Horrorisztikus rituálé zajlott az ősi templomban

2017.06.30. 14:03

Régészek egy csoportja meglehetősen bizarr felfedezést tett a törökországi Göbekli Tepénél, ahol a világ egyik legősibb templomának maradványai találhatók. A szakemberek számos faragott koponyát találtak a neolitikum korabeli helyszínen, ami arra utal, hogy a környék egy furcsa „koponyaszekta" szent helyeként funkcionált. A csoport tagjai megszállottan tisztelhették a megcsonkított koponyákat és más csontmaradványokat.

A német kutatócsoport eredményei a Science Advances tudományos folyóiratban jelentek meg. A régészeknek három faragott koponyatöredéket sikerült fellelniük, amelyeken „korábban példátlan módosítások" nyomait fedezték fel. A koponyák mellett több mint 400 csonttöredék is előkerült. A szakértők úgy vélik, a koponyákon történő módosítások azt a célt szolgálták, hogy a testrészeket fel lehessen lógatni valahova egy zsinórral.

Az új felfedezés a legkorábbi régészeti bizonyítéka a faragott emberi koponyák rituális felhasználásának. Az úgynevezett koponyakultuszok a világ számos részén megtalálhatóak, így például a csendes-óceáni szigetvilágban, Dél-Ázsiában, Amerikában és Eurázsia bizonyos térségeiben. Habár a koponyamódosítás stílusa némileg emlékeztet az indiai nágákéra, mégis egyedi színfoltot képvisel a korai neolitikum korabeli anatóliai és levantei térségben.

Oszlopmaradvány Göbekli TepébőlForrás: German Archaeological Institute (DAI)

Kőeszközökkel ejtették a vágásokat

Más kultúrákat tekintve a kutatók szerint a koponyák módosításával a készítők vagy őseiket akarták haláluk után tisztelni vagy legyőzött ellenségeik fejét állították ki egyfajta „trófeaként". A koponyákon mindenesetre hosszanti, mély bemetszéseket ejtettek, az egyiken pedig lukakat, valamint vörös okkerből származó nyomokat is felfedeztek a szakértők. A kisebb vágások arra utalhatnak, hogy a fejekről lefejtették a húst.

Azt is sikerült igazolni, hogy a vágásokat szándékosan, kőeszközökkel ejtették és nem természetes módon keletkeztek röviddel az emberek halálát követően. A rendelkezésre álló néhány csontmaradvány alapján a szakértők arra jutottak, hogy az érintettek nagy valószínűséggel 25 és 40 év közötti nők voltak.

Módosítások nyomai a koponyatöredékekenForrás: Julia Gresky, DAI

Göbekli Tepe

Göbekli Tepe egy régészeti lelőhely, amely a mai Törökország délkeleti részén helyezkedik el. A lelőhelyen végzett feltárások során a romok kiásásakor az emberiség eddig ismert legkorábbi körtemplomait tárták föl. A régészek szénizotópos mérései alapján az építmény mintegy 12 000 éves és a becslések szerint körülbelül 9000 éve vált elhagyatottá. 2017-ben a lelőhely bizonyos részei még több mint 90 százalékban feltáratlanok. Korábbi leletek alapján a kutatók úgy vélték, hogy a hely részben az éjszakai eget kutató csillagvizsgálóként működött.

Érdekesség, hogy egészben lévő csontvázat még nem sikerült a régióban találni és arra sincs bizonyíték, hogy emberek éltek itt életvitelszerűen. Ugyanakkor a tudósok szerint a koponyák egyértelműen arra utalnak, hogy egy különös, ősi szekta szent helye állt a térségben.

(Forrás: IFL Science)