Matematikusok és keresztrejtvényfejtők nyerték meg második világháborút

2017.05.11. 18:52

A második világégés évekkel tovább tartott volna, ha az angliai Bletchley Parkban dolgozó kódtörők nem fejtik meg a náci Németország szupertitkos rejtjelező készüléke, az Enigma kódolását. A németek feltörhetetlennek hitték a titkos katonai és diplomáciai üzeneteik továbbítására használt Enigmát.

Winston Churchill szerint a második világháborút a Bletchley Parkban tevékenykedő kódfejtők nyerték meg, több évvel le is rövidítve a világégést. Munkájuk nélkül a háború még legalább két évig elhúzódott volna a történészek becslése szerint. 

Winston Churchill emlékműve LondonbanForrás: AFP/Niklas Halle'n

Az Enigma feltörése nélkül aligha történhetett volna meg a második világháború menetében döntő változást jelentő Overlord-hadművelet, az angolszász szövetségesek 1944. június 6-án végrehajtott sikeres normandiai partraszállása. 

A normandiai partraszállás sikeréhez is nagymértékben hozzájárultak a Bletchley Park kódfejtőiForrás: U.S. National Archives

De az angliai csata, az Atlanti-óceán északi térségében vívott véres konvojháború és az afrikai hadjárat sikerében is megkerülhetetlen szerepe volt a kódtörők munkájának. 

Professzorok és keresztrejtvényfejtők háborúja

Buckinghamshire-ben található az a békebeli hangulatot árasztó Tudor-stílusú kastélykomplexum, Bletchley Park, ahol az egyetemi professzorokból, matematikusokból, sőt rejtvényfejtőkből és hivatásos kémelhárítókból verbuvált kódfejtő csapat a második világháború évei alatt igyekezett feltörni az ellenség titkosított üzeneteit. 

A Bletchley Park ma múzeumként működikForrás: Wikimedia Commons

1940 nyarán, az angliai légi csata idején Winston Churchill, az Egyesült Királyság háborús kabinetjének miniszterelnöke, mivel Londont folyamatosan bombázták a németek, a fővárosból a buckinghamshire-i Bletchley Parkba költöztette a kormány Code and Cypher Schoolját (Kód- és Titkosírás-iskoláját). 

Winston Churchill, a brit háborús kabinet miniszterelnöke 1940-ben, a londoni bombázások miatt elrendelte a kódfejtő központ áttelepítést Bletchley ParkbaForrás: Wikimedia Commons

Hosszú éveken át itt dolgoztak éjt nappallá téve a kódfejtők 

azon iparkodva, hogy munkájukkal hozzájáruljanak a hitleri Németország legyőzéséhez. Munkájuk fókuszában a németek által feltörhetetlennek hitt Enigma megfejtése állt, amellyel a Wehrmacht haderőnemei és főparancsnokságai közti titkos, kódolt katonai kommunikáció zajlott. 

A háború után is titok lengte körül az intellektuális fronton vívott csatát 

A háború végére már 12 ezer ember dolgozott a kódfejtő központban, közülük sok szakértőt egyenesen a közeli patinás egyetemről, Cambridge-ből toboroztak. 

Voltak köztük matematikusok, keresztrejtvény-szakértők, sakkbajnokok és egyetemi tanárok. 

Természetesen az itt dolgozókkal szemben nagyon fontos követelmény volt a megbízhatóság és az abszolút titoktartás. 

A szövetségeseknek oly sok fejtörést okozó német rejtjelező készülék, az EnigmaForrás: Bundesarchiv

Egészen az 1970-es évekig szinte senki sem tudott a Bletchley Parkban működött központról, mert csak ekkortól váltak elérhetővé azok a titkosított iratok, amelyek a Bletchley Parkban folytatott munkát dokumentálták. 

Az Enigma egy olyan, írógéphez hasonló elektromos eszköz volt, amely véletlenszerű kódokat produkált forgó tárcsái működtetésével. 

 

Anglia sorsát legjobban a német tengeralattjárók, az U-Bootok veszélyeztettékForrás: Bundesarchiv

Anglia sorsa a tengeri szállítmányoktól függött, amelyeket – főleg a háború elején – a német tengeralattjárók súlyosan veszélyeztettek. A szigetország számára tehát létkérdés volt az U-Bootok kódolt rádióadásainak megfejtése. Az Enigma történetének kezdete a két világháború közti időszakra nyúlik vissza. 

Munkába lép a látnokokat is alkalmazó kódfejtő iroda

A lengyelek az első világháború vége és az önállóságuk kivívása után is fenyegetve érezték magukat a németektől. 

Emiatt a háború után is aktív elhárító tevékenységet folytattak Németországgal szemben, 

lehallgatva és megfejtve katonai, diplomáciai üzeneteiket. 

Marian Rejewski 1932-ben. A lengyel matematikus munkássága nélkül nehezen lehetett volna feltörni az EnigmátForrás: Wikimedia Commons/Janina Sylwestrzak

Létrehoztak egy titkosítási irodát, a Biuro Szyfrówot, ahol nemcsak kódtörők és nyelvészek, hanem látnokok, sőt parapszichológusok is dolgoztak. 1928-tól a lengyel dekódolási kísérletek kudarcba fulladtak, mivel a németek változtattak rejtjelezési módszerükön. Az iroda ezért matematikusok segítségét kérte: három elismert szakértőt, Marian Rejewskit, Jerzy Rózyckit és Henryk Zygalskit kérték fel a feladatra. A szakemberek az elfogott üzeneteken statisztikai teszteket végeztek, és megállapították, hogy az első hat karakter az indikátor – információ a kulcsról –, és hogy polialfabetikus titkosítást használnak, vagyis az eredeti szöveg összes betűjét másik betűre cserélik. Azt is megállapították, hogy a kódolt betű az eredetinek a szövegben elfoglalt helyétől is függ.

A húszas években kereskedelmi forgalomba került 

Az ok, amiért a lengyelek egyszerre csak nem boldogultak a dekódolással, az volt, hogy a németek gépi titkosításra álltak át. Az Enigma nevű kódológépet 1918-ban Arthur Scherbius német mérnök szabadalmaztatta, és 1926-ban kereskedelmi forgalomba került, mivel eredetileg az üzleti világba szánta, de ott nem vált be. A hadsereg azonban kifejlesztette az Enigma katonai változatát, és 1926-tól a haditengerészet, 1933-tól pedig a légierő is alkalmazta, majd 1939-re a Wehrmacht összes fegyverneménél rendszeresítették. 

A haditengerészetnél alkalmazott Enigma feltörése – a kódkönyvek hiánya miatt – sokáig megoldhatatlannak tűnt, egészen addig, amíg el nem fogták az U-110-es német tengeralattjárótForrás: War History

A lengyel titkosszolgálat az 1920-as években, amikor még kereskedelmi forgalomban voltak e gépek, vett belőlük néhány példányt, és ezeket felhasználva úgynevezett „bombákat” építettek, azaz olyan szerkezeteket, amelyek mechanikusan próbálgatták az adott kombinációkat. A kereskedelmi változatból volt példányuk a lengyel matematikusoknak, így rájöttek, hogy a németek ezt használják katonai célokra is.

Lengyel matematikusok törték fel először az Enigmát

Hans-Thilo Schmidt német kém, aki a német hírszerzés Enigma-parancsnokságán dolgozott, az 1930-as évektől 

információkat adott el a francia titkosszolgálatnak, 

ők pedig továbbadták a lengyel hírszerzésnek, ilyen módon hét év alatt több kódkönyv került a lengyelek birtokába. (Egy kódkönyv negyed évre előre tartalmazta a napi kódokat.) 

Az U-110-ről zsákmányolt kódkönyv egyik oldala. A piros színű festékanyag vízzel érintkezve feloldódott, olvashatatlanná téve a könyvetForrás: WW2 in Color

Ezenkívül Schmidt két fotót is átadott a franciáknak a használati utasításról, és néhány utalást a gép huzalozásáról. Szükség volt még az üzenetkódra is. 

A lengyelek ezt is meg tudták fejteni, mivel a német operátorok hibáztak a kódolás folyamán. 

Marian Rejewski, Jerzy Rózycki és Henryk Zygalski részére – sikeres munkájuk további folytatásához – külön hivatalt létesítettek 1932-ben. Az Enigmát először nekik sikerült megfejteniük, még ugyanebben az évben. 

Az Enigma tárcsáiForrás: Wikimedia Commons

1938-ban azonban a németek továbbfejlesztették a készüléket, 

amelybe még két további tárcsát építettek be az addigi három mellé. Ezzel jelentősen megugrott a kombinációk száma, és ezt a lengyel kódtörők már nem tudták megfejteni, ezért 1939-ben a franciákhoz és az angolokhoz fordultak segítségért. 

Kalandos úton szerezték meg a németek kódkönyvét

A németek, amikor még két további tárcsa beépítésével megsokszorozták a lehetséges kombinációk számát, úgy gondolták, hogy ezzel megfejthetetlenné tették az Enigmát, ám a brit és lengyel kódtörők az Alan Turing brit matematikuszseni és Tommy Flowers (Thomas Harold Flowers) brit mérnök által megépített Colossusszal, valamint annak elődjével, a Bombával (The Bomb) feltörték a németek kódolt üzeneteit.

Alan Turing, a zseniális matematikus fiatalkori portréfotójaForrás: Stas

A Colossus volt a világ első programozható, digitális, elektronikus számítástechnikai eszköze. 

Turing a lengyelek „bombáit” továbbfejlesztette, megsokszorozta, és ennek segítségével törte fel az Enigmát. E kódfejtő gépek a kombinációsorok áttekintésével keresték a megoldást. 

A Colossus munka közben, a Bletchley ParkbanForrás: Wikimedia Commons

(A megfejtett információk fedőneve Ultra volt.) A teljes sikerhez azonban szükség volt a németek kódkönyvére, mert a háború alatt naponta változtatták a kódokat. 

Egy brit romboló elfogja a sérült U-110 német tengeralattjárótForrás: Bundesarchiv

Az M3-as haditengerészeti Enigma kódkönyvét kalandos körülmények között szerezték meg a britek, amikor 1941 májusában elfogták az U-110 német tengeralattjárót. 

Az emberi ellenállás szellemét nem törheti meg a puszta technológia 

Az Enigma megfejtésével nagyon sok életet mentettek meg, lerövidítve a háborút. 

Winston Churchill szerint a Bletchley Park kódtörői nélkül Anglia elvesztette volna az atlanti csatát, 

és Dönitz admirális „szürke farkasain”, a német tengeralattjárókon sem tudott volna felülkerekedni.

Az Enigma feltörése nélkül a britek nem tudták volna legyőzni Dönitz „szürke farkasait”Forrás: World War 2 Wallpapers

A második világháború történetét a titkos hadviselés tényeinek ismeretében vizsgálva meglepő következtetés adódik: A küzdelmet végső soron nem a pusztító hadi gépezetek döntötték el, hanem az, hogy a szabad ember legyőzhetetlen, hogy a szabad lélek leleményes. Az emberi ellenállás szellemét nem törheti meg a puszta technológia” – emlékezett meg a Bletchley Park kódtörői munkásságának jelentőségéről Sir William Samuel Stephenson, az MI6 alapítója.

Az Enigma és a „bombák” sorsa a háború után

Churchill az európai hadszíntéren folyó harcok 1945. májusi befejeződése után – nehogy rossz kezekbe kerüljenek – elrendelte a gépek megsemmisítését. Az 1970-es évekig a Bletchley Parkban folyt munkáról az ott dolgozókon kívül senki sem tudott. 

Német katonák üzenetet kódolnak a fronton az Enigmával. A német rejtjelező készülék feltörése a második világháború kiemelkedő haditette voltForrás: Bundesarchiv

Az Enigma feltörésére vonatkozó információk titkossága miatt 

az NSZK tengeri határőrsége még az 1950-es években is használta a gépet. 

A háború alatt nagyjából 100 ezer ilyen készülék volt forgalomban, ezek jelentős része 1945 után a fejlődő országokhoz került, ahol egészen az 1970-es évekig használatban maradtak. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK