Az eddig hittnél 115 ezer évvel korábban is, már 130 ezer éve is élhettek emberek Észak-Amerikában - sugallja egy San Diegó-i ásatáson talált mamutcsont vizsgálata.

Egy amerikai kutatócsoport vizsgálta meg a 130 ezer évesre datált leletet, amelyen kőeszközök által ejtett nyomok láthatók. A megdolgozott lábszárcsont és fogak mellett olyan kövek feküdtek, amelyeket a szakértők szerint kalapácsként és üllőként használtak. A kutatási eredményekről a Nature című tudományos lap számol be.

Vannak, akik szkeptikusak

Steve Holen, a tanulmány egyik társszerzője közölte, nincs kétsége afelől, hogy a helyszín régészeti ásatási terület. Izraeli és német szakértők szintén valószínűnek tartják, többen azonban szkeptikusak a leletet illetően. Az úgynevezett Cerutti őslénylelőhelyet már 1992-ben felfedezték. Számos csont- és fogmaradvány feküdt egy vékony homokrétegben, pleisztocén kori, 12 méter vastag üledékrétegbe ágyazva. A csontok korát azonban csak 2014-ben sikerült speciális elemzési technikák segítségével megállapítani: mintegy 130 ezer évesek, tehát a korai jégkorszak egy melegebb szakaszából származhatnak.

Az ásatás helyszíneForrás: San Diego Natural History Museum

Holen és csapata a csontokon ugyanebből az időből eredeztethető rovásokat talált, melyekről úgy vélik, kőszerszámoktól származó törés- vagy megmunkálási nyomok. A csontokon és több fogon pontosan látszik, hogy ember által, szándékosan, szakszerű ügyességgel törték el" - állítja Holen. Hasonló mintázatok láthatóak kansasi és nebraskai mamutfosszíliákon, melyek esetében kizárható a geológiai erők hatása és ragadozók támadása.

„Az amerikai archeológia egyik legnagyobb felfedezése"

A csontok mellett öt nagy követ találtak, melyeket a tudósok meggyőződése szerint munkaeszközként használtak az emberek. Elméletüket elefántcsontokon végzett próbával támasztották alá: megvizsgálták, hogy ezek kőbaltával szétválaszthatók-e egy kőüllőn. A tudósok szerint a vadászok valószínűleg így jutottak hozzá a csont belsejében lévő értékes velőhöz, vagy így készítettek a csontdarabokból újabb eszközöket.

A jelenleg érvényben lévő szakértői állásfoglalás szerint a Homo sapiens legfeljebb 15 ezer éve, a legutolsó ázsiai jégkorszakban indult el az amerikai kontinensre, az alacsony vízállásnak köszönhetően a mai Bering-szoros helyén lévő akkori földhídon. Erella Hovers izraeli paleontológus szerint lehetséges, hogy a Homo erectus, a gyenyiszovai ember vagy a neandervölgyi ember késői képviselői törték szét a megvizsgált csontokat. Egyelőre kérdéses, ezek a korai emberek hogyan kerültek a mai Kalifornia területére. Az amerikai kutatók feltételezése szerint az akkori meleg időszakban tengeri úton juthattak a kontinensre. Ázsiában és a Csendes-óceánban is vannak szigetek, amelyekre több mint 100 ezer éve eljutottak az emberek.

Forrás: San Diego Natural History Museum

Friedemann Schrenk, a németországi Senckenberg Paleoantropológiai Intézet munkatársa szerint ezek az első meggyőző bizonyítékok arra, hogy a modern ember előtt is betelepültek az ember ősei Észak-Amerikába. Véleménye szerint az akkoriban Európától Szibériáig megtalálható neandervölgyi ember rokona juthatott el már ekkor a kontinensre. "A paleoantropológiát ez az eredmény nem írja át, de kiegészíti, ami szintén nagyszabású eredmény. További kérdés, mi történt a továbbiakban ezekkel az emberekkel: valószínűleg jött még egy jégkorszak" - tette hozzá Schrenk.

Ha a 130 ezer éves dátum valódi, akkor ez az amerikai archeológia egyik legnagyobb felfedezése" - véli John McNabb, a Southamptoni Egyetem szakértője.