Vérbe borította Angliát a viking bosszúálló

Csonttalan Ivart pajzson és speciális kocsin vitték a katonái

Számos csatában tört a csontja, a lovaglási stílusa rendkívül vadnak bizonyult, és ráadásul igen magasra is nőtt. Csonttalan Ivar nevét sokféleképpen magyarázzák a viking sagák, ám egy biztos: észak ura legyőzhetetlenül élte életét.

Észak hősének karakterét jól ismerhetjük a népszerű History sorozatból, ám a filmesek egy kissé másként értelmezték a viking szájhagyomány útján megőrzött történeteket. Közben ezek a sagák jól összekeverik a történelmi tényeket, a legendákat, és a népi szóbeszédeket. Ami viszont biztos, hogy Csonttalan Ivar (viking nevén Ivarr Inn Beinlausi) , mint történelmi alak, valóban élt és létezett. A híres viking király, Ragnarr Lothbrok fia legendás történetét viszonylagos bizonyossággal követhetjük végig.

A csont nélküli harcos mítosza

A skandináv sagák Ivart egyértelműen „csontok nélkülinek" írják le. Hogy ez mit is jelent valójában? Az egyik ilyen, a tizenkettedik század közepén íródott krónikában Hattalykill azt mondja, hogy a „csont nélküliség" egyértelműen orvosi lehetetlenség.

A Ragnar sagában Ivar becenevét részletesen magyarázzák.

Csonttalan Ivart pajzson és speciális kocsin vitték a katonái Forrás: History

Bár a „csonttalan" elnevezés egyértelműen a folklórban gyökerezik, valószínűleg arra a fogyatékosságra építették fel, amelyet logikailag nem lehetett megérteni. Ivar becenevének az a sokkal valószínűbb és unalmasabb magyarázata, hogy

a viking harcos életében sem a szeretet, sem a vágy nem játszott szerepet.

Gyerek nélkül halt meg, és egyes feltételezések szerint impotens is volt. Egy másik teória szerint a "csonttalant" ironikus becenévként használhatták.

Vikingek Forrás: AFP/John D Mchugh

A vikingek ugyanis jól ismertek voltak arról, hogy szívesen aggattak jelzőket hírességeikre. Így egy átlagosnál jóval magasabb, nyilvánvalóan hatalmas csontokkal rendelkező embert könnyedén hívhattak „csont nélkülinek". Az Ivarnál vélelmezett élettani jelenséget a modern orvostudomány „dupla ízületnek" hívja a szó szerinti angol fordításban, ám ez nagyjából azt jelenti, hogy valakinek az átlagnál jóval rugalmasabbak az ízületei.

Átok sújthatta az életét, a krónikások szerint

A Ragnar család sagája arról regél, hogy Ivar csonttalansága egy átok miatt következett be. Az anyja, Aslaug,

Ragnar második felesége a hagyomány szerint a boszorkányság és jövőbelátás képességével rendelkezett.

Esküvőjük napján arra figyelmeztette új férjét, hogy három éjszakát muszáj várniuk házasságuk beteljesítése előtt.

Ivar apja nem hitt a babonákban, és a sagák szerin beteljesítette az átkot Forrás: Imgur

Ehhez transzba esve elrebegett egy átkot, mely szerint ha mégis idő előtt elhálják a nászéjszakát, akkor az „tartós károkat" okoz majd a közös gyermekükben. Ragnar azonban nem hitt a babonában, és azonnal magáévá tette Aslaugot. És mivel Ivar így az átok szerint megfogalmazott idő előtt fogant, ezért csontok nélkül született, „olyan volt, mint egy porc, ahol a csontjai lettek volna".

A csatákban testi fogyatékossága ellenére mindig részt vett Forrás: History

Lehetséges, de nem valószínű, hogy Ivar genetikai betegségben szenvedett.

A sagák szerint Ivar felnőttként tényleg nem tudott járni, és mindenhová cipelni kellett:

speciális botokkal, vagy a pajzs hátán szállították.

Bölcsesség, és a felső test hihetetlen ereje

Több mint valószínű, hogy a kilencedik században ilyen deformitásokkal és fogyatékkal született gyermeket azonnal megöltek volna a vikingek. Ivarnak azonban szerencséje volt, hiszen egy hercegnő és egy előkelő jarl fiaként jött napvilágra.

Emiatt élhette túl azt, amire az egyszerű közember biztosan nem kapott volna lehetőséget.

A vikingek általában meggyilkolták a testi fogyatékkal világra jött újszülötteket Forrás: Origo

Ivar fizikai fogyatékosságának részletes leírása mellett a történetírók ugyanakkor kihangsúlyozzák a viking harcos rendkívüli bölcsességét. Még a vele gyakran rivalizáló testvére, a nagy fizikai erővel és bátorsággal rendelkező Ubbe is elismerte fivére szellemi fürgeségét és eszességét. Ahogy fogalmazott

Kétlem, hogy bárki valaha bölcsebb volt, mint ő."

Ivar a ravaszság, a stratégia és taktika nagymestere volt, aki intelligenciával, műveltséggel igyekezett ellensúlyozni fizikai fogyatékosságát.

Testi fogyatékosságát felülmúlta éles esze, ravaszsága és kíváló stratégiai érzéke Forrás: History

Rokkantsága egyáltalán nem akadályozta a harcban: a sagák szerint felsőteste hihetetlen erővel rendelkezett,

amely szinte emberfeletti erőt és egyfajta varázslatot sugallt a vikingek és az ellenség számára is.

Sötét fellegek Anglia egén: Ivar elindítja a nagy pogány inváziót

Csonttalan Ivar édesapja, Ragnar csúfos vereséget szenvedett Anglia partjainál, ahol fogságba esett. Ælla király saját szórakoztatására megkínoztatta, majd kivégeztette.

Forrás: Pinterest

Ragnart a katonák egy viperákkal teli gödörbe vetették, ahol hosszú, fájdalmas haláltusát vívott.

Utolsó lélegzetvételében azonban kijelentette: „Bizony, felmordulnának a malacok, ha így látnák a vadkant." Szavai előrevetítették azt az erőszakos bosszút, amit gyermekei követtek el véres megtorlás gyanánt.

Középkori angol krónika egy lapja Forrás: Wikimedia Commons

Ivar és testvérei apjuk csúfos halála után azon nyomban elindították a „nagy pogány inváziót", melynek során egyre nagyobb területeket hódítottak meg Írország partjaitól kezdve a Brit-szigeteken át egészen a skandináv településekig.

Kegyetlenül megbosszulták apjuk halálát

A portyázó vikingek a kelet-angliai partoknál kötöttek ki, ahol Edmund király, a helyi uralkodó megvásárolta a királyság békéjét azzal, hogy táplálékkal, lovakkal,és téli szállással szolgált a betolakodóknak. Ivar ezután továbbvezette francia vikingekkel megerősített hadseregét északra, a régi római hadiút mentén.

A vikingek minden ellenállást leverve betörtek Angliába Forrás: History Channel

Itt –nagy szerencséjére – újra találkozott apja gyilkosával. 866. november 1-jén Ælla és riválisa, Osbert (aki talán Ælla fivére lehetett) között polgárháború tört ki, amelyet kihasználva a viking hadsereg egy váratlan támadással elfoglalta és megszállta York városát (egykori nevén Jorvik).

Csata csatát követett, majd 867. március 23-án a végső összecsapásra készültek a felek.

Az ütközetben a vikingek győzedelmeskedtek, Osbert meghalt a csatában, Ælla pedig fogságba esett.

A fogságba esett AElla kegyetlen véget ért Forrás: Imgur

Ahogy az várható volt, Ragnar fiai a legkegyetlenebb formában végezték ki apjuk gyilkosát: az úgynevezett véres sas szertartás során egy bárddal felvágták a hátát, szétválasztották a bordáit a gerincoszlopról, majd ezen a lyukon keresztül húzták ki a hátára a tüdejét, amely még néhány másodpercig „véres sasként" lüktetett. Ez volt a kor egyik legszörnyűbb, rituális gyilkossága.

Elszabadul Ivar, a pusztító

A Brit-szigetek ellen indított elsöprő erejű támadása és Ælla hátborzongató, kegyetlen kivégzése jól mutatja Ivar személyiségének elsődleges jegyeit. Az angolszász krónika szerint ezután a nagy pogány hadsereg délre vonult, és három év alatt egyfajta kelet-angliai honfoglalásként jelentős területeket megszállt, melynek során számos csatát vívott az angolszászokkal.

Minden templomot felgyújtottak, és mindenkit kardélre hánytak, akik az útjukba került Forrás: Vikings

I

var végül azonban visszatért Yorkba, ahol egy éven át kegyetlenkedett.

A kivégzést végül az eleinte a vikingeknek behódoló Edmund király sem úszhatta meg: miután nem volt hajlandó megtagadni keresztény hitét, a viking katonák szégyentelenül sértegették és ütlegelték, majd egy fához kötözve ostorozták, és gerelyhajítást gyakorolták rajta.

Edmund életét végül nyilakkal oltották ki Forrás: History Chanell

Életét végül nyilakkal oltották ki, ám más szóbeszédek szerint lefejezték a királyt. Ugyanez a visszaemlékezés arról is beszámol, hogy a kelet-angliaiak a kivégzett király holttestét és fejét egy sietve felépített, kunyhószerű kápolnába helyezték el, ahol állítólag azonnal elkezdődtek a csodák: vakok, betegek gyógyultak itt. Nem véletlen, hogy Edmundot később védőszentként emlegették.

Lerombolták a templomokat és kardélre hányták, aki az útjukba került

Közben a vikingek folytatták hódító útjukat Ivar és Ubbe vezetésével. A krónikák feljegyezték mindazt a pusztítást, amit véghez vittek.

Kirabolták, kifosztották, majd felgyújtották azokat a templomokat, melyek az útjukba kerültek.

Megölték az apátokat és szerzeteseket, de mindenki mást is, aki a kezükbe került. Ivar ezután ismét visszatért Yorkba.

Csonttalan Ivor hadai megszállták Írországot, és nagy területeket hódítottak meg Angliában is Forrás: History

Testvérei Wessex ellen támadtak, ahol végül kilenc nagyobb csatát vívtak.

Ezekben az ütközetekben a vikingek is súlyos veszteséget szenvedtek:

elvesztették egyik királyukat, Bagsecg-t, valamint kilenc jarl-t (elöljárót), ezért 870-ben hajlandóak voltak békét kötni. Ivar a békekötés után Skóciába ment háborúzni. A skóciai hódításban csatlakozott hozzá Fehér Olaf, akivel akkoriban közösen uralkodott Dublinban.

Vikingek Forrás: History

Három évig raboltak, pusztítottak és rettegésben tartották a helyieket.

Végül 871-ben Ivar visszatért az ír földekre, ahol 873-ban meghalt. Haláláig az északiak (beleértve Írországot és Angliát) királya maradt.

Talán mindenkinek így volt a legjobb - így emlékezett meg Winston Churchill Csonttalan Ivar haláláról Forrás: Wikimedia Commons

Az életviteléhez képest szokatlanul békésen távozott az árnyékvilágból: gazdagon, látszólag legyőzhetetlenül, és eltökélt pogányként. „

Talán mindkét világnak így volt a legjobb"

– emlékezet meg sok-sok évszázaddal később Winston Churchill Ivar haláról.

Ellentmondásos vizsgálati eredmények

A legenda szerint Ivar testét visszavitték Angliába, és talizmánként temették el a tengerparton. Úgy vélték, ezzel megakadályozzák, hogy bárki elfoglalja királyságának területét.

Látszólag ez a babonás hit egészen jól működött mindaddig, amíg Willam, a hódító, ki nem ásatta

és el nem pusztította Ivar maradványait, ami a késői utókor számára is lehetetlenné tette a híres-hírhedt viking uralkodó földi maradványainak vizsgálatát.

A viking hódítás mély nyomokat hagyott a brit történelmi emlékezetben Forrás: History

Akárhogy is történt, Martin Biddle, az Oxford Egyetem professzora és felesége, Birthe Kjølbye-Biddle úgy gondolja, hogy a Derbyshire-i Repton-ban végzett ásatások során felfedezett kilenc láb (2 méter 20 cm) magas ember váza valóban Csontnélküli Ivaré lehetett. Ám ha ez igaz, akkor ez ellentmond annak az elméletnek, miszerint a kegyetlen viking harcos osteogenezis imperfecta-ban szenvedett.