Több mint hét évtizede megfejtetlen rejtély Kassa bombázása

A magyar légierőben is rendszeresített német Junkers Ju-86 típusú kétmotoros közepes hatótávolságú bombázógép. E géptípus jól ismert volt a magyar légvédelmi megfigyelők között

1941. június 26-án, délután egy óra öt perckor a három évvel korábban Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki város, Kassa felett, három, azonosítatlan felségjelű és típusú bombázógép jelent meg. Az alacsonyan repülő gépek harminc bombát oldottak ki a város légterében. A bombatámadásban 32 ember vesztette életét, majd 300-an megsebesültek, és közel hárommillió pengős anyagi kár keletkezett. A máig tisztázatlan hátterű légitámadás azonban még ennél is sokkal súlyosabb következménnyel járt az országra nézve. A szovjet agressziónak minősített bombatámadásra adott válaszként, Horthy kormányzó még aznap délutáni döntése nyomán, Magyarország önként belépett a második világháborúba.

Csak sejtették, hogy küszöbön áll Hitler halálosnak szánt csapása

1941. június 22-én hajnali 3 óra 30 perckor intenzív tüzérségi és légi előkészítés után három német hadseregcsoport, 162 hadosztály lépte át a szovjet határt, rátörve a Vörös Hadsereg felkészületlen, a váratlan támadástól súlyosan megzavarodott alakulataira.

Német gépesített egység előrenyomulása 1941 júniusának végén, a Barbarossa-hadművelet kezdetén Forrás: Bundesarchiv/O.Ang

Ezzel kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, a világtörténelem egyik legnagyobb szabású szárazföldi offenzívája. Adolf Hitler saját gyors győzelmének biztos tudatában azt remélte, hogy a Wehrmacht pörölycsapásszerű támadása egy-két hónapon belül végez Sztálin hadseregével és a bolsevik rendszerrel.

A Szovjetunió elleni német támadás megdöbbentette a világközvéleményt, és többé-kevésbé váratlanul érte a magyar kormányt is.

Noha 1941 májusától megszaporodtak a szovjet-német viszony megromlásáról szóló hírek, a két nagyhatalom közeljövőben várható katonai összecsapásának lehetőségét is pedzegetve, a brutális erejű német támadás mégis mindenkit meglepett.

A hadtörténelem legnagyobb bekerítő hadműveletei zajlottak 1941 nyarán az orosz sztyeppéken Forrás: Bundesarchiv

Hitler már az előző év végén, 1940. december 18.-án aláírt 21. számú hadműveleti utasításában parancsot adott a Szovjetunió elleni támadás előkészítésére. 1941 késő tavaszától pedig a Wehrmacht támadásra kijelölt erőinek álcázott felvonultatása intenzív szakaszába lépett keleten.

Adolf Hitler és Franz Halder vezérezredes ( a kép jobb szélén) az OKH vezérkari főnöke a Barbarossa hadművelet idején Forrás: Bundesarchiv

A Honvéd Vezérkar Hitler 1940-es hadisikereitől ájultan németbarát főnöke, Werth Henrik gyalogsági tábornok (később: vezérezredes), hivatali pozícióját felhasználva minden követ megmozgatott a német-magyar katonai együttműködés minél szorosabbra fűzéséért.

Werth Henrik vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke (a kép bal szélén) minden követ megmozgatott a Szovjetunió elleni magyar hadba lépésért Forrás: WW2

A német vezérkarral fennálló kitűnő kapcsolatainak köszönhetően Werth olyan – konkrétumokat mellőző – információkhoz jutott május első napjaiban, amelyek azt sejttették, hogy küszöbön áll a Szovjetunió elleni nagy német támadás.

Nagyméltóságod pedig jobban tenné, ha az ügykörével kapcsolatos feladatokkal foglalkozna!

A túlbuzgó vezérkari főnök 1941. május 6-i, Bárdossy László miniszterelnöknek címzett memorandumában azt javasolta a politikai vezetésnek, hogy a várható szovjet-német összecsapásra figyelemmel Magyarország minél előbb ajánlja fel katonai szerepvállalását „a bolsevizmus elleni keresztes hadjárathoz". A kormány elutasító hozzáállását tapasztalva,

Werth Henrik június 14-én egy újabb, igen éles hangú jegyzéket juttatott el a miniszterelnöknek.

Bárdossy László miniszterelnök eleinte határozottan ellenezte Werth javaslatát Forrás: Wikimedia Commons/Bundesarchiv, Bild 146-1984-018-35A /o.Ang./CC-BY-SA 3.0

A Vezérkar főnöke e memorandumában - megismételve a május 6-i jegyzékben vázolt álláspontját-,

már egyenesen a magyar kormány felelősségéről értekezett,

amennyiben az ország kimaradna a Szovjetunió ellen remélt gyors villámháborúból. Werth vezérezredes a katonai beavatkozás mellett azt hozta fel legfőbb érvként, hogy ha Magyarország semleges marad a Szovjetunió ellen indítandó háborúban, ezzel kockára teszi az előző évek revíziós sikereit.

Bárdossy László ( a kép jobb szélén) Teleki gróf társaságában Forrás: Bundesarchiv

Bárdossy azonban hajthatatlan maradt, és Werthnek írt válaszlevelében keményen rendreutasította az izgága főkatonát: „Nagyméltóságod pedig jobban tenné, ha az ügykörével kapcsolatos feladatokkal foglalkozna"- áll többek között a miniszterelnök válaszában.

A Führer a magyarok újabb „szemérmetlen” követeléseitől tartott

A június 22-én elindult német offenzíva, ha nem is érte teljesen váratlanul a magyar kormányt, más külföldi kormányokhoz hasonlóan, mindenesetre meglepte. A Wehrmacht Szovjetunió elleni offenzívájának hírére Bárdossy igyekezett haladéktalanul megtudakolni a németek Magyarországgal kapcsolatos elvárásait.

A Barbarossa hadművelet, a Szovjetunió elleni német támadás volt a világtörténelem legnagyobb szárazföldi offenzívája. A támadás váratlanul érte az európai közvéleményt Forrás: http://albumwar2.com//Http://Albumwar2.Com

A német kormány a Szovjetunióval fennálló diplomáciai kapcsolatok megszakításán kívül nem fogalmazott meg semmilyen más konkrét kérést.

A Barbarossa-hadművelet megtervezése során Hitler a Harmadik Birodalommal szövetséges országok közül Románia és Finnország katonai részvételével kalkulált. A finneknek az 1940-es szovjet-finn háborúban elszenvedett területveszteség, Romániának pedig Besszarábia 1940-es szovjet bekebelezése miatt volt elszámolnivalója a Szovjetunióval.

Hitler Walther von Brauchitsch vezértábornagy, az OKH főparancsnokának társaságában. A Führer nem szándékozott felkérni a magyar kormányt, a Barbarossa-hadműveletben való részvételre Forrás: Bundesarchiv

Az Antonescu marsall vezette román kormány ezért már június 22-én két hadsereggel lendült támadásba a németek oldalán.

Hitler Magyarország közreműködésével két okból sem számolt:

egyrészt, nem sokra becsülte a magyar hadsereget, másrészt pedig attól tartott – amint Joseph Goebbels náci propagandaminiszternek is kifejtette – hogy Magyarország katonai részvételének kérése Budapestet újabb „szemérmetlen" területi követelésekre ragadtatná.

Ion Antonescu a román"Conducator" mindent a német lapra tett fel Forrás: Wikipedia Commons

A német hadvezetőség számára az lett volna az ideális, ha a magyar kormány önként avatkozik be a szovjet elleni hadjáratba, mert az semmire sem kötelezné el Berlint.

Bárdossy eleinte határozottan ellenállt a vérgőzös szoldateszka nyomásának

Bárdossy mindezek alapján június 23-án –Kristóffy moszkvai magyar követ útján – arról tájékoztatta Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztost, hogy Budapest megszakítja a két ország között fennálló diplomáciai kapcsolatot.

Érdemes megjegyezni, hogy személy szerint Bárdossy ezt sem tartotta volna szükségesnek.

Von Jagow budapesti német követ (balról a második, egyenruhában) a kép jobb szélén Bárdossy László miniszterelnök Forrás: Bundesarchiv

A külügyi tárcát is irányító miniszterelnök Von Jagow budapesti német nagykövetnek elmondta, hogy megítélése szerint a moszkvai magyar külképviselet fenntartása igen hasznos lehetne a német birodalmi kormány számára, állandó információforrásként. Mivel Berlin a „szolidaritás" jegyében ragaszkodott a diplomáciai kapcsolatok megszüntetéséhez, Bárdossy ennek szellemében járt el, Horthy beleegyezésével.

Horthy Miklós magyar tisztek társaságában Forrás: Origo

A miniszterelnök azonban ekkor még határozottan ellenállt Werth Henrik, és a szoldateszka katonai beavatkozást erőltető lobbizásának. Bárdossy 1941. június 26-ig ebben a kérdésben maga mögött tudhatta a kormányzó és a minisztertanács tagjainak támogatását is. Úgy tűnt, hogy Magyarország - legalább is egyelőre - kimarad a Szovjetunió elleni hadjáratból.

Halált szóró ismeretlen gépek Kassa felett

1941. június 26-án a Heringes község határába telepített légvédelmi figyelőpont egy hármas formációban repülő, kétmotoros bombázógépekből álló rajt észlelt,

de nem tudták sem a típusukat, sem pedig a felségjelzésüket azonosítani.

Csupán annyit figyeltek meg, hogy a gépek törzsén sárga felfestett csíkok láthatók. A katonák azonban képtelenek voltak jelentésük továbbítására, mivel a megelőző napok esőzése miatt beáztak a távbeszélő kábelek.

Tupolev SB-3 szovjet kétmotoros gyorsbombázó Forrás: AFP/RIA Novosti/Anatoly Sergeev-Vasiliev

Az ismeretlen kötelék Kassa irányába repült, 13 óra 5 perckor érték el a város légterét.

A gépek felbukkanása nem okozott különösebb izgalmat, mivel a Kassa határába települt katonai reptér miatt nem számított rendkívüli eseménynek város feletti légtérforgalom. Egy óra nyolc perckor a három gép összesen 29 bombát oldott ki viszonylag alacsony magasságból.

Kassa, a gróf Teleki Pál utc) 18 - 20. szám alatti Postapalota az 1941. június 26-i bombázás után Forrás: Fortepán/Schermann Ákos

Találat érte a tüzérlaktanyát, a csehszlovák időkben épült modern postapalotát, és jó néhány környékbeli lakóházat is. Egy további bomba a városhoz közeli Enyicke községre hullott, ám ez szerencsére nem robbant fel. A források szerint 32-en estek a légitámadás áldozatául, köztük 7 postai alkalmazott, továbbá 8 katona.

Romeltakarítás a Kassát ért bombázás után Forrás: Origo

A komoly sebesültek száma 60 főt tett ki, 220-an sérültek meg könnyebben, és a várost súlyos anyagi károk érték. A támadó gépek a bombavetés után éles balfordulót vettek, és folyamatosan emelkedve délkeleti irányba repülve eltűntek. A megkésett riasztásra a közeli Ebesről két Fiat CR-42-es magyar vadászgép szállt fel a támadók elfogására.

Fiat CR-42 "Falcon" típusú egymotoros elfogóvadász Forrás: Wikimedia Commons

Az egymotoros, biplán, (duplaszárnyú) nyitott kabinos magyar vadászok azonban

nem tudták hatásos lőtávolságra megközelíteni a Kárpátok térségébe érkező és a felhőkbe emelkedő bombázókat.

A vadászpilóták a földi megfigyelőkhöz hasonlóan, szintén csak a gépek sárga törzsfestéséről tettek jelentést, a bombázók típusát ők sem tudták beazonosítani, mint ahogyan a felségjelzéseiket sem látták.

Ezzel a „kihívás” bekövetkezett

A kassai légvédelmi parancsnokság a gyors kárfelmérést követően, 13 óra 45 perckor rádión tett jelentést az incidensről.

Werth Henrik a kassai bombatámadással elérkezettnek látta az idejét Forrás: Wikimedia Commons

A helyszínen talált két fel nem robbant 100 kilogrammos bomba szovjet gyártmányúnak bizonyult. A vezérkar hírnaplójában az alábbi –dátum nélküli – bejegyzéssel egészítették ki a kassai bombatámadásról szóló feljegyzést: „... utólag beérkezett jelentés szerint a támadó gépek sárgára festett orosz gépek voltak." (Forrás: Romsics Ingác: Magyarország hadba lép In: BBC History, III. évfolyam 4. szám, ISSN 2062-5200, 25. old.) Horthy az 1953-ban Buenos Airesben kiadott emlékirataiban így örökítette meg a Magyarország további sorsára végzetes bombatámadást:"Június 26-án az a hír lepett meg bennünket, hogy Kassát és Munkácsot bombatámadás érte. Werth vezérkari főnök jelentése szerint az azonnali vizsgálat megállapította, hogy a támadást szovjet repülőgépek hajtották végre. Egy bombarepeszdarabon a leningrádi hadiszergyár jegyét ismerték fel. Ezzel a „kihívás" bekövetkezett..." (Forrás: Horthy Miklós: Emlékirataim, Európa Könyvkiadó Budapest, 1990, 250.-251. oldal) Nem sokkal a kassai bombázás előtt, 12 óra 10 perckor Rahónál is légitámadás érte a budapesti gyorsvonatot. Két, jól láthatóan szovjet felségjelzést, vörös csillagot viselő vadászgép alacsonytámadást intézett a vonat ellen, és fedélzeti géppuskáikkal alaposan megszórták a szerelvényt. Ennek a légitámadásnak egy (más források szerint kettő, vagy három) halálos áldozata volt.

Drámai és indulatokkal terhelt koronatanács a budai várban

A kormány a kassai támadás hírére június 26-án a délutáni órákban rendkívüli ülést, a kormányzóval és a Honvéd Vezérkar főnökével kibővített koronatanácsot tartott, amelynek az aznapi bombatámadás volt az egyetlen napirendi pontja.

Horthy Miklós kormányzó Forrás: Wikimedia Commons

A koronatanács - alaposabb kivizsgálás nélkül - Kassa szovjet bombázását kész tényként kezelte, amit agressziónak, tehát szándékos cselekedetnek minősített. Noha a diplomáciai kapcsolatokat Magyarország három nappal korábban megszakította a Szovjetunióval,

Kristóffy követ ekkor még Moszkvában tartózkodott,

akinek a szovjet kormány - a diplomáciai kapcsolatok megszűnése ellenére -, nyolc napig lehetővé tette, a rejtjeles kapcsolat fenntartását a kormányával.

Bartha Károly vezérezredes, honvédelmi miniszter (a képen középen) "szakvéleménye" szerint, a német haderő hat hét alatt legyőzi a Szovjetuniót Forrás: Bundesarchiv

Ekkora horderejű kérdésben mindenféleképpen indokolt lett volna akár Kristóffy útján informálisan, vagy pedig harmadik semleges ország moszkvai külképviseletén keresztül hivatalosan is magyarázatot kérni Moszkvától. Horthy kormányzót roppant módon felháborította az eset, aki – nem sokat töprengve a lehetséges következményeken - határozottan kiállt a mellett, hogy a kassai támadás miatt deklarálják a hadiállapot beálltát a Szovjetunióval.

Csak egyetlen józan hang volt a kormányban

Bartha Károly vezérezredes, honvédelmi miniszter, valamint a vezérkari főnök felszólalása után Horthy a kormányzói jogállásról szóló 1920. évi XVII. törvénycikk 2. § (2) bekezdésére hivatkozva – a kormány és az országgyűlés utólagos hozzájárulásának kikérése mellett – elrendelte a hadiállapot kimondását, és a honvédség meghatározott egységeinek határon túli bevetését.

Bartha vezérezredes „szakvéleménye” szerint, a németek hat héten belül legyőzik a Szovjetuniót.

Horthy Miklós kormányzót rendkívül felbőszítette a kassai incidens híre, és azonnali megtorlást követelt anélkül, hogy az eset körülményeit alaposan kivizsgálták volna Forrás: Wikimedia Commons/ National Library of France

Bárdossynak, és a kormány tagjainak sem volt ellenvetésük Horthy javaslatával szemben, leszámítva Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisztert. Keresztes-Fischer meggondolatlan és veszélyes lépésnek tartotta az ország hadba lépését. „Nem kell úgy sietni" – hangoztatta a józan eszére hagyatkozó belügyminiszter.

Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter Forrás: Origo

Másnap, június 27-én Bárdossy László az országgyűlés alsóházának plenáris ülésén, napirend előtt bejelentette, hogy a kassai bombatámadás miatt beállt a hadiállapot Magyarország és a Szovjetunió között.

A miniszterelnök bejelentését a képviselők felállva, tapsolva és éljenezve vették tudomásul.

Bárdossy bejelenti a hadiállapot beállását a Parlamentben, 1941. június 27-én Forrás: Origo

A kocka ezzel el lett vetve, az ország végleg a háború katasztrofális következményekkel járó ösvényére lépett.

Krúdy százados ellentmondásos nyilatkozatai a német provokációról

Egészen 1945-ig az volt a hivatalos magyar álláspont, hogy Kassát szovjet gépek bombázták szándékosan. 1945 után került előtérbe az úgynevezett német szál. A marxista történetírásban a kassai incidenst

a magyar vezérkar sugalmazására végrehajtott német provokációnak minősítették,

amelynek az ország szovjetellenes hadjáratba való belekényszerítése lett volna a célja. A felségjel nélküli német gépekkel elkövetett provokációra évtizedeken át Krúdy Ádám százados, a kassai repülőtér parancsnokának visszaemlékezése volt a legfőbb hivatkozási alap.

Junkers Ju-52-es német szállítógép. A "Tante" hárommotoros lomha géptípus volt, amelyet a németek nem is használtak bombázásra Forrás: AFP/NurPhoto/Artur Widak

Krúdy százados ugyanis állítólag egy, a miniszterelnöknek címzett, ám mind a mai napig elő nem került jelentésében azt állította,

hogy a felvidéki várost bombázó gépek felségjelzés nélküli német Junkers Ju-52-esek voltak.

Krúdy százados nyilatkozatával szemben azonban számos kérdés vethető fel. Az első, hogy valamennyi szemtanú kétmotoros, gyors gépekről számolt be, márpedig a Ju-52-es hárommotoros és igen lomha repülőgép volt, amelyet a második világháború idején a németek ráadásul nem is használtak bombázásra.

A magyar légierőben is rendszeresített német Junkers Ju-86 típusú kétmotoros közepes hatótávolságú bombázógép. E géptípus jól ismert volt a magyar légvédelmi megfigyelők között Forrás: Fortepan/ERKY-NAGY TIBOR

A másik gond, hogy Krúdy százados több, egymástól gyökeresen eltérő tartalmú nyilatkozatot tett azt is állítva,

a támadó gépek Savoya-Marchetti SM 79-esek voltak. Az ugyancsak hárommotoros olasz gyártmányú szállító illetve bombázógép a magyar királyi légierő állományában is rendszeresítve lett, a Luftwaffe azonban nem használta ezt a típust.

Joseph Goebbels Hitlerrel. A Führer azt mondta propagandaminiszetrének, egyenesen tart a magyarok önkéntes ajánlkozásától, és újabb "szemérmetlen" követeléseiktől Forrás: Bundesarchiv

A leginkább döntő momentum a „német szál" elvetésében, hogy 1941 júniusában Hitlernek még esze ágában sem volt felkérést tenni az általa semmire sem tartott honvéd alakulatok keleti fronton való bevetésére. A németeknek ekkor még nem állt érdekükben Magyarország katonai részvétele a Szovjetunió elleni hadjáratban, ezért nem is szorgalmazták ezt.

Terítékre kerül a román szál is

Az 1980-as években, amikor a kádári Magyarország és a Ceausescu-érát nyögő Románia között fagyossá vált a viszony, új és érdekes teória látott napvilágot a kassai bombázás lehetséges okáról.

A Barbarossa-hadműveletre felvonuló német páncélosok. Románia két hadserggel vett részt a Szovjetunió elleni hadjáratban, a hadművelet első napjától Forrás: Bundesarchiv

Eszerint a felvidéki várost a román királyi légierő Savoya-Marchetti gépei bombázták volna 1941. június 26-án. Ami tény, hogy ennek a típusnak volt egy, az olasz légierő által csak rendkívül kis számban használt kétmotoros modifikációja, az SM-79B, amelyből Románia összesen 24 darabot rendelt, később pedig megvette a típus gyártási jogát.

Savoya-Marchetti SM-79 olasz hárommotoros bombázó Forrás: Wikimedia Commons/Riggio család magángyűjteménye

Amíg Werth Henrik attól tartott, hogy Románia a Szovjetunió elleni offenzívában való részvétele miatt később jogot szerezhet Észak-Erdély visszakövetelésére a „szövetségi hűség alól kibúvó" Magyarországgal szemben, addig a román vezérkart az töltötte el aggodalommal, hogy amíg haderejük javát bevetik a keleti fronton,

a hátukban érintetlenül állomásozik az újabb revíziós lehetőségért ugrásra kész honvédség.

A Barbarossa-hadművelet első napjaiban a német haderő nagyon gyorsan nyomult előre Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

E teória szerint, tehát Romániának komoly érdeke fűződött ahhoz, hogy Magyarország is hadviselő féllé váljon, és kénytelen legyen megosztani katonai erejét. A „román szál" mellett szól a fentebbi elmélet hívei szerint, hogy a Kassát támadó gépek délkeleti irányba repülve hagyták el az országhatárt, azaz nem szovjet, hanem román terület irányába repültek.

Az a legvalószínűbb, hogy tévedésből bombázták Kassát

A napjainkban leginkább elfogadott hipotézis szerint valóban szovjet gépek vetettek bombát Kassára, ám nem szándékosan, hanem navigációs tévedésből.

Június 26-án már több száz kilométerre eltávolodott a front az országhatártól.

A vörös légierő rendelkezett olyan kétmotoros közepes hatótávolságú bombázóval, az Iljusin Il-4-es típussal, amely akár 1000 kilométeres távolságról felszállva is képes lett volna Kassa bombázására.

Finn hadizsákmányba került szovjet Iljusin Il-4 típusú kétmotoros közepes bombázó Forrás: Wikimedia Commons/SA-kuva/Sot.Virk. Niilo Helander

A Wehrmacht csapásai alatt megroppant Szovjetuniónak azonban 1941 júniusában kisebb gondja is nagyobb volt annál, minthogy egy vele nem hadviselő országot provokáljon szándékosan, és egy újabb háborús ellenfelet szerezzen magának. Ezt ma már számos történelmi dokumentum is alátámasztja.

T-34-es szovjet harckocsi védelmében rohamozó szovjet gyalogság Forrás: War History

Molotov külügyi népbiztos 1941. június 24-én arról biztosította az ekkor még Moszkvában tartózkodó Kristóffy követet,hogy

a Szovjetuniónak nincs észrevétele a magyar revíziós törekvésekkel és Magyarország további területi követeléseivel szemben,

sőt, amennyiben Magyarország semleges marad a szovjet-német háborúban, Moszkva támogatni fogja a Románia rovására megvalósítandó további magyar igényeket.

Vjacseszlav Moltov szovjet külügyi népbiztos Forrás: AFP/MP/Portfolio/Leemage

Kristóffy követ táviratát június 25-én Bárdossy meg is kapta, ám máig sem világos okokból,

mind Horthy, mind pedig kormánya tagjai elől eltitkolta annak tartalmát.

Június 23-án Szlovákia ugyancsak hadba lépett a Szovjetunió ellen, így Tiso állama ellenséges területté vált a Szovjetunió számára. A szovjet légierő hajózóállománya 1941 júniusában részben még olyan térképekkel rendelkezett, amelyen Kassa mint csehszlovák terület szerepelt.

Egy, a június 26-i támadás alkalmával becsapódott bomba pusztításának nyomai Forrás: Origo

Ezen kívül a valóban szlovák kézen maradt, és Kassához közeli Eperjesen működött egy igen jelentős Wehrmacht rádióállomás, amelyet német alakulatok biztosítottak.

A legnagyobb valószínűség szerint a Kassát bombázó szovjet gépeknek Eperjes lehetett az eredeti célja,

csak a gépek személyzete eltévesztette a célpontot, és tévedésből Kassára dobta a bombáit.

Magyar légvédelmi gépágyús raj Forrás: WW2

A szovjet kormány soha sem ismerte el Kassa június 26-i bombázását. Hogy mi történhetett valójában, azt a részletek szintjén talán soha sem fogjuk megtudni. Horthy és a Bárdossy-kormány azonban súlyos hibát követett el, amikor a kassai bombázást casus bellinek tekintve, az országot könnyelműen belevitte a tragikus következményekkel járó szovjetellenes hadjáratba.