Világrekordot állított be a sztratoszférába emelkedő vitorlázógép

2017.09.06. 18:30

Új világcsúcsot állított be a hajtómű nélküli merevszárnyas repülőgépek magassági rekordjában az Airbus kísérleti vitorlázógépe, a túlnyomásos kabinnal, és a magassági repüléshez kifejlesztett speciális szárnyakkal rendelkező Perlan-2, Argentína déli részén. A sikeres repülést további magassági rekordkísérletek fogják követni.

Felemelkedés a sztratoszférába a légáramlatok szárnyán

A Perlan-2 Argentína déli, patagóniai területén végrehajtott felszállása során 52 174 láb, vagyis 15 900 méteres GPS-magasságba emelkedett, túlszárnyalva ezzel a hajtómű nélküli gépek kategóriájában elért eddigi rekordmagasságot, a 15 400 métert.

A Perlan-2 sztratoszféra repüléseForrás: Airbus

Az előző rekordot a Perlan 1 projekt részeként még egy hagyományosnak tekinthető DG 505-ös kétüléses vitorlázógéppel állították be, amelynek fülkéjében a világhírű berepülőpilóta, Einar Enevoldson, valamint az ugyancsak világszerte ismert vakmerő pilóta-kalandor, Steve Fossett foglalt helyet.

A világhírű berepülőpilóta, Einar Enevoldson a Perlan-2 előttForrás: Air and Space

Enevoldson nevéhez fűződik a világ mindmáig leggyorsabb sugárhajtású magassági felderítője, a Lockheed SR-71 „Balckbird" elődje, az A-12 berepülése, Steve Fosset neve pedig többek között arról vált ismertté, hogy

öt különböző sportágban 116 rekordot állított be,

amelyek közül 76 még ma is érvényesnek tekinthető.

A híres pilóta-kalandor, Steve FossettForrás: Wikimedia Commons

(A Földet egyedül, egy hőlégballon gondolájában is körberepülő Fosset 2007. szeptember 3-án tűnt el a nevadai sivatag felett, maradványait csak egy évvel később találták meg repülőgépének roncsával együtt.) Véletlenszerű egybeesés, hogy a rekorddöntő magassági repülést éppen Steve Fosset halálának tizedik évfordulóján, 2017. szeptember 3-án hajtották végre.

Alig tudták bezsúfolni magukat a kabinba a szkafanderes pilóták

Envoldson és Fossett repülése több fontos tényezőre is felhívta a szakemberek figyelmét. A korábbi rekordot beállító DG 505-ös vitorlázó nem rendelkezett túlnyomásos kabinnal, így a sztratoszféra alsó régiójába emelkedő gép fülkéjében a két pilóta az U-2, illetve az SR-71 hajózóihoz hasonlóan, űrruhaszerű szkafandert viselt.

Szkafanderben nagyon nehéz volt a DG 505-ös vezetése.Envoldson és Fossett a gép előttForrás: The Official Website of Dr. Elizabeth Austin, CCM

A szkafander viszont rendkívül megnehezítette a szűkös kabinban elvégzendő munkát,

és alkalmatlannak bizonyult a tervekben megcélzott több órás repüléshez. Ezért a Perlan-2-t végül túlnyomásos pilótakabinnal építették meg. A hagyományos egy, vagy kétosztatú kabin helyett kis kerek ablakokkal ellátott pilótafülkét alakítottak ki.

Tom Enders, az Airbus elnöke, a kísérleti gép pilótafülkéjébenForrás: Aeronewstv

A magassági repüléshez tervezett szárnyakat a sztratoszféra speciális viszonyainak, a rendkívül ritka levegőnek megfelelő profillal, azaz nagy fesztávval és nagy húrhosszúsággal alakították ki. (A Perlan-2 szárnyfesztávolsága 25,6 méter.)

A vontatógép 3 300 méteres magasságig húzta fel a Perlan-2 magaslégköri vitorlázógépetForrás: Redmond News Today

Az új konstrukciót 2015-ben mutatták be először a nyilvánosságnak,

majd az év őszén kezdték meg vele a kísérleti repüléseket. 2016-ban az Airbus konzorcium elnöke is a magasba emelkedett a Perlan-2-vel.

Fékernyő stabilizálja az átesést

A próbarepülések tapsztalatai alapján több mindent módosítottak a gépen, így többek között biztonságosabbá tették az oxigénellátó rendszert, valamint változtattaka pilóták által viselt fűthető kezeslábason is.

Egy Airbus A350-es utasszállító, és a Perlan-2 magaslégköri vitorlázógépForrás: Airbus

Próbák sorozatával ellenőrizték a mérőműszerek működését,

valamint a gép biztonsági berendezéseit. A Perlan-2-t egyrészt felszerelték egy olyan fékernyővel, amely átesés esetén képes stabilizálni a gép helyzetét, de a magassági vitorlázó az egész gép mentésére alkalmas nagy ernyővel is rendelkezik.

A berepülések során szerzett tapasztalatok alapján több módosítást is végrehajtottak a gépenForrás: The Official Website of Dr. Elizabeth Austin, CCM

E berendezésekre igen nagy szükség van, ugyanis abban a magasság tartományban, ahol a Perlan-2 repül, a maximális és minimális sebességhatár között mindössze hat csomó a különbség.

Közel 16 kilométer magasra emelkedtek

A most szeptember 3-án Argentína dél-andesi térségében végrehajtott rekorddöntő repülésen két tapasztalt berepülőpilóta, Jim Payne, és Morgan Sandercock szíjazta be magát az ülésekbe.

A Perlan-2  a patagóniai El Calafate repülőtérenForrás: Youtube

El Calafate repteréről a Perlan-2-t egy motoros gép vontatta 3 300 méter (10 ezer láb) magasságig, a leoldás után a vitorlázó az itt különösen fejlett erős feláramlás segítségével kezdte meg emelkedését.(A hegyek felett a Csendes-óceán felől egyenletesen fújó erős szél hozza létre az intenzív feláramlást, az úgynevezett hullámot.)

A Perlan-2 a sztratoszférábanForrás: Aeronewstv

A három napja történt repülésen a Perlan-2 kevés híján 16 kilométeres magasságba emelkedett.

Az első hírek szerint minden berendezés tökéletesen működött. Az Airbus tervei szerint jövőre csaknem megduplázzák a most elért rekordot 30 kilométeres magassággal.

Adatokat gyűjtenek egy sztartoszféra-utasszállító kifejlesztéséhez

A világ egyik vezető repülőgépgyártó óriása nem véletlenül finanszírozza a magassági repülési kísérleteket, hiszen a vállalat távlati céljai között szerepel egy olyan szuperszonikus utasszállító kifejlesztése, amely a sztratoszférában repülne.

A cél a 30 kilométeres magasság eléréseForrás: Airbus

Ezért is fontos, hogy minél több adatot gyűjtsenek az alsó-sztratoszféra légáramlási viszonyairól és légköri jellemzőiről. A több órásra tervezett kísérleti repülések alkalmával olyan tudományos megfigyeléseket is elvégezhetnek,

amelyre a héliummal töltött magaslégköri ballonok kevésbé alkalmasak.

 

A perlan-2 cockpit-jének belsejeForrás: Chad Slattery

A sztratoszféra a légkör legalsó és legsűrűbb rétege, a földfelszíntől átlagosan 12 kilométeres magasságig terjedő troposzféra felett helyezkedik el, és hozzávetőleg 50 kilométeres magasságban ér véget a felső határa.

Látkép a sztratoszférábólForrás: NASA

Amíg a troposzférában a magasság növekedésével csökken a légrétegek hőmérséklete, addig

a sztratoszférában a leghidegebb légrétegek legalul, míg a melegebb levegő nagy magasságban található.

Az emberi szervezet számára a sztratoszféra 18 kilométer feletti zónája biológiai értelemben már világűrnek számít.
(Forrás: www.iho.hu)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK