Elleshették egymás életmódjának bizonyos elemeit a nomád hunok és a pannóniai telepesek a Római Birodalom határvidékén - állítják a Cambridge-i Egyetem kutatói, akik Magyarországról származó 5. századi emberi maradványok vizsgálatára alapozták az eredményeiket.
Magyarországon kutatták az 5. századi temetőket
Az 5. század folyamán a hunok és más nomád népek rendszeresen megtámadták a Római Birodalom határán lévő településeket. A régészeti bizonyítékok azonban nagyfokú keveredést mutatnak az érintett embercsoportok között, ami azt sugallja, hogy az eddig véltnél jóval összetettebb kapcsolat lehetett a nomádok és a telepesek között - írta az EurekAlert című tudományos hírportál.
A Cambridge-i Egyetem munkatársaként dolgozó
Susanne Hakenbeck és kollégái az egykori római provincia, Pannonia területére összpontosították a kutatásukat
és a modern kori Magyarország területén található 5. századi temetőkből származó emberi maradványokat elemeztek. A kutatók megvizsgálták az izotópokat az öt helyszínről begyűjtött csont-, dentin- és fogzománcmintákban.
Keveredésről árulkodnak az izotópok
A stroncium- és oxigénizotópok magas aránya a nomád életmódra, míg a nitrogén- és szénizotópok magas előfordulási aránya a pásztorokra és földművesekre jellemző étrendre utal. A PLoS One című folyóiratban közölt tanulmányukban a kutatók arra jutottak, hogy az egyes népek és az egyének szintjén is rendkívül változatosak voltak az étkezési szokások.
Mindez pedig azt sugallja, hogy az embercsoportok egy sor különböző létfenntartási stratégiákat alkalmaztak, és sok egyénnek jelentősen megváltoztak az étkezési szokásai az élete során.
A nomádok talán áttértek a kisebb nyájak kezelésére, és többet foglalkoztak földműveléssel,
míg a telepesek belekóstolhattak a pásztorkodásba.
Összetettebb lehetett a római határvidékek élete
Mindebből az következik, hogy a Római Birodalom alkonyán a határvidékek lakóira nem csupán az erőszak volt jellemző, hanem képesek voltak az együttműködésre és az együttélésre is.
Az írott források erőszakról, árulásról és azonnal megszegett megállapodásokról szólnak, de ez nem a teljes igazság"
- húzta alá Hakenbeck. Hozzátette: "a kutatásunk bepillantást enged a késő Római Birodalom határvidékein élő átlagemberek életébe, ahol a nomád állattartók földművesekké, a földművesek pedig állattartókká válhattak".