Izrael sínai-félszigeti kísérleti atomrobbantás terveit szövögette az 1967-es háború előtt - állította Avner Cohen történész a Háárec című izraeli újságban a hatnapos háború ötvenedik évfordulóján megjelent írásában. Más szakemberek kételkednek egy ilyen terv létezésében és komolyságában.

A titokzatos Sámson-hadművelet tervéről nyilatkozott a tábornok

Az izraeli-amerikai történész Jichák Jákov tábornoknak, az izraeli hadsereg kutatóegységének egykori vezetőjének visszaemlékezésére hivatkozott a cikkében. A lakott területektől távoli kísérleti robbantást is magában foglaló, állítólagos "Sámson hadműveletről"

Jakov egy 1999-ben rögzített felvételen beszélt,

amelyet a minap hozott nyilvánosságra a Washingtonban székelő Wilson Központ archívuma.

Izraeli páncélozott alegység előrenyomul a Sinai-félszigeten, az 1967-es arab-izraeli háború idejénForrás: ASSOCIATED PRESS/AP2007/Anonymous

Az Avner Cohen történész által szerkesztett szövegben Jichák Jákov egy elrettentő célú, korlátozott hatóerejű nukleáris kísérletről tett említést. "Van egy ellenséged, aki azzal fenyeget, hogy a tengerbe űz, és ezt el is hiszed. Ha meg tudod félemlíteni, akkor megfélemlíted"- indokolta a nyugalmazott tábornok a terv kidolgozását.

Járőröző izraeli Mirage vadászgépek az 1967-es háború idejénForrás: Pinterest

A tábornok végszükség esetén bevethető, "ítéletnapi" hadműveletként írta le a tervet,

amely a történész szerint inkább egy elméleti lehetőségként merült fel, mintsem valódi, katonai készenléti tervként.

A történészek egy csoportja vitatja az egykori terv létezését

Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalta el a Sínai-félszigetet. Michael Oren izraeli-amerikai történész viszont teljes egészében elutasította ezt a feltételezést, mondván, az általa megvizsgált sok tízezer korabeli dokumentumban nyomát sem látta ennek.

Izraeli katonák egy lelőtt egyiptomi Mig-17-es vadászgép roncsát vizsgálják, a hatnapos háború idejénForrás: Wikimedia Commons

A korszakot szintén kutató Adam Ráz történész is hasonló álláspontra helyezkedett a Háárecben.

Szerinte, ha volt is efféle ötlet, az nem jutott el Lévi Eskol akkori miniszterelnökig,

és egyértelműen nem tekintettek rá operatív, megvalósítható tervként.

Lévi Eskol izraeli miniszterelnök ( a kép jobb szélén, szemüvegben) a későbbi kormányfő Simon Peresz társaságábanForrás: Wikimedia Commons

Ráz erős fenntartással kezeli Jichák Jákov visszaemlékezését. Szerinte 1967-ben Izraelnek még nem is állt rendelkezésére megfelelő nukleáris eszköz egy esetleges kísérleti robbantáshoz, ráadásul Izrael villámgyors győzelme hatvanhétben fölöslegessé is tette ezt.

Szovjet pilóták kémlelték a Negev-sivatagi atomlétesítményt

Noha a Sámson tervvel kapcsolatban eltérnek egymástól a történészi vélemények, a háború ötvenedik évfordulóján abban megegyeznek a kutatók,

hogy kitörésében kulcsszerepet játszott a Dimonában, a Negev-sivatagban felépített izraeli atomlétesítmény lerombolására tett kísérlet,

illetve védelme.

Izraeli Centurion harckocsik, bevetés előtt, 1967 júniusábanForrás: Getty Images/Three Lions

A háború előtt egyiptominak vélt gépek több berepülést hajtottak végre Dimona fölött. Isabella Ginor és Gideon Remez szerzőpáros tíz évvel ezelőtt megjelent kutatása viszont azt állította, hogy valójában szovjet pilóták ültek a felderítő gépekben.

Kilőtt egyiptomi T-34-es harckocsi, és egy elesett egyiptomi katona a Sinai-félszigeti harctérenForrás: History

Dimona település mellett, a Negev sivatagban az ötvenes évek végén építették fel az atomlétesítményt,

amelyről hosszú ideig azt állították az izraeliek, hogy textilgyár.

Dimonában van a két izraeli atomreaktor egyike.

Fogságba esett egyiptomi katonák a hatnapos háború idejébőlForrás: History

Izrael vezetése arról soha nem adott tájékoztatást, hogy a létesítményben pontosan milyen tevékenység folyik, ezért sokan azt valószínűsítik, hogy ott atomfegyvereket fejlesztenek és gyártanak. Izrael egyes találgatások szerint mintegy 200 nukleáris robbanótöltettel rendelkezik. Ezt a kormány soha nem erősítette meg, de nem is cáfolta.