Rejtélyes kipusztulási hullám söpört végig a Földön

megalodon
Vágólapra másolva!
Több mint kétmillió éve egy eddig nem ismert kipusztulási hullámmal kihalt a világtengerekben élő nagyméretű állatok nagy része: elsősorban emlősök pusztultak ki, faji sokszínűségük 55 százalékkal csökkent.
Vágólapra másolva!

A Zürichi Egyetem közlése szerint a bálnák, cápák, tengeri madarak és tengeri teknősök egyharmada eltűnt, írja az MTI.

A korábban létező tengeri teknősfajok 43 százaléka veszett oda, a tengeri madarak 35 százaléka, a cápák 9 százaléka. Catalina Pimiento, a Zürichi Egyetem munkatársa vezette nemzetközi kutatócsoport a Nature Ecology & Evolution című szaklapban számolt be felfedezéseiről.

A Zürichi Egyetem és a Berlini Természettudományi Múzeum kutatói az 5,3-2,6 millió évvel ezelőtti pliocén földtörténeti korban és a 2,6 millió - 9700 évvel ezelőtti pleisztocén korban élt nagy tengeri állatok fosszíliáit kutatták. Így fedezték fel, hogy a tengeri állatok egyharmada eltűnt 3-2 millió éve.

Az ezt követő időszakban létrejött sok új faj, például a jegesmedve, a viharmadarak Oceanodroma neme és a pingvinfélék Megadyptes neme.

A faji sokszínűségnek a tömeges kihalás előtti mértékét azonban így sem sikerült elérni

- írják a kutatók. A szakértők szerint az állatok tömeges kihalásában szerepet játszhatott a tenger vízszintjének ingadozása és hogy ezáltal jelentősen csökkent a partvidéki területek adta élettér. Ezeknek a termékeny élettereknek a hirtelen csökkenése és más egyéb tényezők, például a megváltozott tengeri áramlatok nagyban hozzájárultak a fajok pusztulásához.

Forrás: Origo

Nagy energiaigényű melegvérű állatok tűntek el

„Modelljeink szerint különösen a nagy energiaigényű melegvérű állatok esetében volt nagy a kihalás esélye. Így eltűntek különböző tengeritehén- és sziláscet-fajok, valamint az óriásfogú cápa (Carcharodon megalodon) is” - mondta Pimiento.

A tanulmány szerint a tengeri megafauna jóval érzékenyebb volt a globális környezetváltozásra a korábbi geológiai korszakokban, mint azt eddig hitték. A mai nagytestű tengeri fajok is, mint a bálnák vagy a fókák, nagyon érzékenyek az emberi tevékenység ökoszisztémára gyakorolt hatásaira.