Kambodzsai Forradalmi Hadsereg ugyanis Pol Pot vezetésével a kommunista Vietkong oldalán beavatkozott a vietnami háborúba, ami miatt az amerikai haderő Kambodzsa területére is áttette a hadműveleteit, noha a két ország hivatalosan nem állt hadban egymással.

Pol Pot, a vörös khmerek vezetője (középen) Mao Ce-tunggal, a Kínai Kommunista Párt főtitkárával (a kép bal szélén) Pekingben, az 1970-es évek derekán Forrás: AFP

Norodom Szihanuk herceg hatalmát –a kormányfő párizsi gyógykezelését kihasználva – 1970. március 18-án Lon Noi és Sziszovath Szirik Matak herceg vezetésével puccsal megdöntötték.

Az államcsíny után kiterjedt ellenállási mozgalom bontakozott ki Kambodzsában,

a Vietkong Pol Pot támogatására csapatokat küldött az országba.

A népszerű Norodom Szihanuk herceg hatalmát 1970-ben államcsíny döntötte meg Forrás: AFP

Emiatt Richard Nixon amerikai elnök elrendelte a kommunista felkelők kambodzsai területen felállított bázisainak bombázását. Észak-Vietnam válaszul további erősítéseket küldött Kambodzsába, ezért a vörös khmerek jelentősen kiterjeszthették fennhatóságukat, és így 1975 elejére az ország kétharmada a kommunisták uralma alá került.

Richard Nixon amerikai elnök a vietnami beavatkozás miatt elrendelte Kambodzsa bombázását is Forrás: Official Photo of White House

Amerika Dél-Vietnamból történt kivonulása Kambodzsa sorsát is megpecsételte: 1975. április 17-én Pol Pot gerillái bevonultak a fővárosba, Phnompenbe, és ezzel kezdetét vette a vörös khmerek országos rémuralma.

A tökéletes kommunista társadalom horrorisztikus utópiája

A Pol Pot nevével fémjelzett vörös khmer mozgalom a kommunista ideológiai rendszeren belül egészen sajátos, a leninizmustól, sztálinizmustól, a maoizmustól, valamint az észak-koreai pártvezető, Kim Ir Szen által kidolgozott, önellátáson alapuló dzsucse elmélettől eltérő ideológiát képviselt.

A vörös khmerek ideológiai gyökereiket tekintve a maoizmushoz álltak a legközelebb,

bár többször hangsúlyozták, hogy teljesen önálló marxista eszmerendszert képviselnek.

A vörös khmerek vidéki kommunákba kényszerítették a városi lakosságot Forrás: AFP

Ideológiájukban egyszerre tetten érhető egy sajátos, a kambodzsai khmer népcsoport kizárólagos uralmát megteremteni akaró nacionalizmus, valamint a marxi eszméket erősen vulgarizáló, parancsuralmi rendszerű agrárkommunista társadalom eszméje.

Pol Pot horrorisztikusan utópista elképzelésének fókuszában a „tökéletes kommunista társadalom" felépítése állt.

Pol Pot, eredeti nevén Szaloth Szár az 1950-es évek elején Párizsban folytatta felsőfokú tanulmányait, és a francia fővárosban ismerkedett meg a baloldali eszmékkel.

Pol Pot, a vörös khmerek vezetője a dzsungelben Forrás: Big Issue

1950-től rendszeresen eljárt a Párizsban élő fiatal baloldali értelmiségek, illetve az évfolyamtársai által látogatott Kambodzsai Marxista Körbe. A csoport rövidesen két szárnyra szakadt, a függetlenséget és a hatalmat békés eszközökkel elérni kívánók, valamint az ezt elvető, az országot a francia uralom alól fegyveres harccal felszabadítani szándékozók frakciójára.

Pol Pot későbbi nézeteire nagy hatást gyakorolt az 1789-es francia forradalom,

különösen a jakobinus diktatúra története, valamint a második világháború után kibontakozó gyarmati felszabadító mozgalmak ideológiája.

Erkölcstant is oktatott korábban az „első testvér"

Miután párizsi felsőfokú tanintézete, az Ecole Française de Radio-électricité valamennyi vizsgáján megbukott, 1953-ban kénytelen volt visszatérni Kambodzsába. Hazaérkezése után az indokínai francia gyarmati uralom ellen leghatékonyabban harcoló vietnami kommunisták, a Viet Minh soraiba állt. Pol Pot azonban eleinte nem vehetett részt a fegyveres küzdelemben, a vietnamiak a felkelők ellátását biztosító zöldségültetvények felügyeletével bízták meg.

Ho Si Minh, észak-vietnami pártvezető irányította a gyarmati felszabadító háborút Forrás: RIA Novosti/Eshurin

A kivívott függetlenség szimbóluma az országban roppant népszerű Norodom Szihanuk király lett, nem pedig a kommunisták. A fiatal uralkodó kiváló diplomáciai érzékről tett tanúbizonyságot, amikor sikeresen kiegyezett az ország nagy részét megszállva tartó vietnamiakkal.

A gyarmati felszabadító harcok befejeződése után Pol Pot Phnompenbe ment,

ahol egy magániskolában vállalt állást, történelmet, földrajzot és erkölcstant oktatott. 1955-ben Norodom Szihanuk lemondott a trónról apja javára, hogy részt vehessen a választásokon. Pártja, a Sangkum (Szocialista Népi Közösség) elsöprő győzelmet aratott.

Szihanuk 1955-ben lemondott a trónról apja javára, hogy részt vehessen a választásokon Forrás: AFP

Szihanuk, kihasználva földindulásszerű győzelmét és roppant népszerűségét, kíméletlenül leszámolt politikai ellenlábasaival.

1955-től a kommunisták gyakorlatilag illegalitásba szorultak Kambodzsában.

1960-ban – a belpolitikai enyhülés jegyében – újjáalakították a Kambodzsai Kommunista Pártot, amelynek központi bizottságába Pol Potot is beválasztották.

A vörös khmerek megszállják Phnompent 1975. április 17-én Forrás: AFP/Sjoberg

1963-ban Nuon Csea felkérésre elvállata a párt főtitkári posztját, ezzel ő lett az „első testvér" a kambodzsai kommunista mozgalomban. Ekkor vette fel a Pol Pot mozgalmi nevet is, amelyet a politique potentielle (lehetséges politika) francia szavak rövidítéséből alkotott meg.

Pol Potnak jól jött a vietnami háború

Főtitkárrá választása után nyílt harcot hirdetett Szhianuk rendszerével szemben, és visszatért a dzsungelbe, ahol 1963-tól parasztfelkeléseket szított a központi kormányzat ellen. Az 1965-től ismét fellángoló vietnami háború új lehetőséget teremtett Pol Pot és mozgalma számára arra, hogy a vietnamiak katonai támogatásával kiterjessze hatalmát.

Pol Potnak egyenesen jól jött a vietnami háború Forrás: Wikimedia Commons

A kommunista Kambodzsai Forradalmi Hadsereg 1968-tól szervezett harcot indított a kormányerők ellen.

Az Egyesült Államok és Észak-Vietnam között 1973-ban létrejött párizsi békeszerződés nemcsak Dél-Vietnam, hanem Kambodzsa sorsát is megpecsételte: miután az északiak lerohanták és megszállták Dél-Vietnamot,1975 áprilisára a vörös khmerek is megszerezték az egész ország feletti ellenőrzést.

Gyilkos mezők

A teljes hatalom birtokában Pol Pot azonnal hozzáfogott borzalmas utópiájának megvalósításához. A vörös khmerek vezére az új államot, a Demokratikus Kambodzsát osztályok és magántulajdon nélküli agrárkommunista társadalommá akarta átalakítani, olyan országgá, amelyben az emberek szinte kizárólag a földművelésből élnek.

Pol Pot (a menet élén) vörös khmerekkel vidéken Forrás: Gamma-Rapho via Getty Images/2011 Gamma-Rapho/Kurita Kaku

A vörös khmerek a pénzt, a magánvagyont és a városokat is a kapitalizmus melegágyának tekintették,

ezért rendeletileg betiltották a magántulajdont, megszüntették a pénzt, és a városi lakosságot elkezdték erőszakosan kitelepíteni vidékre. Pol Pot egyik 1975-ös beszédében ezt nyilatkozta a pénzről: „A pénz olyan eszköz, amely kiváltságot és hatalmat teremt. Aki birtokolja, megvesztegethetné pártkádereinket, és alááshatná rendszerünket. A pénz veszedelmes, most és a jövőben is. Óvatosan kell bánnunk vele." (Forrás. BBC, Cambodia's brutal Khmer Rouge regime, 2013.) A rendszer bázisának a „régi" földműveseket tekintették. A városokból a vidéki rizsföldekre és ültetvényekre, a „gyilkos mezőkre" kitelepített lakosságra potenciális ellenségként néztek.

Egy túlélő az egykori „gyilkos mezőkön" Forrás: AFP/Manuel Ceneta

A földművelést nemcsak az új rendszer legfőbb alapjának, hanem a „kapitalista eszmékkel fertőzött" városi lakosság legfőbb átnevelési eszközének is tekintették. Utóbbiakat, a deklaráltan osztályok nélkülivé tett társadalom „osztályellenségeit" az általános elnyomás mellett további súlyos diszkriminációk érték.

Forrás: RIA Novosti/RIA Novosti/Ria Novosti

Kisebb fejadagokat kaptak, mint az eredendően vidéki földművesek,

megtiltották számukra a családi életet,

a korlátozott családi kapcsolatok csak a vörös khmer pártkáderek, a „testvérek" ellenőrzése alatt funkcionálhattak, és az embereknek – súlyos büntetés terhe mellett – megtiltották az érzelmeik kinyilvánítását is.

Az is elég volt a halálhoz, ha valaki szemüveget viselt

A vörös khmer vezető szervezetét, az Angkar Padevatot csak „apánkként és anyánkként" volt szabad emlegetni.

A népi kommunák minden tagjának rendszeres önbírálatot kellett tartania a közösség előtt,

ahol egyfajta kollektív gyónásként meg kellett vallaniuk vétkeiket, és ígéretet tenni „hibáik" kijavítására. A rendszert a tudatosan kíméletlen despotikus elnyomás jellemezte.

1979-ben Vietnam katonai beavatkozással vetett véget a polpotista rémuralomnak Forrás: AFP

Pol Pot így fogalmazta meg a vörös khmer hatalmának működtetését: „Hogyan szervezzük tevékenységünket? Úgy, mint a háborúban. Az egész országra kiterjedő támadást intézünk. Megtanultuk a háborúban, ha erős a vezetés, győzni fogunk." (Forrás: BBC: Cambodia's brutal Khmer Rouge regime, 2013.)

A városi értelmiséget és a buddhista szerzeteseket a rendszer legfőbb, kiirtandó ellenségeinek kiáltották ki.

Ahhoz, hogy valakit agyonlőjenek, vagy csak egyszerűen ásóval agyonverjenek, az is elegendőnek bizonyult, ha az illető szemüveget viselt, vagy nem volt elég kérges a tenyere.

Jelenet a híres „The Killing Fields" című, a kambodzsai népirtásról szóló mozifilmből. A „gyilkos mezők", sajnos, nem a képzelet termékei voltak Forrás: Ibtimes

A pártvezetés felszámolta az ipart és a tömegközlekedést, és irtóhadjáratot indított a nem khmer nemzetiségű lakosság ellen. Máig nincsen pontos adat arról, hogy hányan eshettek áldozatul Pol Pot és a vörös khmerek négyéves rémuralmának.

Egyes becslések 2,5, illetve 3 millióra teszik a véres kommunista kísérlet áldozatainak számát,

de még a legkisebb számok szerint is legalább 1,6 millió ember életébe került a vörös khmerek uralkodása.

Milliók életét követelte a kommunista rémuralom Forrás: AFP/Tang Chhin Sothy

A korabeli szocialista blokk szégyene, hogy ha alacsonyabb szinten is, de „elvtársi" kapcsolatokat ápoltak a tömeggyilkos kambodzsai rendszerrel.

Lelkiismeretem tiszta...

Pol Pot ámokfutásának csak 1979 tavaszán szakadt vége, amikor a Vietnami Szocialista Köztársaság hadserege – a Szovjetunióval egyeztetve – bevonult az országba, és megdöntötte az uralmát. A vietnami invázió után a megbuktatott tömeggyilkos diktátor az ország nyugati, Thaifölddel határos vidékére vonult vissza híveivel.

Vietnam katonai erőszakkal döntötte meg Pol Pot négy évig tartó uralmát Forrás: AFP

Pailin környékét még évekig a fennhatósága alatt tartotta,

és gerillaakciókat vezetett a vietnamiak által felügyelt Kambodzsa ellen. Pol Potot a Kambodzsai Népköztársaság büntetőbírósága emberiség ellen elkövetett bűntettek miatt távollétében halálra ítélte, de a véreskezű hóhér sohasem került az igazságszolgáltatás kezére. 1997-ben egyik bizalmas embere letartóztatta, és ekkortól 1998. április 15-én bekövetkezett haláláig gyakorlatilag házi őrizetben volt.

Diktátorok egymás közt. Pol Pot Nicolae Ceausescu és felesége, Elena Ceausescu társaságában, bukaresti látogatásán. A tömeggyilkos kambodzsai pártvezető nem lett persona non grata a keleti blokkban Forrás: Wikimedia Commons

A náci háborús főbűnösök többségéhez hasonlóan Pol Pot sem bánt meg semmit.

„Lelkiismeretem tiszta. Mindent, amit tettem, csakis a nemzetért, az emberekért, Kambodzsa népéért tettem" – nyilatkozta halála előtt hat hónappal. A 20. század egyik legkegyetlenebb diktátora szovjet, kínai és észak-koreai vezető elvbarátaihoz hasonlóan magas kort megérve, ágyban és párnák között halt meg.