Kiterjedt újkőkori települést tárnak fel Tolnában

2017.06.20. 16:24

Roncsolásmentes módszerekkel, többek között magnetométerrel és kis felületű ásatással végeznek kutatást az MTA BTK Régészeti Intézetének munkatársai Tolna-Mözs határában, ahol a korábban feltártnál lényegesen nagyobb újkőkori települést azonosítottak.

Nyolcezer éves őskori település Tolna-Mözs határában

A hozzávetőleg hatvanhektárnyi, néhány méterrel a környezete fölé magasodó területből öt hektáron már 2008-ban és 2009-ben, az M6-os autópálya építése előtt feltárták a település 47 épületét.

Az épületnyomokkal együtt 30-40 ezer tárgy, főleg kerámiatöredékek és állatcsontok kerültek elő

- mondta Marton Tibor, a jelenleg is a helyszínen dolgozó kutatócsoport tagja az MTI-nek.

Újkőkori kerámia istenszobrok Magyarország területéről (a kép illusztáció)Forrás: Sulinet

A nagy felületű ásatást követően a kutatást roncsolásmentes módszerekkel, magnetométerrel, drónfelvételek segítségével 2011-ben, 2013-ban majd 2016-ban folytatták. A munkák során kiderült, hogy

a Kr. e. 6. évezred második felében lakott település jóval kiterjedtebb lehetett, mint azt korábban feltételezték:

összesen mintegy 150 épületet sikerült azonosítani.

Vulkáni kőzetből csiszolt kőbalta a neolitikumból (a kép illusztráció)Forrás: Imgmur

A magnetométeres felméréssel felfedezett régészeti jelenségek közül három-három, egyenként 3 méterszer 15 méteres szelvényben egy újabb épület részletének maradványait is feltárják egy, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, négyéves program keretei között.

Ekkora újkőkori települést még nem tártak fel Magyarországon

A korszak házainak jellegzetessége, hogy sűrű oszlopszerkezettel megépített, nyeregtetős konstrukciók voltak, hasonló egykorú épületeket Kelet-Európától a Párizsi-medencéig hatalmas területen ismer a régészet.

Az új módszerek előnye az autópálya építését megelőző feltárással szemben,

hogy finomabb eljárásokkal pontosabb információkhoz lehet velük jutni.

A drónnal készült, nagy felbontású digitális képek adataiból például fotogrammetriai módszerrel egy speciális program állít össze háromdimenziós modelleket, így mintegy húsz hektárnyi területről hoztak létre térinformatikai rekonstrukciót.

Újkőkori lakóház rekonstrukciójaForrás:Wikimedia Commons

"A település mérete azért meglepő, mert az újkőkor ezen időszakáról az ezredfordulóig azt gondoltuk, hogy - ellentétben más közép-európai régiókkal -, Magyarországon gyakoribbak voltak a kis települések korlátozott számú épülettel. Az utolsó két évtized számos, Nyugat-Magyarországon folytatott ásatása meggyőzően bizonyította a nagy kiterjedésű, sok generáció által folyamatosan lakott települések létét.

Újkőkori település rekonstrukciójaForrás: Wikiwand

Egy fontos településcsoport éppen a Tolnai-Duna mentén húzódik. Ennek központi telepe a tolna-mözsi, amely még jelen ismereteink alapján is kivételes jelentőségű" - mondta Marton Tibor.

A kőeszközök alapanyaga nagyrészt a Mecsekből származhatott

A régészek a most megnyitott felületen eljutottak a ház feltételezett belső járószintjéig, amely a jelenlegi talajszint alatt mintegy hatvan centiméterrel húzódik. Többek között kerámia tárolóedények töredékei, őrlő kövek, radiolarit kőeszközök és obszidián penge került elő;

a kőeszközök egy része a Mecsekből származhatott,

obszidián viszont legközelebb a Tokaji-hegységben gyűjthető - tette hozzá.

Több mint ötezer éves neolitikumi agyagedény MagyarországrólForrás: Wikimedia Commons

Az a korábbi kutatások és elemzések alapján is tudható, hogy az itt élt újkőkori ember gazdasága kultúrnövényekre és háziasított állatokra épült. Utóbbiak közül

ebben a korszakban elsősorban szarvasmarhatartás játszotta a legfontosabb szerepet,

ami prosperáló ágazat lehetett, vadászott állatok csontjai csak kis számban kerültek elő.

Nem eldöntött, hogy a Közel-Keletről telepedtek-e be az őslakók

A régész szerint a tolna-mözsi település helyi jelentőségén messze túlmutatva betekintést enged az élelemtermelés közép-európai elterjedésének folyamatába, amelyben a Duna mint útvonal kiemelkedő szerepet játszott.

Úújkőkori agyagból égetett díszítettedényForrás: Origo

Az új eredmények segíthetnek többek között annak a kérdésnek az eldöntésében is, hogy a neolitikum idején itt élt népesség közvetlenül Délkelet-Európából, végső soron a Közel-Keletről áramlott be a Dél-Dunántúlra, vagy helyi, vadászó és gyűjtögető életmódot folytató népcsoportok vették át a közel-keleti eredetű termelési technológiát.

Csizsolt kőbalták és kerámiaedények az újkőkorból (a kép illusztráció)Forrás: Wikimedia Commons

A genetikai vizsgálatok eredményei mellett az előbbi elméletet támogatják a fellelt kerámiatöredékek balkáni eredetű díszítései is - mondta a régész.

KAPCSOLÓDÓ CIKK