Tudja-e, mi az a frászkarika és a nyavalyatörés?

2017.04.09. 16:16

Még manapság is gyakran használunk olyan kifejezéseket, amelyeknek már nem is ismerjük az eredeti jelentését. Ilyen például, amikor bosszúságunkban a frászkarikát emlegetjük, vagy amikor valakit mérgünkben elküldünk a francba. Na de honnan is ered a frász, a frászkarika?

Zsenik betegségének tartották

Nos, a frász kifejezést eredetileg az epilepsziára vagy rángógörcsre alkalmazták, amely német nyelvterületről került át a magyar szóhasználatba.

A kifejezés a bajor-osztrák frais szóból származik,

amelynek görcsroham a jelentése. Az epilepszia egyébként a hirtelen jelentkező rohamokkal együtt járó neurológiai betegségek gyűjtőneve.

Julius Caesar szobra Berlinben. Caesar is epilepsziában szenvedettForrás: Flickr / askal bosch

A rángógörcs már az ókorban ismeretes volt, több nevezetes történelmi személyiség, így például Nagy Sándor, a világhódító makedón király, Julius Caesar, a híres római hadvezér és államférfi, valamint Szent Pál is ebben szenvedett.

Vincent Van Gogh önarcképe 1889-bőlForrás: Courtauld Institute / Ann Ronan Picture Library / Photo12

Az epilepsziát szokás a zsenik betegségeként is emlegetni,

amire számos híresség, köztük Dante Allighieri olasz költő, Vincent Van Gogh holland festőművész, Pjotr Csajkovszkij orosz zeneszerző, Kirkegaard dán filozófus, Charles Dickens angol, vagy Fjodor Dosztojevszkij orosz író példa többek között.

Osztrák és gót eredetű jövevényszavakból származik

A frásznak van még két további jelentéstartalma: az egyik a freisa, azaz az ijedség, ijedelem, romlás, a másik a fraisan, ami azt jelenti, hogy megkísért, illetve kísértésbe visz. Az előbbi osztrák, az utóbbi pedig gót eredetű kifejezés.

A frászt csak később kezdték az ijedség és a rémület szinonimájaként használniForrás: giphy.com

A frász (frászt kapott) kifejezést a magyar nyelvben csak később kezdték el az ijedelemre használni. A kapsz egy frászt, vagyis kapsz egy pofont, a frásznak viszont már egy sajátos, csak a magyar nyelvben kifejlődött jelentéstartalmú változata.

Perecbe sütött frászkarika

Mind a mai napig nem ismert pontosan az epilepszia oka.

A múltban babonás hit övezte e viszonylag ritka betegséget, amelynek a „gyógymódja" is babonás szokásokat produkált.

Ennek volt egyik terméke a frászkarika, egy sült tésztából készített, kör alakú hatalmas perec. A tésztához a lisztet kilenc egymást követő napon kilenc házból kellett kérni.

Az epilepszia hátterében sokáig a boszorkányok általi rontást sejtettékForrás: Wikimedia Commons

A görcsrohamot kapott beteget átbújtatták a sült perecen, amely a betegségből való megszabadulást, az újjászületést szimbolizálta. A frászkarika mint kifejezés később egybeolvadt a franckarikával, annak ellenére, hogy a francnak – eredeti jelentéstartalmát tekintve - semmi köze sincs az epilepsziához. A franc a vérbajra vagy szifiliszre használt, és a franciakórból származó rövidítés. (A szifiliszre használták még a rosseb kifejezést is a középkorban.)

Démonok ostroma és a Szent Iván napi tűzugrás

A nyavalyát eredetileg szintén az epilepsziára használták a magyar nyelvben,

de volt egy tágabb értelme is: használták a bajok, betegségek, és a nyomorúság szinonimájaként is.

A régi néphit szerint a nyavalya mögött rontás, boszorkányok praktikái álltak, vagy az, hogy az embert démonok szállták meg.

A lovagkirály, Szent László fejtermája a 14. századbólForrás: Origo

Magyarországon az epilepsziások pártfogójának tradicionálisan Szent László királyt tekintették, a középkorban az ő sírjához zarándokoltak a betegek, gyógyulást remélve. Néhol Szent Vitus (Vid) vértanút, a 14 segítőszent egyikét is az epilepsziások védőszentjének tartották. A nyavalyatöréstől különböző módokon próbáltak megszabadulni, így például a betegek megváltoztatták a nevüket.

Boszorkányok a sátánt imádják egy 16. századi fametszetenForrás: Wikimedia Commons

Alkalmazták a ráolvasást,

de a babona szerint, ha visszafelé mondják az imát, az szintén kigyógyíthatja a bajból a beteget. Ugyancsak komolyan hitték, hogy a Szent György napi füstölés, vagy a Szent Iván napi tűzugrás szintén megszabadítja a betegeket a rontástól.

(Szomor Anikó összeállítása)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK