Tanulhattak egymástól a hunok és a római telepesek

2017.03.23. 19:25

Elleshették egymás életmódjának bizonyos elemeit a nomád hunok és a pannóniai telepesek a Római Birodalom határvidékén - állítják a Cambridge-i Egyetem kutatói, akik Magyarországról származó 5. századi emberi maradványok vizsgálatára alapozták az eredményeiket.

Magyarországon kutatták az 5. századi temetőket

Az 5. század folyamán a hunok és más nomád népek rendszeresen megtámadták a Római Birodalom határán lévő településeket. A régészeti bizonyítékok azonban nagyfokú keveredést mutatnak az érintett embercsoportok között, ami azt sugallja, hogy az eddig véltnél jóval összetettebb kapcsolat lehetett a nomádok és a telepesek között - írta az EurekAlert című tudományos hírportál.

Az 5. század elején, Attila alatt a hunok birodalma Közép-Ázsiától a Duna-Tisza-közéig terjedtForrás: Lasalle University

A Cambridge-i Egyetem munkatársaként dolgozó

Susanne Hakenbeck és kollégái az egykori római provincia, Pannonia területére összpontosították a kutatásukat

és a modern kori Magyarország területén található 5. századi temetőkből származó emberi maradványokat elemeztek. A kutatók megvizsgálták az izotópokat az öt helyszínről begyűjtött csont-, dentin- és fogzománcmintákban.

Keveredésről árulkodnak az izotópok

A stroncium- és oxigénizotópok magas aránya a nomád életmódra, míg a nitrogén- és szénizotópok magas előfordulási aránya a pásztorokra és földművesekre jellemző étrendre utal. A PLoS One című folyóiratban közölt tanulmányukban a kutatók arra jutottak, hogy az egyes népek és az egyének szintjén is rendkívül változatosak voltak az étkezési szokások.

Attila hun fejedelemForrás: Origo

Mindez pedig azt sugallja, hogy az embercsoportok egy sor különböző létfenntartási stratégiákat alkalmaztak, és sok egyénnek jelentősen megváltoztak az étkezési szokásai az élete során.

A nomádok talán áttértek a kisebb nyájak kezelésére, és többet foglalkoztak földműveléssel,

míg a telepesek belekóstolhattak a pásztorkodásba.

Összetettebb lehetett a római határvidékek élete

Mindebből az következik, hogy a Római Birodalom alkonyán a határvidékek lakóira nem csupán az erőszak volt jellemző, hanem képesek voltak az együttműködésre és az együttélésre is.

Attila hun nagyfejedelem és Aetius nyugat-római hadvezér a késői ókor két leghíresebb történelmi személyisége volt ( A kép illusztráció)Forrás: Origo

Az írott források erőszakról, árulásról és azonnal megszegett megállapodásokról szólnak, de ez nem a teljes igazság"

- húzta alá Hakenbeck. Hozzátette: "a kutatásunk bepillantást enged a késő Római Birodalom határvidékein élő átlagemberek életébe, ahol a nomád állattartók földművesekké, a földművesek pedig állattartókká válhattak".