Északról menekülők ezreit fogadhatta be Jeruzsálem 2700 éve

Egyik jó állapotban fennmaradt pecsét

Az ország lerombolt északi részéről menekülő zsidók ezreit fogadhatták be Jeruzsálemben 2700 évvel ezelőtti pecsétek tanúbizonysága szerint, melyeket régészet tártak fel a városban folyó ásatásokon - jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli honlap.

A tudósok az egykori Jeruzsálem területén, Dávid városában, az első szentély idejéből, mintegy 2700 évvel ezelőttről származó több tucat pecsétet találtak, amelyeken a Júdai Királyság és az Izraeli Királyság neveit vegyesen használták, ami a szakemberek szerint arra utal, hogy a város befogadta a lerombolt északi királyságból menekülő zsidókat.

Az ásatásokat vezető Ortal Chalaf és Joe Uziel régészek szerint szervezettségre és kiépített bürokráciára utalnak a pecsétek, amikkel a hivatalos iratokat, leveleket zárták le.

A nedves agyagból kialakított pecsétekbe eleinte képeket és jeleket nyomtak, később, nagyjából Kr.e. 700-tól már hivatalos méltóságok neveit írták betűkkel.

Egyik jó állapotban fennmaradt pecsét Forrás: Clara Amit, Antiquities Authority/Picasa

A pecséteken megtalálták az Izraelben ma is használatos Pinhasz nevet és a különösen érdekesnek tartott Ahiav ben Menahem nevet, amit az északi Izrael királyság királyai viseltek.

Ez azt jelzi, hogy a lerombolt északi területekről sokan a Júdai Királyságba menekülhettek, sőt letelepedésük után ott magas hivatalokat is szerezhettek.

A leletek három olyan épület maradványai közül kerültek elő, amelyeket a Kr.e. 8. században építhettek, és a babiloniak támadása idején, Kr.e. 586-ban rombolhattak le.

Izrael földjén az első egységes királyság két részre oszlott Kr.e. 930-ban, északon az Izraeli Királyság, délen pedig a Júdai Királyság állt, melynek fővárosa Jeruzsálem volt. Az északi királyságot már i. e. 720-ban megtámadta az Asszír Birodalom, amely a déli Júdeát csak Kr.e. 586-ban foglalta el, amikor annak népét is rabságba hurcolták a babiloniak.