Tudja-e, hogy mi is az a dögrovás?

2017.05.12. 17:18

Amikor valaki nagyon nem érzi jól magát, szokták rá mondani, hogy dögrováson van, vagy az ember saját magára is használja ezt a kifejezést, amikor cudarul érzi magát.

Jó gazda szeme hizlalja nyáját

A szólás a régi pásztorok egy szokásából ered.

A pásztor a rá bízott jószágok számát egy szögletes pálcába rótta,

jobbról balra haladva. Az állat sorszáma mellett megjelölték a nemét, korát, és a tulajdonosát is.

Gulyások a HortobágyonForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Azokat az állatokat, amelyek elpusztultak egy vadállat támadása miatt, vagy mert betegek voltak, külön pálcába vésték.

Ezt, az elhullott állatokat nyilvántartó vésett listát hívták dögrovásnak.

A szólás-mondás a régi pásztorkúltúrából származikForrás: Molnár Ábel


A dögrováslistára azok az állatok is felkerültek, melyek még nem pusztultak el ugyan, de már annyira betegek voltak, hogy felépülésükre nem volt semmi remény. Innen vették át, és használták ezt a kifejezést arra az embere, akit betegség gyötört, vagy éppen nem volt jó a közérzete.

De sok van a rovásán!

A "sok van a rovásán" is hasonló eredetű szólás. Számos népnél évszázadokon át dívott az az ősi szokás - Magyarországon egészen a 19. század végéig -, hogy a számszerű adatokat, így különösen az adósságokat, a hitelbe vásárolt árut, italt, de a beszedett adót is rováspálcikákra jegyezték fel, a fent említett módon.

Faluhelyen a 19. század végéig a parasztemeberk egymás közti elszámolásaikat  pálcára róva tartották nyilván (illusztráció)Fotó: Marton Szilvia - Origo

A számok bevésése után a pálcikát ketté hasították, az egyik fele annál maradt, akinek tartoztak, a másik pedig az adósánál. A behajtáskor a két pálcát összeillesztették,

így ellenőrizték, hogy az adós lerótta-e a tartozását .

A szólás-mondást később már nem csak a pénzadósságra használták, hanem arra is, hogy ha valakit hibáztatunk valamiért, hibájául, bűnéül rójuk fel, amit tett.

Rója az utcákat a házról-házra járó

A 14. századtól szokássá vált, hogy ha a királynak nem volt elegendő jövedelme, rendkívüli adót vezetett be, amelyet – a nemesi adómentességre figyelemmel - természetesen a jobbágyokkal fizettettek meg.

Magyar földesúr és jobbágya a 18. század végén, II. József korábólForrás: Wikimedia Commons

Ezt a rendkívüli adót az egésztelkes jobbágyokra vetették ki, illetve tőlük szedték be.

Ilyen esetben az adózók összeírásához királyi rovókat küldtek ki,

aki minden portát bejártak és feljegyezték, azaz felrótták az adó alá esők nevét. Innen került át ez a kifejezés azokra, akik bejárnak minden területet, összevissza kóborolnak, illetve házról házra járnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK