Nincs agya, mégis alszik

2017.09.29. 16:32

A Caltech (Kaliforniai Műszaki Egyetem) három nemrég végzett hallgatója meglehetősen bizarrnak tűnő kísérletbe fogott. Azt akarták kideríteni, alszanak-e vajon a medúzák. Az eredmény több mint meglepő.

Claire Bedbrook neurobiolgógus vitatkozott két hallgatótársával az egyik kávészünetben azon, vajon alszanak-e a medúzák.

„Természetesen nem" mondta Bedbrook. Noha a tudósok még mindig nem teljesen értik, miért van szükségük az állatoknak alvásra, a kutatások annyit kiderítettek, hogy az alvás összetett viselkedés, amely a memóriamegerősítéssel és az agyban lejátszódó REM fázisokkal van összefüggésben.

A medúzák annyira primitívek, hogy még agyuk sincs, csak szétszórt idegsejtjeik, miként lenne lehetséges, hogy ők is osztoznak a fejlettebb lényekkel e rejtélyes tulajdonságon.

A társaság félig viccesen arra a következtetésre jutott, hogy le kell tesztelniük az elméletüket.

Talajlakó vagy fordított medúza (Cassiopea)Forrás: Caltech

Több hónapi éjszakákon át tartó kutatás után Bedbrook megváltoztatta a véleményét. A Current Biology folyóiratban megjelent, Michael Abrams és Ravi Nath társaságában írt cikkükben a kutatók arról számolnak be, hogy a Cassiopea nembe tartozó talajlakó vagy fordított medúzák (nevüket onnan kapták, hogy „fejjel lefelé" fordulva fekszenek a talajon) alvásszerű viselkedést mutatnak. Ők az első agy nélküli állatok, amelyeknél ilyen viselkedést megfigyeltek.

Az eredmények arra utalnak, hogy az alvás mélyen gyökerezik a biológiánkban, olyan viselkedés, amely korán kialakult az állati élet történetében és azóta is fennmaradt az állatvilágban.

Bár az alvással töltött idő haszontalannak, elvesztegetettnek tűnhet, úgy tűnik, létfontosságú az élőlények életben maradásához. Még az eddig vizsgált egyik legegyszerűbb aggyal rendelkező élőlény, a Caenorhabditis elegans fonálféreg is elpusztul alvás nélkül, pedig az ő agya csak mindössze 302 neuronból áll.

A mostani kutatásból úgy tűnik azonban, hogy még az „agyatlan" lényeknek is szükségük van alvásra. A kutatók most azt próbálják kideríteni, mennyire általános ez a viselkedés a csalánozók között.