Nem igaz, hogy a szódavíz káros az egészségre

2017.05.13. 10:23

A szénsavas italokkal kapcsolatban rengeteg tévhit él az emberek tudatában. Sokan egy kalap alá veszik a szódavizet, valamint a szénsavval dúsított ásványvizeket a szénsavas cukrozott vagy édesítőszeres üdítőkkel, pedig a hatásukat illetően ég és föld a különbség. Az üdítőitalok, beleértve a gyümölcsalapúakat is, kifejezetten károsak a fogzománcra, és az emésztés, illetve az elhízás szempontjából sem ideálisak. A sima, nem ízesített szénsavas víz fogyasztása viszont sok tekintetben még jótékony hatású is lehet.

Az utóbbi időben erős kampány zajlik a szénsavas italok ellen. Sokszor féligazságokkal vagy teljes sületlenségekkel (például a szervezet elsavasodása) riogatják az embereket a különféle fórumokon. Határozott különbséget kell azonban tenni a cukros, az édesítőszeres és a gyümölcsös üdítőitalok, valamint a sima, nem ízesített szódavíz meg a szénsavas ásványvizek között. Míg az előbbiek nem túl egészséges voltát számos kutatás igazolta, a szódavíz és az ásványvizek fogyasztása valószínűleg nem veszélyesebb, mint a sima csapvízé. 

Elsavasítja a szervezetet?

A szódavíz és a szénsavas ásványvizek úgy készülnek, hogy nyomás alatt szén-dioxidot juttatnak a vízbe, amely gyenge savat (szénsavat) képez, majd a túlnyomás megszűntekor a szén-dioxid-gáz buborékok formájában felszabadul. 

Szénsavas ásványvízForrás: Cultura Creative/Cultura/Simon Murrell/Simon Murrell

Sajnos nagyon sok ember bedől annak a teljesen tudománytalan elméletnek, hogy a szénsavas italok elsavasítják a szervezetet, emiatt fogyasztásuk nem ajánlott. Való igaz, hogy a szóda pH-ja 4-6 körüli (a kóla ennél savasabb, 2,5 körüli pH-val, de még ez sem tekinthető erős savnak, mint egyesek szeretnék sugallni a kémiához nem értő embereknek), de ez semmilyen hatással nincs a szervezet sav-bázis egyensúlyára. (A pH 7 a semleges kémhatás, az ennél kisebb pH-jú oldatok savasak, a nagyobbak lúgosak.) 

A vese és a tüdő eltávolítja a szén-dioxid-felesleget. Ily módon a vér pH-ja kissé lúgos, 7,35–7,45 közötti tartományban marad, függetlenül attól, hogy mit eszünk vagy mit iszunk. 

Az egész hisztéria mögött a „lúgosításból” nagy üzletet csináló kóklerek állnak. Sajnos erre az is ráerősít, hogy egyes sztárok is felkapták az új divatot, és ezt az átlagemberek követendő példának tartják. A lúgosítási kamuról tavaly az Origo is közölt egy anyagot. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK

Árt a gyomornak?

Éppen ellenkezőleg. Több tanulmányt is végeztek, amelyekben megállapították, hogy az enyhe emésztési zavarokban szenvedő betegeknek kifejezetten jót tesz a szénsavas víz fogyasztása. 

Reneszánszát éli a klasszikus szódavízForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Christina Horsten

Egy kettős vak, randomizált tanulmány (amivel a legjobban ki lehet zárni a külső tényezők befolyását) szerint a gyakori diszpepsziában (savhiányban) vagy székrekedésben szenvedő páciensek egyik csoportjával sima vizet, másikkal szódavizet itattak 15 napon át. A szénsavas vizet ivó alanyoknál mindkét állapot javult azokhoz képest, akik sima vizet ittak. 

Azt is megállapították – bármilyen furcsán hangzik is először –, hogy a rendszeres szódavízfogyasztás enyhíti a gyomorégést és a refluxot. A gyomorban felszabaduló gáz – bár néha kellemetlen büfögést vált ki – fokozza a teltségérzetet, és így a szódát fogyasztók általában kevesebbet esznek, ezért kisebb a valószínűsége az elhízásnak. 

Csontritkulást okoz?

Egy másik elterjedt tévhit a szódavízzel kapcsolatban, hogy gyengíti a csontokat. E mögött valószínűleg szintén az a gondolat áll, hogy a savak oldják a csontokat. Ez a szervezetbe szájon át bejuttatott szénsavra természetesen nem igaz, hiszen – mint láttuk – egyáltalán nem befolyásolja a testünk belső sav-bázis egyensúlyát. 

Szénsavas ásványvizet szolgálnak fel egy étterembenForrás: AFP/2014 Getty Images/Suzi Pratt

Azt viszont valóban megállapították egy 2006-os tanulmányban (Framingham Osteoporosis Study), hogy a heti három kólát fogyasztó nőknél (de nem a férfiaknál) a medencecsont sűrűsége átlagosan alacsonyabb, mint a kontrollcsoporté. Más szénsavas italok nem okoztak ilyen eltérést. 

A szerzők úgy vélik, hogy a hatást a kólában lévő koffein és foszforsav okozza (egyik sincs a szódavízben vagy a sima szénsavas ásványvizekben), de a jelenségre nem találtak egyértelmű magyarázatot. Elképzelhető, hogy a kóla valahogy gátolja a kalciumfelszívódást, de hogy miként, azt egyelőre senki sem tudja. 

Tönkreteszi a fogzománcot?

Talán az összes szénsavas itallal kapcsolatos aggodalom közül ez látszik a legmegalapozottabbnak. A cukrozott és a mesterséges édesítőkkel ízesített üdítőknél, sőt a gyümölcsalapú szénsavas üdítőknél is egyértelműen kimutatták, hogy rendszeres és hosszan tartó fogyasztásuk károsítja a fogzománcot, de ugyanezt nem sikerült bizonyítani a szénsavval dúsított vizek esetében. 

A szénsavas italok fogzománc-károsító hatásával kapcsolatban az eddigi legátfogóbb tanulmányt a Birminghami Egyetem kutatói végezték. Ők egészséges kihúzott emberi fogakat áztattak 30 percig különféle ízesített szénsavas ásványvizekben. Megállapították, hogy ezek zománckárosító hatása nagyjából megegyezett a narancsléével, amelyről köztudott, hogy rongálja a fogzománcot. 

A szódával készült limonádé jobban árt a fogzománcnak, mint a sima szódaForrás: Image Source/© Image Source, all rights reserved./Ryan Benyi Photography

Ugyanezt a hatást viszont sima, ízesítetlen szénsavas vizekkel nem sikerült elérni. Bár némi károsodást mértek, de ez századrésze volt az ízesített ásványvizek hatásának. 

A kutatások jelen állása szerint tehát levonhatjuk azt a következtetést, hogy a szódavíz és a szénsavas ásványvíz fogyasztása – enyhe savassága ellenére – nem károsítja a csontjainkat, a gyomrunkat, sőt valószínűleg a fogunkat sem. Ha azonban teljes biztonságra törekszünk – és nem akarunk lemondani a szódáról, akkor érdemes (az üdítőknél meg egyenesen ajánlott) szívószállal inni a szénsavas vizet, mert így nem vagy alig érintkezik a fogzománccal, így elkerülhető az esetleges negatív hatás.