Tudja-e, miért hoz szerencsét a kéményseprő?

2017.05.11. 19:21

A tűz az ősidőktől kezdve meghatározó szerepet játszott valamennyi kultúrában. Babonás tisztelet övezte az élet forrásának tekintett tüzet, amely azonban nemcsak meleget és ételt adott, hanem, ha elszabadult, tömegkatasztrófákat okozott. A középkori városiasodással együtt jött létre egy új és köztiszteletben álló mesterség, a kéményseprők hivatása.

Kéményseprőt látok, szerencsét találok! 

A kéményseprőkhöz több babona is kapcsolódik. 

A legnépszerűbb például, hogy kéményseprővel találkozni szerencsét jelent, különösen újév reggelén. 

Sok helyütt az a szokás, hogy ilyenkor meg kell fogni a gombunkat – van, ahol a ruha harmadik gombját –, és azt mondani : „Kéményseprőt látok, szerencsét találok." 

KéményseprőForrás: MTI/Honéczy Barnabás

Ha a seprűjéből sikerül elcsenni egy szálat, és azt magunknál tartjuk, 

az biztos szerencsét jelent, és azt, hogy teljesül a kívánságunk. 

Más változat szerint meg kell fogni a gombunkat, és addig el nem ereszteni, amíg törött üveget nem látunk. Szilveszterkor, újév napján megjelennek a kéményseprőt ábrázoló dekorációk, szerencsetárgyak, képeslapok. 

Vesta őrhelye és sátorlyukon át közlekedő szellemek

A tűznek mindig fontos szerepe volt az emberek életében, a családi tűzhely és a meleg szimbóluma, amely a főtt ételt, az otthont, az életet, a sötétben pedig a világosságot jelentette. 

Az ókori rómaiak hite szerint a család védőszelleme a tűzben lakott. 

A Vesta-papnők feladata volt a tűz őrzése, és ha ezt elmulasztották, korbácsolás járt érte. 

A Vesta-templom romja Rómában, a Forum RomanumonForrás: Wikimedia Commons

A sztyeppei népek úgy tartották, a sámán a sátor füstnyílásán át közlekedik a szellemekkel. 

Az európai hagyomány szerint a kéményen át közlekedik a Mikulás vagy a karácsonyapó. Ez a hagyomány is hozzájárult ahhoz a képhez, hogy a kéményseprő olyan, mint egy jó szellem. 

A nyugat-európai hagyományban a Mikulás a kéményen át érkezikForrás: Thinkstock

A tűz azonban bajt is okozhat: a fából készült vagy zsúpfedeles, nádfedeles házak könnyen lángra lobbanhatnak. 

Ezért, aki megóv ettől, és a kéményt rendben tartja, az fontos személynek számít. 

A kémény történetének rövid evolúciója

A nomád állattartó magyarok sátrakban éltek. A sátor egyetlen helyiségből állott, amely a földbe volt mélyítve. A bejárattól jobbra volt a tüzelőhely, az azzal átellenes sarokban az ülőgödör, amelynek peremén ültek a családtagok. A gödör belsejében a földbe vert gerendákon állt az asztal, amin étkeztek. A másik két sarokban voltak a fekvőhelyek, ezek szintén földbe vert karókon álltak. 

A honfoglalás Munkácsy Mihály festményénForrás: x-default/

A sátor tetejének közepén lévő nyíláson szállt ki a füst. 

A honfoglalás után őseink letelepedtek, és létrejöttek az első falvak. A parasztházak elrendezése praktikus okokból az ősi hagyományt követte, ugyanolyan volt, mint a sátraké. 

A nádtetős vagy szalmatetős házakból a füst a tető hézagain át távozott. 

Később az ajtó fölé egy lyukat vájtak, és abba egy kürtőt helyeztek, idővel pedig – amikor a konyha és a lakószoba elkülönült – ebből alakult ki a kémény. 

A honfoglaló magyarok jurtaszerű sátrakban laktakForrás: MTI/Beliczay László

A konyha fedele kúp alakú, sárral bevont deszka vagy sövény volt, ennek végén állt a kémény kürtője, ami a füst egy részét elvonta, de a többi a konyhában maradt. 

Taljánoktól tanulták a magyarok a kéményseprés mesterségét

Magyarországon a kéményseprő mesterség a középkor vége felé terjedt el, amikor az építkezés módja megváltozott, és megjelentek a téglából épített kémények. A középkor előtt a magyarok nomád életformát éltek, 

és a vályogviskók kürtős kéményeit nem kellett tisztogatni.

A kéménytisztítás tudományát az olasz (korabeli kifejezéssel: talján) kéményseprők adták át a magyaroknak. 

Kémények és füstködForrás: MTI/Beliczay László

Az elsők kéményseprők Itáliából érkeztek hazánkba, a kéményseprés pedig gyorsan megbecsült és tisztes szakma lett. 

A régi világban a kéményseprő szíveslátásban részesült, családi barátnak számított, aki járta a falvakat, beszélgetett, és akit kikérdeztek: hol mi újság van, hozta-vitte a híreket, derűt hagyva maga után. 

Kéményseprők munka közbenForrás: MTI/Kovács Tamás

Régebben például a pozsonyi polgárok még a lakás, padlás kulcsát is rábízták, ha éppen nem tartózkodtak otthon kéményseprés idején. 

Nem csak átvitt értelemben hozhat szerencsét

A kéményseprőnek napjainkban is igen fontos a feladata, megvéd a tűztől, és ezzel életet ment, a tűzveszélyt okozó hibákat pedig elhárítja. 

Nagyon fontos, hogy a kémény mindig tiszta legyen, 

mivel a kémény vezeti el az égéstermékeket, amelyek ha visszaáramlanak, füstmérgezést, sőt rosszabb esetben halált is okozhatnak. 

A kéményseprők napjainkban is nélkülözhetetlen feladatot látnak elForrás: MTI/Marjai János

(Mivel a szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz, nem is érzékeljük jelenlétét, ezért okozhat könnyen halált.) 
Amelyik házhoz kéményseprő jár, ott tehát ilyen probléma nem lehet. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK