A rákot génhibák okozzák – több száz célzott gyógyszer lesz ellenük

Létezik-e célzott rákgyógyítás? Meg lehet-e állapítani, hogy mi az a génhiba, amely a daganatot okozta, és van-e rá speciális gyógyszer? És ha igen, akkor Magyarországon elérhető-e? A válasz az összes kérdésre az, hogy igen. Budapesten, a Retek utcában is létezik egy diagnosztikai központ, amely a betegek tumorsejtjeiből megállapítja, hogy a páciensnél személy szerint melyik gén hibája okozta a betegséget. Több száz génhibát ismernek már, de több millió mutáció van. Minden egyes génhibára még nincs gyógyszer, de sokra már van. A molekuláris diagnosztikáról és az arra alapozott személyre szabott célzott kezelésekről az Oncompass Medicine kutatóorvos alapítójával, tudományos és vezérigazgatójával, dr. Peták Istvánnal, valamint a klinikai igazgatóval, dr. Mathiász Dórával beszélgettünk. 

Peták István Fotó: Talán Csaba

Mit jelent pontosan a molekuláris diagnosztika?

Peták István: Ez egy olyan technológia, amellyel a sejtekben lévő örökítő anyagokat tudjuk vizsgálni – vagyis a DNS-t és az RNS-t. Ezzel az eljárással ki tudjuk mutatni a genetikai hibákat a sejten belül. Előfordul, hogy egy fénymikroszkóp alatt két daganatos sejt teljesen egyformának tűnik, de ezzel a sokkal mélyebb analízissel, a molekuláris diagnosztikával meg tudjuk különböztetni a sejteket.

Ez a technológia azt is lehetővé teszi, hogy egy daganatos betegnél kimutassuk: nála melyik gén hibája okozta a daganatsejt-osztódást.

Az elmúlt évtizedekben világossá vált, hogy a daganatok részben öröklött, részben szerzett genetikai hibák miatt alakulnak ki, vagyis tudjuk, hogy a betegségnek molekuláris oka van. Ez körülbelül olyan forradalmi szemléletváltást hoz ezen a téren, mint amikor felfedezték, hogy a tüdőgyulladást baktérium okozza, ráadásul többféle kórokozó támadhatja meg a szervezetet. Aztán amikor megjelentek az antibiotikumok, a tüdőgyulladás okát is lehetett már kezelni, nem csak a tüneteket.

Mióta ismerhetjük az emberi génállományt? Mert nyilván ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a hibás gént ki tudják szűrni.

Mathiász Dóra: 2003-ban sikerült feltérképezni az emberi génállományt – ez hatalmas áttörés volt. Azóta vált lehetővé az, hogy szisztematikusan kutassuk a géneket – a hibás géneket a daganatsejtekben.

Mathiász Dóra Fotó: Talán Csaba

P. I.: Akkor, 2003-ban alakult az orvosi vállalkozásunk, az Oncompass Medicine is. Ugyanis annak, hogy már ismerjük az emberi genomot, a leggyorsabban kiaknázható haszna éppen az onkológiai gyógyításban van. Az volt a célunk, hogy molekuláris diagnosztikai módszereket fejlesszünk ki, amelyek segítségével kimutathatjuk a betegekben a génhibákat – így a betegség okait is.

Ha megtaláljuk a sejtben a génhibát, és van már rá gyógyszer – kifejezetten arra a génhibára –, akkor a daganatos betegség gyógyítása nagyon hatékony lehet.

Ugyanakkor, ha a daganatban nem az vagy nem csak az a génhiba okozta a daganatsejtek osztódását, amire az adott célzott gyógyszer hatásos, akkor viszont rezisztencia várható, és nem érdemes a gyógyszert alkalmazni. Tehát nagyon fontos, hogy ha már van elérhető, személyre szabott, célzott gyógyszer, akkor ahhoz minden beteg hozzáférjen, azonban az is nagyon fontos, hogy előre jelezzük a gyógyszer-rezisztenciát.

Akár árthatnak is a gyógyszerek, ha nem a megfelelőt szedi a beteg?

M. D.: Egyrészt előfordulhat, hogy a nem megfelelő gyógyszer akár ártalmas is lehet, hiszen a célzott gyógyszereknek is vannak nemkívánatos mellékhatásaik. Ezenkívül káros lehet a betegnek az elvesztegetett idő miatt is – ugyanis amíg a hatástalan gyógyszert próbálták ki rajta, addig más hatásos kezelésekkel, akár kemoterápiával és radioterápiával is kezelhették volna a beteget. Szóval, ami a lényeg: vannak génhibák, amelyek a rákos megbetegedéseket okozzák. Bizonyos génhibákra léteznek már gyógyszerek, amelyek hatékonyak, és bizonyos génhibákra még nincsenek hatásos szerek.

Az Oncompass Medicine egyik laboratóriuma Fotó: Talán Csaba

Hányféle génhibát ismernek most, és hány gyógyszer áll rendelkezésre?

P. I.: Jelenlegi tudásunk szerint 627 rákgén létezik, de ebben hárommillió mutációt találtak eddig. Ennek a hárommilliónak a fele patogén, a másik fele pedig lényegében funkció nélküli – úgy hívjuk őket, hogy „passenger” vagy melléktermék. Nincs jelentőségük. Azt viszont még nem tudjuk minden hibáról, hogy a hárommillióból melyik a patogén, és melyik a melléktermék. Kicsit „hamupipőkés” ez a munka, ugyanis a mákos hamuból szedegetjük ki a mákot. Izgalmas kérdés, hogy az emberiség mikor jut el addig, hogy az összes mákszemet kiválogatta, és minden mutációra megtalálja a célzott gyógyszert.

Eddig 58 hatóanyagot hoztak forgalomba, és 450 gyógyszer fejlesztés alatt van.

Ezek közül választjuk ki, hogy a betegnek nagy valószínűséggel melyik gyógyszert lehet hatásos, és melyik az, amelyik valószínűleg nem hat.

Az 58 gyógyszer, amely már létezik, és a 450, amelyet éppen fejlesztenek, mely ráktípusokra jók? Egyáltalán, ilyen módon meg lehet különböztetni ezeket?

P. I.: Az új célzott gyógyszerek sokszor több daganattípusban is hatásosak. Tehát nem úgy kell érteni, hogy a mellrákra jó a kettes számú gyógyszer, a vastagbélrákra pedig a 42-es számú. Ugyanaz a génhiba ugyanis többféle daganatot okozhat, attól függően hogy melyik normál sejtben jön létre – a tüdőhámban vagy a vastagbélhámban. Ez körülbelül ugyanolyan, mint amikor ugyanaz a baktérium több helyen is okozhat gyulladást a szervezetben.

Fotó: Talán Csaba

Ha valakiről kiderül itt, Magyarországon, hogy olyan génhiba okozta a betegségét, amelyre van már gyógyszer, itthon megkaphatja?

M. D.: Minden olyan szer, amelyet az unióban törzskönyveztek, Magyarországon is engedélyezett, és elérhető. A gond az, hogy a törzskönyvezés még nem jelenti biztosan azt, hogy az új terápiát finanszírozza a társadalombiztosítás.

Akkor nézzük a gyakorlati oldalát. Hogyan kezdődik egy ilyen vizsgálat, mi a teendője a betegnek?

M. D.: A betegek jelentős részét orvosok, onkológusok, sebészek küldik hozzánk, de többen a sajtóból értesültek a diagnosztikus lehetőségről. Amikor megérkeznek, kétszer negyven perces tájékoztatást kapnak az eljárásról. Ezek nagyon komoly konzultációk.

Arra is megkérjük a betegeket, hogy az összes betegségükre vonatkozó leletet, orvosi igazolást is hozzák el, hogy nálunk a kollégák megfelelően fel tudjanak készülni a konzultációra.

A páciensek egyébként írásban is megkapják az eljárásról a tájékoztatást, amelynek megértését aláírásukkal igazolják. A második negyvenperces megbeszélés inkább jogi és betegjogi tájékoztatás, itt tudnak meg többet a szerződésről, a feltételekről, illetve arról, hogy milyen szigorú szabályok vonatkoznak a daganatszövetük génállományának vizsgálatára. Ha a beteg megértette az eljárást, elfogadta a feltételeket, bekerül a programunkba, az ő döntése alapján. Ezután abból a kórházból, ahol megállapították a betegségét, kikérjük a páciens műtéti anyagát vagy a biopsziás anyagot – természetesen a beteg aláírásával, engedélyével. Ezeket a mintákat a kórházak patológiai osztályán nagyon sokáig őrzik, vagyis hozzá tudunk jutni. Mi ebből a tumormintából dolgozunk, ebből vonjuk ki a DNS-t, amit elemzünk.

Mennyi idő kell ahhoz, hogy a génhibát megtalálják ezzel a módszerrel?

M. D.: Általában három hét alatt van eredmény. A nyers laboreredmény. Ebből ki kell szűrni azokat a hibákat, melyek a rákot okozták. Ezután molekuláris biológusainknak és infobionikusainknak minden génhibához ki kell keresniük a tudományos szakirodalomból az információt, milyen hatóanyaggal vannak ezek pozitív vagy negatív kapcsolatban. Ez után egy orvosokból álló szakértői csoport a kezelőorvossal közösen összeállítja a javaslatot, amelyet a beteg is megkap. Ez egy nagyon nagy munka. Tehát az eredmények kiértékelése ugyanakkora munka, mint a diagnosztika. Amennyiben a betegnek klinikai vizsgálatban kellene részt vennie, akkor ennek a logisztikájában is segítséget nyújtunk. A dinamikus preciziós onkológiai programunkban részt vevő betegeknél nem mindig azonnal indul a vizsgálat, valamikor a már meglévő eredmények alaján lehet következő terápiás vonalat ajánlani, vagy már zajlik egy kezelés, és ilyenkor magát a vizsgálatot csak ezek lezárulta után végezzük el.

Fotó: Talán Csaba

Ha valakit ezekkel a speciális szerekkel kezelnek – vagyis génhibán alapuló gyógyszerekkel –, akkor nem szükséges a rettegett kemoterápia?

M. D.: A kemoterápia és a sugárkezelés sokszor nagyon hatásos, és nem mindig olyan súlyosak a mellékhatások, mint a közvélekedés szerint. Bár hosszú távon a célzott kezelések számának növekedése várható, jelenleg legalább annyira célunk, hogy kimutassuk: sokszor a tervezett kemoterápia a jelenleg elérhető legjobb kezelés, és megóvjuk a beteget a felesleges célzott kezelésektől. A daganatos betegek kezelését a szakma vonalakban adja meg. Minél több vonal van, annál nagyobb az esély, hogy hosszan, jó állapotban legyen a beteg. A terápiás vonalakban amíg van törzskönyvezett kezelés, akkor az élvezi az elsőbbséget, ez lehet célzott és kemoterápia is.

Amennyiben több törzskönyvezett kezelési lehetőség van, akkor az ezek közötti választást és lehetséges klinikai vizsgálatok kiválasztását segíti a molekuláris diagnosztika.

A célpont alapú „oki” terápia nem törzskönyvezett indikációban csak egyedi engedéllyel, hatásos törzskönyvezett kezelések hiánya esetén lehetséges. Fontos és egyre gyakoribb kezelési lehetőség az immunterápia is, melynek lényege az immunrendszer „visszakapcsolása”, hogy saját erőből támadja a rákos sejteket. Ez sokszor tartósabb hatást eredményez. De az immunterápiát is személyre szabottan kell alkalmazni.

A génhibát „gyógyító” gyógyszerekkel elérhető a teljes gyógyulás?

P. I.: Előfordul, hogy öt éven túl is daganatmentes marad a beteg. Az esetek nagyobb részében azonban kiújul a betegség, mert újabb génhibák alakulnak ki. Egy daganatban akár nyolc génhiba is lehet egyszerre. A rákbetegség kezelése rendkívül komplex – éppen emiatt. Vagy eleve sok a génhiba, vagy olyan mutációk jönnek létre, amelyek megakadályozzák, hogy a gyógyszer kapcsolódjon az eredeti génhibához.

Fotó: Talán Csaba

Hát, ez azért nem olyan jó hír....

P. I.: Van azért jó hírem is: ma már vannak olyan célpontok, amelyekre több gyógyszer-generáció fejlődött ki. Megint az antibiotikumokkal példálózom, ugyanis ott már többgenerációs készítmények léteznek. Az általunk elérhető gyógyszerek között is vannak már ilyenek.

Az új hatóanyagok már több rezisztenciamutató esetén is hatnak. Sokkal tovább vissza tudják tartani a daganatot a kiújulástól, mint a régebbi szerek.

Ráadásul egyre gyakrabban tudunk kombinálva adni gyógyszereket. A végső cél az, hogy olyan gyógyszer-kombinációt adjunk a betegnek, amely mattot ad a ráksejteknek. Akik szkeptikusak, azt szoktam mondani, hogy csak azért, mert egy biológiai jelenség nagyon komplex, nem azt jelenti, hogy az oka is komplex. Egy-két genetikai hiba elindít egy nagyon bonyolult biológiai folyamatot. Létrejön egy betegség. De ha sikerül a fát a törzsénél kivágni, akkor sikeres lehet a kezelés. Amikor 2003-ban az első beteget kezeltük, rögtön láttuk, hogy jó irányba haladunk. Még az amerikai onkológusok lapjában is közöltük az eredményeinket.

Milyen betegsége volt a páciensnek?

P. I.: Tüdőrákos volt a beteg, és a molekuláris célpont alapján kezeltük, sikeresen. Ez volt az egyik első célpont alapú kezelés tüdőrák esetén a világon. A beteg öt évig volt daganatmentes. Aztán sajnálatos módon hasnyálmirigy-gyulladásban halt meg.

Amikor elkezdtük kezelni, néhány hónapja volt hátra. Aztán öt évig élt tünetmentesen, és nem a rák miatt halt meg.

Egy másik tüdőrákos betegünk épp most utazik rendszeresen Heves megyéből Málagába havonta a gyógyszeréért, mert az a hatóanyag, amelyik pont arra a génhibára ad választ, ami az ő daganatát okozza, Malagában érhető el egy klinikai vizsgálat keretében. Amióta havonta megkapja a gyógyszerét, tünetmentes. Azóta munkaképes, dolgozik, éli boldogan az életét, járt a Vatikánban, megjárta az El Caminót ... szóval megvalósította az álmait.

Az első tüdőrákos beteg kezelését az amerikai onkológusok lapjában is publikálták Fotó: Talán Csaba

Nem mindenki tud sajnos Málagába utazgatni havonta...

P. I.: A gyógyszergyár ebben az esetben fizeti az utat, a repülőjegyet. Ez nincs mindig így, de maga a vizsgálati gyógyszer mindig térítésmentes, és ha egy klinikai vizsgálatban beválik egy szer, mindaddig, amíg nem finanszírozott, nem hozzáférhető a piacon, a gyártónak kötelessége biztosítani a hozzáférést azoknak a betegeknek, akiknél bizonyítottan hat a szer. Ez egyébként reklámnak is jó, hogy valaki az ő gyógyszerétől negyedik éve boldogan él, pedig néhány hetet adtak neki az orvosok.

Ezek az eredmények valóban rendkívüliek, de mivel Magyarországon ezt még nem támogatja a társadalombiztosítás, így csak azok a betegek juthatnak hozzá, akiknek van némi tartalékuk. Mennyibe kerül mondjuk egy teljes program, ha a beteg önökhöz fordul?

P. I.: Igen, Magyarországon az egész eljárás egyelőre magánfinanszírozásban működik. Egy teljes program akár egymillió forintba is kerülhet. Nemcsak arra kaphat választ a beteg, hogy melyik gyógyszer a legjobb neki, hanem arra is, hogy melyik nem.

Az is eredmény, ha kiderül, hogy az ő betegségére még nincs szer.

Azt mindenképpen el szeretném mondani, hogy ha valaki azért keresne fel minket, mert el szeretné kerülni a kemoterápiát, az egyáltalán nem biztos, hogy sikerül. Mi tudunk abban segíteni a kezelést irányító orvosoknak, hogy mi az a kezelés, amely neki személy szerint a leghatásosabb, de ez lehet, hogy a kemoterápia lesz, vagy kombinált kemoterápia és célzott kezelés. A nagyobb amerikai onkológiai centrumokban és Svájcban rutinszerű a molekuláris diagnosztika alapú személyre szabott terápiatervezés, és arra van klinikai bizonyíték, hogy amikor a kezelőorvosok részletes molekuláris diagnosztikai vizsgálatok és bioinformatikai döntéstámogatás mellett választják ki a terápiát, akkor összességében a betegeknek ebből a precíziós onkológiai ellátásból hasznuk van. Sokszor a több célzott gyógyszer miatt, de azért is, mert kevesebb a felesleges, hatástalan kezelés. Azt gondolom, azért vagyunk, hogy a magyar betegeknek is lehetőségük legyen olyan ellátáshoz, amelyet akár az USA-ban kaphatnának.

Nagyon sok pénzért... Ön szerint várható, hogy egyszer majd a közellátás is támogatja ezt az eljárást?

P. I.: Harcolunk azért, hogy minél hamarabb közfinanszírozott legyen. Részt veszünk a most elindult nemzeti onkogenomikai programban, amelyet a kormány nemzeti versenyképességi és kiválósági programja támogat. A cél, hogy Magyarországon társadalmi szinten, az egészségügyi ellátás szintjén megvalósuljon a precíziós onkológiai ellátás, és ez elérhető legyen. Egyébként, azokban az országokban, ahol bevezették a támogatott precíziós ellátást, nem nőttek a költségek, hanem ugyanannyi pénzből több beteget gyógyítottak meg. Ugyanis a felesleges kezeléseket el lehetett kerülni.

A daganatos betegségek tíz százalékát okozhatják öröklött génhibák Fotó: Talán Csaba

Mi okozza alapvetően a daganatos betegséget? Öröklik az emberek, vagy a külső tényezők miatt alakul ki?

M.D.: Az biztos, hogy akinek a családjában halmozottak bizonyos rákos megbetegedések, annak ajánlatos megfelelő tanácsadáson, szűréseken részt vennie, mert előfordulhat, hogy örökli a génhibát. Akinél viszont nincs ilyen betegség a családban, a külső tényezők nagyon befolyásolhatják a daganat kialakulását. Már tudományos kutatási eredmények bizonyítják, hogy a daganatos betegségek körülbelül 10 százalékát okozzák csak az örökölt gének. Ez is sok, persze. Magyarországon körülbelül 30 ezer ember hal meg rákban évente – ez 3 ezer ember, aki örökölte a gént. A többi megbetegedés kialakulását a dohányzás, a szennyezett levegő, az elhízás, a mozgásszegény életmód, az alkoholfogyasztás is befolyásolhatja.

Tud mondani mondjuk három olyan tényezőt, amellyel már nagyon sokat tehet az ember azért, hogy elkerülje a betegséget?

P.I.: Természetesen a dohányzást kell kiemelnem. Óriási rizikófaktor. Nemcsak a tüdő-, gége-, szájüregi rákok miatt, hanem például a hólyagráknál is. A másik a sport, a mozgás. Már-már misztikusan hangzik, de napi fél óra séta akár a felére csökkentheti az emlő- vagy akár a vastagbélrák kialakulásának az esélyét. A harmadik tényező pedig a szűrés, itt a méhnyakrákszűrést, az emlőrákszűrést és a vastagbélrákszűrést emelném ki. Azt gondolom, hogy ha ezt a három tényezőt komolyan vesszük, nagyon sokat segítettünk abban, hogy védjük magunkat a rák kialakulásától.