Magyarország is eséllyel pályázik az antik világörökségre

2017.10.08. 16:51

Elkészült a Római Birodalom határai (limes) világörökségi nevezésének négy országot - Magyarország mellett Németországot, Ausztriát és Szlovákiát - érintő közös nevezési dokumentációja - közölte a Miniszterelnökség szombaton az MTI-vel. A Római Birodalom idején a mai Dunántúlt is magába foglaló provincia stratégiailag az egyik legfontosabb tartomány volt.

Magyarország fogja benyújtani a pályázatot a társországok nevében is

A közlemény szerint

a Duna mentén húzódó határvonal magyarországi szakaszát 65 helyszín képviseli,

két légiós tábor, számos segédcsapattábor, őrtorony és egyéb katonai létesítmény, több polgári település, valamint az ezeket összekötő limes-út néhány szakasza. Mint felidézik, a nevezés ilyen formában való elkészítését több éves tárgyalás előzte meg az UNESCO Világörökségi Bizottságával és az ICOMOS képviselőjével.

Római legionáriusok elhagyják a castrum területét. Pannóniában közvetlenül a császár fennhatósága alá tartozó légiók állomásoztak állandó jelleggelForrás: Wikimedia Commons

Ezek eredményeként a római limes világörökségi nevezésében érdekelt tíz európai ország elkészítette a Római Birodalom teljes, mintegy 6500 kilométer hosszú határának a komplex bemutatását és nevezési tervét, kiemelkedő egyetemes értékeit felsorakoztató tematikus tanulmányt, amelyet a Világörökségi Bizottság idén júliusban Krakkóban tartott ülésén elfogadott. Magyarország, Szlovákia, Ausztria és Németország az ICOMOS javaslatára egyesítette korábban külön-külön készített nevezési pályázatát.

Romok Aquincumban. Az Óbuda területén állt egykori római nagyváros volt Pannonia Inferior tartományi székhelyeForrás: Wikimedia Commons

A mostanra elkészített, egyetlen pályázattá összeolvasztott anyagot az osztrák fél szeptember végén eljuttatta az UNESCO Világörökségi Bizottságának előzetes formai ellenőrzésre.

Az esetlegesen javasolt kiegészítésekre és módosításokra 2018 januárjáig lesz lehetőség,

amikor a végleges pályázatot Magyarország fogja a társországok nevében is benyújtani mint önálló világörökségi nevezést.

A Dunántúlon az első század elején terjesztette ki szárnyait a római sas

A mai Dunántúl, valamint kelet-ausztriai, észak-szlovák, illetve szlavón és horvát területeket magába foglaló Pannonia csak a Kr.e. 1. század végén keltette fel Róma érdeklődését, elsősorban e területet kettészelő, a Földközi- tenger és a Balti-tenger térségét összekötő fontos kereskedelmi útvonal, a borostyánút miatt.

3. századi római mészkőszarkofág, amely az egykori Brigetio, a mai Szőny határában került elő. A Római Birodalom idején Brigetiomegerődített  katonai város volt, ahol állandó jelleggel egy légió állomásozottForrás: Wikimedia Commons

A rómaiak Kr.e. 36 és Kr.u. 49 között több részletben szállták meg és szervezték provinciává ezt a territóriumot.

A Dunántúl nyugati sávjának elfoglalása Augustus császársága idején, Kr.e. 14, illetve Kr.u. 6. között történt meg. Kr.e. 9-ben Tiberius, Augustus fogadott fia és jövendőbeli utóda légiói élén leigázta a Dráva-Száva vonalán élő kelta-pannon törzseket, és a római impérium keleti határát a Duna vonaláig terjesztette ki.

Tiberius márványszobra Kr.u. 37-bőlForrás: Museo Vaticano

A Dunántúl keleti részét csak Claudius császár uralma idején szállták meg a rómaiak, majd Kr.u. 106-ban a császárkor egyik legnagyobb alakja, Traianus osztotta ketté az addig egységes provinciát, Pannonia Superior (Felső-Pannonia) illetve Pannonia Inferior (Alsó-Pannonia) tartományokra,

utóbbinak Aquincumot téve meg székhelyének.

 

Augustus márványszobra. Augustus nevéhez fűződik a köztársasági inntézményeket fenntartó principátus rendszerének kiépítése, és az ő uralkodása alatt kezdődött el Pannónia meghódítása isForrás: Till Niermann/Till Niermann

A Duna-menti katonai védelmi vonal, a limes kiépítése Domitianus Kr.u. 82 és Kr.u. 96 közötti uralkodása alatt fejeződött be.

Pannonia, a császárcsináló provincia

Pannonia a 2. századtól felerősödő barbár betörések miatt stratégiai fontosságú területté vált a birodalom, főleg az itáliai területek védelme szempontjából, ami miatt Róma állandó jelleggel több légiót is állomásoztatott itt. A gyakori határ menti harcok miatt a pannóniai légiók különösen harcedzett, és az egész birodalomban respektált katonai alakulatoknak számítottak.

Római centurió (százados) teljes hadi díszben. A római haderő egységes szervezeti, kiképzési, és vezénylési elveken nyugvó professzionális hadsereg volt. A szervezeti-vezénylési rendben a centuriák (századok) alkották a haderő alapegységét, amelyek cohorsokba (zászlóaljakba) szerveződtek. Egy légió tíz cohorsból állt, amelynek élén kezdetekben csak a szenátori vagy lovagi rangú legatus állt. A legatus segédtisztjei voltak a katonai tribunusokForrás: Wikimedia Commons

A forrongó 3. században Pannonia több híres katonacsászárt is adott a Római Birodalomnak.

A 2. század végén a pannóniai légiók segítették hatalomra Septimus Severus császárt, aki uralkodása alatt  (193 és 211 között) nagyarányú építkezésekbe fogott a mai Dunántúl területén.

Septimus Severus császárt a pannóniai légiók segítették hatalomra, Kr.u. 193-banForrás: Wikimedia Commons

Aquincum (Óbuda), Gorsium-Herculia (Tác), Brigetio (Szőny,) Sopianae (Pécs) valamint Savaria (Szombathely) virágzó római településeknek számítottak a 2. század végén, illetve a 3. század első felében.

A Székesfehérvár közelében fekvő római kori város, Gorsium-Herculia egykori főutcája, a Decumanius Maximus. A dunántúli római város falai között több császár, köztük Traianus, Septimus Severus, és Caracalla is megfordultakForrás: Wikimedia Commons

A 3. század mély válságának Diocletianus vetett véget,

aki teljesen átszervezte Augustus életművét a principátust, és új hatalmi-irányítási rendszert vezetett be, a négy társcsászár uralmán alapuló tetrarchiát.

A hun betörést már nem élte túl a romanizált tartomány

Diocletianus átszabta a birodalom addig érvényes tartományi határait, Alsó- illetve Felső-Pannoniát is négy provinciára osztotta fel.

Diocletianus palotája Spaltóban (ma Split, Horvátország). 305-ben történt lemondása után e falak közé vonult vissza a híres császárForrás: Wikimedia Commons

A 4. század derekán ismét felerősödtek a barbár betörések,

Kr.u. 365-ben nagyarányú kvád-szarmata támadás indult a dunántúli római tartományok ellen.

Valentinianus császárnak sikerült úrrá lenni a válságon és az ő nevéhez fűződik a határrendszer megerősítése is.

Theodosius császár Ambrosius milánói püspök színe előtt. Theodosius 395-ben két részre osztotta fel a birodalmatForrás: Wikimedia Commons

370 körül azonban egy minden addiginál veszedelmesebb ellenség, a távol-keleti sztyeppékről érkezett hunok kezdtek felsorakozni a Római Birodalom keleti határaihoz.

Diocletianus idején Pannoniát négy tartományra osztották felForrás: Wikimedia Commons

Kr.u. 395-ben Theodosius nyugati, illetve keleti birodalomra osztotta szét az impériumot, Pannonia a Nyugat-Római Birodalom fennhatósága alá került. Egy-két viszonylag békés évtized után

az 5. század elejére a pannón tartományok ismét háborús övezetté váltak.

 

A hunok Róma falai alatt, 19. századi romatikus stílusban készült festmény. 433-ban a hunok megszállták Pannóniát, ahonnan elmenekült a romanizált lakosságForrás: Origo

409-ben a nyugat-római császár, Honorius Pannonia Valeriát kénytelen volt átadni a hunoknak, és a romanizált lakosság megkezdte a menekülést a provinciából. 433-ban a pannóniai területek túlnyomó többsége a hunok kezére került, az 5. század derekára a rómaiak véglegesen kivonultak a Dunántúlról, amely ezzel a század végére teljesen elvesztette romanizált jellegét.

KAPCSOLÓDÓ CIKK