Ismeretlen képre bukkantak az Antarktisz legrégebbi épületében

Scott
Scott kapitány 1911 elején, a Cape Evans környéki bázison
Vágólapra másolva!
Tökéletes állapotban fennmaradt akvarellt fedeztek fel a kutatók Robert Falcon Scott brit felfedező tragikusan végződött déli-sarki expedíciójának egyik helyszínén.
Vágólapra másolva!

Különlegesen szép akvarell az 1899-ben épült kunyhóban

A képet, amelyen egy apró, a fakúszfélék családjába tartozó énekesmadár teteme látható, penészfoltokkal és pingvinürülékkel borított papírhalom alatt találták meg annak a két kunyhónak az egyikében, amelyeket norvég felfedezők építettek 1899-ben az Adare-foknál, később pedig Scotték használtak az útjuk során - írta a BBC News.

Robert Falson Scott, a tragédiába fulladt antarktiszi expedíció vezetője Forrás: Wikimedia Commons

Az Antarktisz legöregebb épületében tavaly felfedezett, ám mostanáig titokban tartott festményről úgy vélik,

hogy Edward Wilson brit tudós munkája,

aki a tragikusan végződött 1912-es déli-sarki expedíción vesztette életét.

Scott első expedíciója során épített kunyhó az Antarktiszon Forrás: Wikimedia Commons

A Déli-sark örökségét felügyelő Antarctic Heritage Trust munkatársa, Josefin Bergmark-Jimenez pályafutása legjelentősebb pillanatának nevezte az akvarell felfedezését.

A hideg és a sötétség konzerválta a festményt

A szakember Wilson egyéb műalkotásainak elemzését követően állapította meg, hogy az 1872-ben, az angliai Cheltenhamben született brit tudós festette a képet, amelyen az 1899-es dátum, a fakúszfélék felirat és egy nagy T betű is látható.

Az 1911-es Scott-expedíció tagjai, az Antarktiszon Forrás: Wikimedia Commons

Bergmark-Jimenez szerint az, hogy az alkotás szinte tökéletes állapotban maradt fenn, annak köszönhető,

hogy egy csomó papírlap közé szorulva, teljes sötétségben és hidegben töltötte az elmúlt több mint 100 évet,

ami ideális környezet a fényre kifejezetten érzékeny vízfestmények számára.

Az antarktiszi örök fagy konzerválta a festményt Forrás: Pinterest

Azt még mindig nem tudni, hogy az alkotás miként került annak idején az antarktiszi kunyhóba, miközben a fakúszfélék az északi féltekén élnek, de a kutatók úgy vélik, hogy Wilson akkor festhette, amikor a tuberkulózist legyőzve lábadozott Európában.

Tragédiába fordult Scott expedíciója

A képet és az Adare-foknál talált csaknem 1500 egyéb tárgyat a helyreállításukat követően visszaszállítják a kunyhókba,

amelyek az Antarktisz különlegesen védett területének részét alkotják.

A festményről másolatot készített a christchurch-i Canterbury Múzeum.

Robert Peary amerikai felfedező Forrás: Wikimedia Commons

Miután Robert Peary amerikai felfedező 1909 áprilisában elérte az Északi-sarkot, szabályos versenyfutás kezdődött a sarkkutató nemzetek között, a Déli-sark eléréséért. A kiélezett versenyben két felfedezőcsoport, Roald Amundsen norvég sarkkutató, valamint Robert Falcon Scott expedíciója maradt versenyben.

A Scott-expedíció hajója, a Terra Nova Forrás: Wikimedia Commons

Mindketten 1910 nyarán vágtak neki a veszélyes felfedezőútnak.

Robert Falcon Scott 1911 januárjában már az Erebus vulkán lábánál járt,

ám az első, 1903-as expedíciója során épített állomást használhatatlan állapotban találta.

Scott kapitány 1911 elején, a Cape Evans környéki bázison Forrás: Wikimedia Commons

Noha Scott eleinte előnyben volt norvég riválisával szemben, a rosszul kiválasztott szánhúzó kutyák és pónik, nem bírva a megpróbáltatásokat, elhullottak. Így Scottnak és társainak maguknak kellett vontatnia a felszerelést és élelmet szállító szánokat.

Szánhúzó pónik a Terra Nova fedélzetén. Az állatok később mind egy szálig elpusztultak Forrás: Wikimedia Commons

Robert Falcon Scott 1912 januárjában érte el a Déli-sarkot, egy hónappal elmaradva Roald Amundsentől, aki elsőként hódította meg az Antarktiszt.

Roald Amundsen norvég sarkkutató és felfedező, egy 1908-ban készült fotográfián. Amundsen megelőzte Scottot Forrás: Wikimedia Commons

Scott négy társával együtt a jégmezőn vesztette életét,

visszaúton a bázisuk felé. A holttestek és a mellettük heverő levelek, naplók felfedezését követően nemzeti hősökként ünnepelték az expedíció tagjait.