A térbeli tájékozódásért felelős agysejteket vizsgálta a két magyar kutató - hangzott el az M1 aktuális csatorna szombat délelőtti műsorában.

A rágcsálóknál, például patkányoknál a bajusz fontosabb a tájékozódásban, mint a látás, míg az embereknél a vizualitás a meghatározó, mondta Török Ágoston, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója. Arról is beszélt, hogy korábban rágcsálókon végzett kísérletek alapján megállapították, az agyban a térbeli tájékozódásához szükséges rácssejtek egy koordinátarendszert alkotnak, és sokáig azt hitték, hogy ezek a rácssejtek függetlenek a tér sajátosságaitól.

Most az embereken végzett vizsgálatok során fedezték fel, hogy a tér méretére adaptívan reagáltak az agysejtek, vagyis más a tájékozódás a kisebb és nagyobb terekben.

Arra a kérdésre, hogy ezt a felfedezést az orvostudományban milyen irányban lehet hasznosítani, Török az Alzheimer-kórt hozta fel példának. Elmondta, hogy

vannak az Alzheimernek típusai, amelyeknél a tájékozódási képesség romlása egy korai jele a betegségnek.

Az Alzheimerre jelenleg nincs gyógymód, de a tüneteit lehet enyhíteni, minél korábban diagnosztizálják a betegséget - emelte ki a kutató.