Nem csak az ember, hanem a lépfene is fenyegeti a csimpánzokat

Nem tudni, hogyan szökhettek ki az elszabadult csimpánzok (a kép illusztráció)

Nagy veszélyt jelent a lépfene kórokozójának egyik változata a trópusokon élő vadállatokra, és ez hosszú távon az elefántcsontparti csimpánzok populációjának csökkenését illetve kihalását is okozhatja.

A súlyos fertőzés forrása egyelőre ismeretlen

A klasszikus lépfene kórokozójával ellentétben ez a változat nem csak a patás emlősöket, például az antilopokat tizedeli. Hosszú távon ki is halhat az elefántcsontparti Tai Nemzeti Park csimpánzpopulációja - írják német kutatók a Nature című tudományos lapban. A lépfenét (anthrax) többnyire a Bacillus anthracis nevű korokozó idézi elő.

Súlyos veszély fenyegeti az elefántcsontparti csimpánzokat Forrás: Origo

Az állatvilágban egyre többször olyan száraz régiókban tapasztalják a betegség megjelenését, mint az afrikai szavannák, ahol szinte kizárólag a patás emlősöket sújtja.

Először a 2000-es évek elején figyeltek meg csimpánzoknál olyan elhullásokat, amelyeket egy genetikai szempontból atípusos variáns, a Bacillus cereus biovar anthracis, röviden BCBVA okozott.

A kórokozót azóta több afrikai országban is kimutatták,

a fertőzés forrása ismeretlen.

A fertőzés terjedése az emberekre is veszélyessé válhat

A BCBVA terjedését elemző kutatáshoz egy nemzetközi tudőscsoport olyan állatok lefagyasztva őrzött csont- és szövetmintáit vizsgálta, amelyek a kilencvenes évek közepe óta pusztultak el a Tai Nemzeti Parkban.

Majomvérből kimutatott anthrax-baktérium elektronmikroszkópos képe ( a képen a sárga, pácika alakú organizmusok az anthrax-baktériumok) Forrás: Wikimedia Commons/Arthur Friedlander

A vizsgált állatok csaknem 40 százaléka, köztük különböző majomfajok példányai, antilopok és egy tarajos sül is a BCBVA-nak esett áldozatául - írták a tanulmány szerzői.

Normális esetben egyetlen kórokozónak ritkán ilyen nagy a hatása"

- véli Fabian Leendertz, a tanulmány vezetője, a berlini Robert Koch Intézet (RKI) kutatója.

A csimpánzokat megfertőző lépfene az emberre is veszélyes lehet, mivel a helyiek valószínűsíthetően nem egyszer elfogysztják a frissen elhullott állatok húsát Forrás: Origo

A csimpánzok esetében még magasabb az arány: 55 vizsgált állatból 31 halálát okozta a kórokozó.

Az emberszabásúaknál kialakuló fertőzés olyan betegségek indikátora, amely az emberekre is veszélyes lehet - mondta Leendertz. A szakértő "nagyon valószínűnek" tartja, hogy a nemzeti park környezetében az emberek kapcsolatba léphetnek a BCBCA-val, mivel ők vadállatokra vadásznak és elfogyasztják a frissen elpusztult tetemeket is.

Nem tudni, miért Elefántcsontparton aktív a kórokozó

Hogy miért éppen az elefántcsontparti parkban olyan aktív a kórokozó, hogyan fertőződnek meg az állatok és milyen hatása van a BCBVA-nak az emberekre, a tudósok jelenleg kutatják.

Közönséges csimpánz (Pongo pigmeus) Forrás: Wikimedia Commons

Az RKI adatai szerint

az ipari államokban nagyon ritkán figyelnek meg embereknél a klasszikus kórokozó által előidézett lépfenét.

A kórokozó bőrön át terjed megbetegedett vagy elpusztult állatokkal, vagy olyan szőrmével való érintkezéssel, amelyen megtapadtak a baktérium spórái.A fertőzés halált okozhat, de ha időben felismerik, segíthet az antibiotikum.