Dervisek segíthették győzelemre Szulejmán seregét

2017.09.07. 21:24

A legenda szerint egy muzulmán szúfi testvériség, a halveti dervisek készítették fel a szultán harcosait a döntő rohamra Szigetvárnál, 1566. szeptember elején. Kolostoruk teljes feltárását most kezdte meg a Szulejmán-kutatócsoport a város melletti turbéki szőlőhegyen, a szultán sírkomplexumának területén. Annyit bizonyosan lehet tudni, hogy a szultánt számos vallási vezető és dervisek sokasága kísérte.

Újabb fordulóponthoz érkezett a Szigetvár melletti ásatás, amelynek az volt a célja, hogy a Szigetvár ostroma idején, ( idén éppen 451 éve, 1566. szeptember 7-én) elhunyt I. Szulejmán szultán halálának helyét meghatározza, illetve az ott emelt türbe, és az azt körülvevő más épületek maradványait feltárja. A mauzóleum mellett egy dzsámi és egy derviskolostor maradványai is előkerültek.

Tucatnyi misztikus iszlám testvériség létezett az Oszmán Birodalomban

Az iszlámban a misztikus útkeresés a szúfik világához kötődik. Egy-egy mester tanítása nyomán újabb és újabb irányzatok születtek.

Az Oszmán Birodalomban tucatnyi misztikus testvériség jött létre.

A szúfi sejkek követői a dervis nevet kapták, akik hisznek benne, hogy az Allahhoz való közeledés az élet igazi értelme, és ezt az utat mindenki saját magában járhatja végig.

A 16. században alapított szarajevói dervis közösség ma is működik. Ebből a városból érkeztek az első dervisek a Szigetvár-turbéki rendházba is, valamikor az 1570-es évek végénForrás: Dr. Pap Norbert

Ezt a misztikus útkeresést hívják belső útnak, melynek eléréséhez sajátos szertartásokat dolgoztak ki. A dervisek spirituális technikái közé tartozik például a zene, a szavalat, a dzikr (Isten neveinek ismételgetése), valamint a jellegzetes, szédítő tánc.

Szulejmán szultán 1520 szeptemberében lépett trónra, és a Szigetvár alatti táborban hunyt el, 1566. szeptember 7-énForrás: Wikimedia Commons

Nem véletlenül került át a köztudatba az a kifejezés sem, hogy „őrült dervisként pörgő agyam".

Negyven napra cellába zárták magukat elmélkedni

A dervisek hagyományai a külső szemlélő számára talán egy kissé öntörvényűnek tűnhetnek, mert a „dolgok belső logikája" határozza meg a tapasztaláshoz elvezető módszereiket. És bár a dervisek alapvetően hétköznapi életet élnek, tehát másokhoz hasonlóan dolgoznak és családot alapítanak, közben az életüket az istenkeresés határozza meg.

Török dervis egy 1860-ban festett akvarellenForrás: Wikimedia Commons

Ehhez pedig a már említett zenét és táncot használják fel, miközben a tanításokat gyakorta versben vagy tanmesék formájában dolgozzák fel. A dervisközösségek spirituális technikái között azért találhatunk különbségeket. 

Kerengő dervisek Rumi ünnepénForrás: Wikimedia Commons

A mevlevik, más néven kerengő dervisek a tengelyük körüli forgásra („tánc") helyezik a hangsúlyt. A halvetik negyven kerek napra bezárkóznak egyedül egy cellába, ahol meditációt folytatnak. 

A rufáik pedig nem riadnak vissza az extrém dolgoktól sem:

ők akár tőrrel is átszúrják a testüket, vagy épp tüzes vasat nyalogatnak.

A Tirana határában álló központi kolostort ma is Tettyének hívják

Bár az írott történelmi forrásokból tudjuk, hogy a 16. században léteztek derviskolostorok Magyarország délnyugati területén, de korábban egy sem került elő.

A napjainkban múzeumként működő 16. századi szigetvári karavánszeráj, a "török ház" belseje. A turbéki szultáni sírkomplexum körül kisebb városnyi oszmán település épült ki a hódoltsági időkbenFotó: Mudra László - Origo

Az írott források szerint Pécsett legalább három rendházat rejt a föld mélye: a Jakováli Hasszán dzsáminál, a Pécsi Nemzeti Színház mellett, és a tettyei romoknál is dervisek éltek a 16., illetve a 17. században. (Uóbbinak ebből származik a neve is, hiszen a török derviskolostor neve „tekke"). 

Jakováli Hasszán pasa dzsámija PécsettForrás: MTI/Sóki Tamás

Nem véletlen, hogy a bektasi dervisek Tirana határában álló központi kolostorát az albánok ma is Tettyének nevezik.

Testközelből szereztek tapasztalatokat a kutatók

A Szulejmán-kutatócsoport a feltárás harmadik szakasza előtt szerette volna jobban megérteni, hogy a szigetvári szúfi közösséget mi tartotta össze. A turbéki szőlőhegyen talált derviskolostor romjainak teljes körű feltérképezése előtt arra voltak leginkább kíváncsiak, hogy milyen elvek szerint élik életüket a dervisek?

Dr. Pap Norbert professzor, a szigetvári Szulejmán-kutatócsoport egyik vezetője az ötszáz éve működő szarajevói Naksbendi dervisközösségnél. Szarajevóból  érkeztek a szigetvári derviskolostor első lakói, és első sejkje, Ali Dede isForrás: Dr. Pap Norbert

Ezért az egyik kutató, továbbá egy forgatócsoport, amelyik filmen szerette volna rögzíteni a híres halveti dzikr-t, a dervisek szertartását elhatározta, hogy felkeresnek egy ilyen tekkét. Tanulmányutat szerveztek Szarajevóba, hogy ott találkozzanak egy ma is fennálló dervisközösséggel.

Szarajevói dervisekForrás: Dr. Pap Norbert

A 16. századi szigetvári dervisek Szarajevóból érkeztek a városba, ezért látogattuk meg a kibocsátó város dervisközösségét"

– mondta Dr. Pap Norbert a kutatásokat végző csoport egyik vezetője, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója. – „Egy teljesen felújított, több mint 500 éves komplexumba mentünk, ahol egyébként magasan képzett, életvidám, de nagyon elhivatott emberekkel találkoztunk" - nyilatkozta a professzor.

A halveti dzikr szertartás közben kerengő, és extázisba eső dervisek Allah nevét és a Koránból vett idézeteket skandálnakForrás: Dr. Pap Norbert

"Kérésünkre egy halveti dzikr szertartást szerveztek. Sötétedés után, az esti imát követően tartották, amikor is szigorú koreográfia szerint igyekeztek misztikus élmények átélésén keresztül találkozni Istennel. Negyven férfi „táncolt", miközben szóltak a dobok, és elkezdték hangosan préselni a levegőt, és gyors ki- és belégzéssel hiperventilláltak. Allah nevét skandálták, miközben a Koránból vett idézetekkel és imával okoztak egyfajta kakofóniát. A kettő órás szertartás végén szinte úsztak az izzadtságban és eufórikus állapotba kerültek" - idézte fel a különleges szertartáson történteket Pap Norbert.

A Szulejmán-komplexumhoz is tartozott egy derviskolostor

A Szigetvár melletti turbéki szőlőhegyen 2013 óta zajlik a kutatás. A vizsgálat során egymás után tárultak fel a komplexum épületei: a szultáni türbe, egy dzsámi és egy derviskolostor maradványai.

A Turbék-szőlőhegyi ásatásokon  feltárt szultáni sírkomplexum alapfalain Kenize Mourad oszmán hercegnő, Szulejmán egyik egyenesági leszármazottja lépkedForrás: Mudra László/Mudra László

Kiderült az is, hogy kisebb város vette körül a síremléket, amelyet a 17. század végén Turbéknak hívtak.

A türbét még 2015-ben, míg a dzsámit 2016-ban tárták fel a szakemberek.

2016-ban a dzsámi mellett újabb épület néhány helyiségét találták meg, és a leletanyag elemzésével megbizonyosodtak arról, hogy az épület valóban a dervisek közösségét szolgálta úgy, ahogy az írásos források alapján sejtették.

Szigetvár 1566-os ostroma egy korabeli metszetenForrás: Wikimedia Commons

2017 szeptemberében a három szárnyból álló kolostort, a komplexum legnagyobb épületét teljes egészében feltárják.

A derviskolostor egy 1664-ből származó alaprajz szerint L alakú, esetleg később U alakúra kiegészített épület lehetett.

Szulejmán szultán egykori nyughelye fölé emelt türbe falmaradványai, a Turbék-zsibóti szőlőhegyen végzett feltárásonForrás: Dr. Pap Norbert

A műszeres vizsgálatok ez utóbbira utalnak.

Dervisek vezethették a végső roham előtti imát

A meglátogatott szarajevói közösség elődei valamikor a 16. században szerveződtek meg, Szulejmán szultán uralkodása alatt. (Szulejmán apja, I. Szelim halála után 1520 szeptemberében foglalta el a trónt, és 1566. szeptember 7-én, a szigeti táborban bekövetkezett haláláig volt az Oszmán Birodalom feje, valamint az iszlám kalifája.)

Szulejmánt a hadjáratai során számos egyházi méltóság, muftik, udvari Korán-felolvasó (háfiz), és - többek között - dervisek is kísérték. I. Szelim uralkodásától az Oszmán Birodalom élén álló szultánok nem csak első számú világi méltóságnak, hanem mint az iszlám kalifái, legfőbb  vallási vezetőnek is számítottakForrás: Wikimedia Commons

A Szigetvár melletti turbéki kolostorban halveti dervisek éltek, viszonylag kicsi közösségben.

Az Esterházy hercegek családi levéltárából származó, és  a költő-hadvezér  Zrínyi Miklós 1664-es téli hadjárata során készített alaprajz a turbéki komplexum épületeirőlForrás: Origo

A közelmúltban meglátogatott szarajevói közösség 16. századi dervis elődeinek a 16. század közepén egy időben egy Ali Dede nevű mostari sejk volt a vezetője. A Szigetvár melletti turbéki kolostorban az általa vezetett halveti dervisek viszonylag kicsi közössége élt.

A török miniszterelnök-helyettes Szulejmán feltárt türbéjének  romjainálFotó: Polyak Attila - Origo

„A kutatások még zajlanak, hogy rájöjjünk miért éppen a halveti rend lett ennek a magas presztízsű emlékhelynek az őre. Talán az 1566-os ostromnál szerezhettek érdemeket, talán más oka volt, de egy biztos, vezetőjüket, a mostari Ali Dedét elég közvetlen szálak fűzhették Szulejmánhoz, ugyanis az a Núreddinzáde sejk volt a mestere, aki magának a szultánnak volt a lelki vezetője" – hangsúlyozta Dr. Pap Norbert.

Török fegyverek a szigetvári vármúzeumbanFotó: Mudra László - Origo

 Mindezek fényében egyáltalán nem zárható ki, hogy a szultáni táborban lévő dervisek vezethették a döntő roham előtti imát.  

Jóval több volt, mint egy muszlim kolostor

Dr. Pap Norbert hozzátette, eddig tanulmányaik alapján arra gyanakodnak, hogy ezek a 16. században élt dervisek a helyitől nagyban különböző kertészeti kultúrát, valamint az ezzel eggyütt járó művelési gyakorlatot hoztak Szigetvárra.

Dr. Pap Norbert, tanszékvezető egyetemi docens, a kutatócsoport egyik vezetőjeForrás: Origo

„Ők rendezhették be a komplexumot és magát a hitéletet is irányították, oktattak, de ennél sokkal többet tettek: egy különleges, unikális, orientális jellegű zarándoktelepülést hoztak itt létre" – húzta alá a kutatás egyik vezetője.

Dr. Fodor Pál turkológus professzor, a nemzetközi kutatócsoport  másik vezetőjeFotó: Polyak Attila - Origo

– „Van olyan lejegyzett helyi legenda is, hogy az ásatási helyszíntől nem messze lévő tónál, a turbéki dervisek egyfajta mintagazdaságot rendeztek be. Ezt igazoló bizonyíték azonban egyelőre még nem került elő."

Szigetvár ostroma 17. századi rézmetszetenForrás: Wikimedia Commons

A kolostor épülete valamikor a 17. század végi visszafoglaló háborúk ideje alatt, 1689 és 1693 között pusztulhatott el.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK