Horrorisztikus jelenet egy középkori festményen

2017.03.22. 13:25

Horrorisztikus jelenetet örökít meg egy középkori festmény: egy szentként tisztelt férfi combjából egy méretes féreg kandikál ki.

A mű valószínűleg a dracunculiasis – vagyis a Guinea-féreg (Dracunculus medinensis) által okozott fertőzés – első ismert ábrázolása, olvasható a Live Science tudományos portálon.

A „dracunculiasis” név jelentése latinul „kis sárkányok miatti megpróbáltatás”, míg a „Guinea-féreg” elnevezést az európaiak adták, miután a 17. században találkoztak a betegséggel Guinea partjain, Nyugat-Afrika területén. A parazita ma már csak Afrika néhány országában, Csádban, Etiópiában, Maliban és Dél-Szudánban található meg. 

Emberbe a Guinea-férget lárva által fertőzött vízibolha viszi, ha ivóvízzel az illető szervezetébe kerül. Kezdetben tünetmentes, ám nagyjából egy évvel később az érintett személy fájdalmas, égető érzést tapasztal, amikor a féreg hólyagot formál a bőrben, rendszerint az alsó végtagokban. 

A betegek többnyire természetes vizekben igyekeznek csillapítani a szenvedésüket. 

Ez kedvező alkalmat kínál a féregnek arra, hogy lárváit a vízibolhákba juttassa, és ezzel az életciklusa újrakezdődjön.  

Korábban nem tudták pontosan, mi lóg ki a férfi lábából

A Journal of Infection című szakfolyóiratban publikált tanulmány szerint a parazita-életmódot folytató férget ábrázoló műalkotás egy 15. században készült oltárkép, amely a milánói világhírű Brera-képtárban (Pinacoteca di Brera) van kiállítva. 

A festmény a késő gótikus stílus jegyeit viseli magán, és a 14. században élt Szent Rókust ábrázolja, akit általánosan a pestisből gyógyulók védőszentjeként tisztelnek. A szakállas, hosszú göndör hajú férfi bal lábán jól látható a duzzanat, amiből az élősködő előmerészkedik. 

Szent Rókus szobraForrás: Wikimedia Commons
Szent Rókus

Már világrajövetele sem mondható hétköznapinak: a franciaországi Montpellier-ben, idős szülők gyermekeként látta meg a napvilágot, mellén egy piros, kereszt alakú jellel. Édesanyja a stigmát égi jelnek tekintette, és különleges sorsot jósolt fiának. Miután Rókus pénzzé tette a vagyonát, és azt a szegényeknek adományozta, Itáliába zarándokolt. Itt a kor egyik legpusztítóbb betegsége, a pestis tombolt, amely Európa lakosságának legalább harmadát kiirtotta. Gyenge testalkata ellenére hihetetlen teherbírással igyekezett a szenvedőkön segíteni. A legenda szerint érintésével rengeteg embert gyógyított meg, köztük V. Orbán pápa fivérét, egy bíborost.


Tevékenykedése során Piacenzában maga Rókus is megkapta a pestist. Hogy másoknak ne adja át a kórt, elhagyta a várost, és egy barlangban talált menedéket. Állítólag egy vadászkutya látta el élelemmel, így az eb a szentet ábrázoló műalkotások elmaradhatatlan szereplője lett. Áldozatos munkája ellenére Rókussal eléggé mostohán bánt el a sors. Kémkedéssel vádolták meg, majd Vogherában börtönbe vetették. Ötévi fogság után, méltatlanul elfeledve halt meg 1379-ben.


Talán sosem ismerte volna meg a világ a nevét, ha 1414-ben Konstanzban fel nem üti a fejét a pestis. Egy ottani szerzetes tudott Rókus munkásságáról, az ő tanácsa nyomán rendelték el, hogy a csodatévő szerzetes képmását hordozzák végig a város utcáin. Ennek hatására a járvány megszűnt, a szent neve pedig az egész keresztény világban híressé vált.

Forrás: Raffaele Gaeta

Korábban úgy hitték a művészettörténészek, hogy ez a sebből szivárgó genny, csak az új kutatás alapján derült ki, hogy 

a Guinea-féreg eddig ismert legrégebbi megjelenítéséről van szó. 

Már a Bibliában is megjelent 

A dracunculiasis már évezredek óta gyötri az emberiséget, mind az ókori egyiptomi források, mind az Ószövetség megemlítik a fertőzést, sőt, a közelmúltban egy 3000 éves múmia hasüregében egy Guinea-féreg maradványát is sikerült megtalálni. 

A korabeli írások egyúttal azt is bemutatják, hogyan kezelték a betegséget a régmúlt időkben: 

a férget pálcikára tekerve távolították el. 

Ezt a metódust a mai napig alkalmazzák. 

A parazitológusok úgy gondolják, hogy a bibliai „tüzes kígyók”, amelyek az Egyiptomból menekülő izraelitákat támadták, valójában Guinea-férgek lehettek, a tűz pedig valószínűleg az égető fájdalomra utalt, amit az érintettek a bőr alól előbújó élősködők miatt éreztek. A fertőzés az exodus idején gyakori lehetett a Közel-Keleten. 

„Tüzes kígyók” támadják meg az izraelitákat a bibliai illusztrációnForrás: Wikimedia Commons

Semmilyen dokumentum nem támasztja alá, hogy a betegség valaha is megjelent volna Itáliában, maga a festő (akinek nem ismerjük a nevét) valószínűleg egy keletről érkező vándorral összefutva találkozhatott először a fertőzéssel. 

Sikerrel visszaszorították a „tüzes kígyókat” 

Az élősködő ellen 30 évvel ezelőtt indított kampányt az egykori amerikai elnök, Jimmy Carter jótékonysági alapítványa, a Carter Center. A kitartó munkának köszönhetően 2016-ban már csak 25 Guinea-féreg által okozott fertőzést diagnosztizáltak az orvosok világszerte. 

1986-ban ez a szám még 3,5 millió volt, 

így a dracunculiasis lehet az első parazitafertőzés, amit gyógyszerek vagy oltások nélkül teljesen sikerül felszámolni. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK