A tüdő ismeretlen funkciójára derült fény

Human lungs, computer artwork.

A kutatók azt találták, hogy a tüdőnek sokkal összetettebb a szerepe a szervezet működtetésében, mint azt idáig bárki is gondolta: nem csupán légzőszerv, hanem kulcsszerepet játszik a vérképzésben is.

A kutatók egérkísérletek során tették a váratlan felfedezést. Kiderült, hogy a rágcsálók légzőszervében hatalmas mennyiségű, óránként 10 millió vérlemezke (trombocita) állítódik elő, ez pedig szembemegy azzal a korábbi elképzeléssel, hogy a vér minden sejtes eleme a csontvelőből ered – írja a Science Alert tudományos portál.

A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatói azt is kiderítették, hogy a csontvelőhöz hasonlóan a tüdőben is találhatóak vérképző őssejtek, ezek alakulnak át később trombocitákká. A Nature magazinban megjelent tanulmányt jegyző egyik kutató, Mark R. Looney szerint az egerekkel kapcsolatos megfigyeléseik alapján erősen arra lehet következtetni, hogy az emberek légzőszerve is fontos szerepet kap a trombociták előállításában.

Korábbi kutatások során már sikerült a tüdőben megakariocitákat találni. Ezeknek a nagyobb sejteknek a töredékei a vérlemezkék.

A tudósok most azt állapították meg, hogy a tüdő megakariocitái nemcsak korlátozott mennyiségben járulnak hozzá a trombociták termeléséhez, hanem ezek szolgáltatják az ereinkben cirkuláló vérlemezkék nagy részét.

Hogyan tették a felfedezést?

A kutatók az egerek génállományát úgy módosították, hogy az egy bizonyos proteint, úgynevezett zölden fluoreszkáló fehérjét (GFP) termeljen. Ennek következtében a vérlemezkék zölden kezdtek világítani, így valós időben nyomon lehetett követni forrásukat és útjukat a véráramban.

A világító sejtes elemeknek köszönhetően a szakértők azt vették észre, hogy hatalmas mennyiségben voltak jelen megakariociták a tüdő szöveteiben. Erre senki sem számított, így a kutatók tovább folytatták a vizsgálatokat. Mivel az egerek tüdejében több mint 10 millió trombocita állítódik elő óránként, a testben jelenlévő összes vérlemezke fele a légzőszervből származik.

Forrás: Origo

További megfigyelések arra is rávilágítottak, hogy a rejtett vérképző őssejtek és megakariocita progenitor sejtek (amikből a megakariociták és a vörösvérsejtek lesznek) a tüdőszöveteken kívül helyezkednek el.

Amikor a tudósok végigkövették a megakariociták teljes életciklusát, kiderült, hogy azok a csontvelőből utaztak a tüdőbe, hogy ott vérlemezkéket kezdjenek „gyártani".

Miért kell a megakariocitáknak a tüdőbe jutniuk?

Ezt a kutatók sem értik jelenleg, de elméletek vannak. Az egyik elképzelés, hogy a tüdőben a véráramlás hatásai vagy egy eddig felfedezetlen molekuláris jel miatt ideális körülmények jönnek létre a trombociták termelődéséhez.

Mire használhatóak fel az új eredmények?

A tanulmány szerzői azt is ki szerették volna deríteni, hogy az új eredmények segítségével lehet-e eredményesen kezelni olyan betegségeket, mint a tüdőgyulladás vagy a vérzékenység. Ezért alacsony trombocitaszámú egerekbe ültettek olyan tüdőket, amikben a megakariocita progenitor sejtek zölden világítottak. A transzplantációnak köszönhetően a beteg egerekben a vérlemezkeszám hamarosan elérte a normális értéket.

Ez után olyan egereken is elvégezték az operációt, amelyeknek a csontvelőjében egyáltalán nem állítódott elő vérképző őssejt. Esetükben a beültetett tüdő fluoreszkáló sejtjei a csontvelőbe jutottak, ahol nem csupán vérlemezke, hanem más vérösszetevők, például B-sejtek, T-sejtek és neutrofil granulociták keletkezéséhez is hozzájárultak.

Ez mind biztatónak hangzik, de a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a rágcsálóknál elvégzett vizsgálatokat embereknél is meg kell ismételni, hogy igazolva legyen, a mi tüdőnknek is van ilyenfajta rejtett funkciója.