Negyven éve, 1977. október 13-án a Népi Front Palesztinai Felszabadításért szervezet négy terroristája a szomáliai Mogadishuba térítette a Lufthansa német légitársaság Palma de Mallorcából Frankfurtba tartó járatát. A géprablók a szélsőbaloldali RAF terrorszervezet vezetőinek szabadon bocsátását követelték, de kudarcot vallottak: egy német kommandó öt nappal később lerohanta a gépet, és valamennyi túszt sértetlenül kiszabadította.

A kapitány kódolt üzenetet küldött a géprablók számáról

A Lufthansa Palma de Mallorca és Frankfurt között közlekedő 181-es járata Boeing 737-esének fedélzetén kilencven utas és ötfőnyi személyzet utazott. A repülőgép Marseille fölött járt, amikor két férfi és két nő kézigránátokkal és pisztolyokkal felfegyverkezve átvette az irányítást a gép felett.

A Lufthansa 181-es járata Dubaj repterén, ahol gyógyszert élelmet és ivóvizet raknak fel a terroristák ellenőrzése alá került gépreForrás: Pinterest

A magát Mahmúd Mártír századosnak nevező palesztin terrorista, Zohar Juszuf Akacse és három társa a Népi Front Palesztinai Felszabadításáért szervezet tagja volt, és Mártír Halimeh Kommandónak nevezték magukat.

A gép először Rómában szállt le tankolni, és a terroristák itt ismertették követeléseiket is.

A gépeltérítők a szélsőbaloldali német Vörös Hadsereg Frakció (RAF) tíz börtönbe zárt vezetője, valamint két Törökországban fogva tartott palesztin társuk szabadon bocsátását, valamint 15 millió dollár készpénzt követeltek a német, illetve török hatóságoktól.

A kapitány kódolt adásban jelezte a hatóságoknak a fedélzeten tartózkodó terroristák számátForrás: Pinterest

A Boeing innen Ciprusra repült, ahol a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) helyi képviselője próbált velük tárgyalni,

de "Mahmúd százados" ettől dührohamot kapott.

A gép ezt követően Bahreinben, majd Dubaiban landolt, és a következő napot valamint éjszakát is itt töltötte.

A dubai védelmi miniszter tárgyalni próbál a gépeltérítőkkelForrás: Cold War Warrior

A gépeltérítők megengedték, hogy élelmet, vizet és gyógyszereket vigyenek a fedélzetre, ahol már csaknem 50 fokra emelkedett a hőmérséklet. Jürgen Schumann kapitány kódolt üzenetben tudatta a a hatóságokkal a terroristák számát.

Lázas tanácskozás Bonnban: összeül a válságstáb

Időközben a nyugat-német fővárosban, Bonnban összeült a válságstáb. A szociáldemokrata kancellár, Helmut Schmidt hallani sem akart a terroristákkal való egyezkedésről.

Helmut Schmidt kancellár ( a képen középen) hallani sem akart arról, hogy tárgyalásokba bocsátkozzanak a terroristákkalForrás: Pinterest

A kancellár hasonló álláspontra helyezkedett az öt héttel korábban elrabolt Hans Martin Schleyer, a német gyáriparosok szövetségének elnöke ügyében is, akinek elengedéséért ugyancsak a RAF-vezetők szabadon bocsátását követelte a Vörös Hadsereg Frakció "második nemzedéke". Helmut Schmidt utasítására útnak indult a német határvédelem (Grenzschutzgruppe) különleges akciócsoportja, a GSG-9 kommandó,

amelyet az 1972-es müncheni olimpián vérontással zárult túszdráma után szerveztek meg.

 

Schmidt kancellár személyesen gratulál a sikeres túszmentő akció után a kommandós alakulat parancsnokának, Ulrich WegenernekForrás: Presse- und Informationsamt der Bundesregierung/Reineke, Engelbert

A kommandónak ez volt az első éles bevetése, amely a Tűzvarázs (Feuerzauber) fedőnevet kapta. A túszmentő akciót eredetileg Dubaiban akarták végrehajtani, de mire a helyi hatóságoktól megkapták a művelet végrehajtásához szükséges engedélyt, és felkészültek a küldetésre, az eltérített gép október 16-án éjfélkor, még a túszmentők megérkezése előtt ismét felszállt.

A reptéri betonra dobták ki a gépparancsnok holttestét

A terroristáktól Ománban megtagadták a leszállási engedélyt, ezért tovább repültek, és mivel az üzemanyag vészes szintre csökkent, a dél-jemeni Ádenben hajtottak végre kényszerleszállást, az eltorlaszolt kifutópályák helyett a part menti homoksávon.

A kapitány ezután engedélyt kért, hogy ellenőrizhesse a futóművet,

de a gépeltérítők szerint túl sokáig időzött kinn, ezért visszatértekor az utasok szeme láttára hidegvérrel fejbe lőtték.

A kapitány engedélyt kért, hogy megvizsgálhassa a futóműveketForrás: Picture-Alliance /AP

Néhány óra elteltével az eltérített gép ismét a levegőbe emelkedett, és Szomália felé vette az irányt. A Boeing 737-es október 17-én hajnalban szállt le Mogadishu repülőterén.

A terroristák meg akarták mutatni a világnak eltökéltségüket, ezért Schumann kapitány holttestét kidobták a gépből.

A Mogadishutól másfél órányira lévő Dzsiddában állomásozó német kommandó, a GSG vezetése ekkor kapta meg a parancsot: minden lehetséges eszközzel, és minél hamarabb ki kell szabadítaniuk a túszokat.

A Lufthansa Boeing 737-200 típusú "Landshut" nevet viselő gépe, a szomáliai főváros, Mogadishu repülőterénForrás: Pinterest

A nap folyamán a terroristák fenyegető ultimátumot adtak a bonni kormánynak:

ha követeléseiket nem teljesítik közép-európai idő szerint délután három óráig, felrobbantják a repülőgépet. A németek időnyerés céljából megüzenték, hogy mindenbe beleegyeznek, de a rabok szabadon bocsátása és Szomáliából való elszállítása időbe telik, amivel sikerült is a határidőt október 18-án hajnalig kitolniuk.

Akcióba lépnek a kommandósok

Közben a német kormány felvette a kapcsolatot Sziad Barre szomáliai elnökkel, aki azzal a feltétellel járult hozzá a túszmentéshez, ha az akcióban a szomáliai hadsereg is szerepet kap. Miután Helmut Schmidt kancellár megerősítette a parancsot, és teljes felelősséget vállalt, bármi lesz is az akció kimenetele, megkezdődött a Tűzvarázs-művelet.

Sziad Barre szomáliai elnökForrás: Origo

A 30 német kommandóst szállító gép elsötétítve, egy távoli kifutópályán landolt,

ezután a bevetési alegység tagjai elfoglalták a támadó pozíciókat. Hajnali 2 óra 5 perckor, negyven perccel az ultimátum lejárta előtt a szomáliai katonák a terroristák figyelmének lekötésére elterelő tüzet nyitottak. A géphez lopózott kommandósok ezzel egy időben berobbantották az ajtókat, kábítógránátokat dobtak be, majd az utastérbe hatolva rögtön tüzet nyitottak.

A kommandósok berobbantották a gép ajtajait,és kábító gránátokat dobtak a fedélzetreForrás: Pinterest

A tűzharcban három terrorista - köztük az akciót vezető Zohar Juszuf Akacse - meghalt, a negyedik nőt sebesülten fogták el. (Őt Szomáliában és Németországban is elítélték, ma Norvégiában él.)

Menekítik a túszokat a gép vészkijáratánForrás: Pinterest

A túszokat közben a vészkijáraton terelték ki, csodával határos módon a lövöldözésben csak négyen sebesültek meg, a kommandósok közül is csak egy fő.

 "Kikelet, kikelet!"

Öt perccel az akció kezdete után elküldték a "Kikelet! Kikelet!" kódot, amely a teljes sikert jelentette. Néhány órával később a RAF három fő vezetője, Andreas Baader, Jan-Carl Raspe és Gudrun Ensslin - máig rejtélyes körülmények között - öngyilkosságot követett el a szigorúan őrzött stammheimi börtönben, reggel a megölt Hans Martin Schleyer holttestét is megtalálták.

Hans Martin Schleyer nagyiparos a RAF fogságábanForrás: Wikimedia Commons

A gép meggyilkolt kapitánya (posztumusz),és az életben maradt első tiszt,valamint az egyik stewardess, aki az utasokban tartotta a lelket, és akit "Mogadishu angyalának" neveztek el, megkapta a Szövetségi Érdemkeresztet.

Az eltérített Boeing a Lufthansa színeiben repült tovább 1985-ig,

végül a brazil légitársaság tulajdonába került, majd leselejtezték.

Hazaérkeznek a kiszabadított túszokForrás: Pinterest

Fő egységeit idén szállították vissza a Bodeni-tó partján fekvő Friedrichshafenbe. Restaurálják, majd a helyi repülési múzeumban állítják ki az 1977-ben történtek mementójaként.

A hatvannyolcas diáklázadásból szökkent szárba a szélsőbalos terrorizmus

Az 1968-ban Európán végigsöprő szélsőbaloldali diákmozgalmakból több, magát marxistának nevező és a kapitalizmus megdöntéséért fegyveres harcot hirdető terrorszervezet nőtte ki magát, így többek között már a diáklázadások évében Németországban létrehozott  Vörös Hadsereg Frakció (Rote-Armee-Fraktion, RAF), valamint két évvel később az 1970-ben Milanóban megalakult Vörös Brigádok (Brigatte Rosse, BR).

Az 1968-as párizsi diákzavargások nyomán radikális szélsőbaloldali mozgalmak alakultak Nyugat-Európa több országában isForrás: Wikimedia Commons

Az 1950–60-as években kialakult nyugati fogyasztói társadalmakkal ideológiai alapon szembenálló és a kapitalizmus ellen nyílt hadjáratot hirdető illegális csoportok,

saját magukat „városi gerilláknak" aposztrofálták,

terrorakcióik pedig az általuk gyűlölt rendszer szimbolikus személyei, nagyvállalati vezetők, bankárok, illetve politikusok ellen irányultak.

Andreas Baader, a Vörös Hadsereg Frakció egyik alapító tagja, és vezetőjeForrás: Pinterest

A Vörös Hadsereg Frakciót , amelyet vezetőikről Baader-Meinhof csoportként is emlegettek, 1968-ban öt radikális marxista nézeteket valló fiatal, Andreas Baader, Ulrike Meinhof, Gudrun Ensslin, Horst Mahler, és Irmgard Möller alapították meg.

Ulrike Meinhof, a RAF vezetőségi tagja és egyik ideológusaForrás: Wikimedia Commons

Nézeteiket radikális antikapitalizmus jellemezte, Nyugat-Németországot a náci Harmadik Birodalom jogutódjának tekintették,

és akcióikkal a harmadik világbeli felszabadítási mozgalmak,így köztük a Palesztin Felszabadítási Szervezet eszközökben nem válogató harcát akarták támogatni.

A szélsőbaloldali terroristák véres merényletekkel vélték kirobbanthatónak az úgynevezett világforradalmatForrás: Cold War Warrior

Nyíltan vallották az erőszakot, mivel azt remélték, hogy az akcióik nyomán a nyugati fogyasztói társadalmakból kiábrándult tömegek ki fogják robbantani az úgynevezett világforradalmat.

Kezdetben neves baloldali gondolkodók is szimpatizáltak az ultramarxista terroristákkal

Kezdetben a fiatalság jelentős része szimpatizált a csoporttal, sőt, még olyan baloldali hírességek is rokonszenveztek a Vörös Hadsereg Frakcióval , mint Jean-Paul Sartre francia filozófus, vagy Heinrich Böll német író.

A RAF-ot a keletnémet titkosszolgálat, valamint szélsőséges palesztin szervezetek is támogatták.

 

Jean-Paul Sartre, francia egzisztencialista filozófus rokonszenvezett a baloldali, neomarxista mozgalmakkalForrás: Pinterest

A véres gyilkosságok, amelyeknek elsősorban az államaparátus, az igazságszolgáltatás, illetve a gazdasági élet csúcsvezetői voltak a célpontjai, azonban kijózanítólag hatottak a kezdeti szimpatizánsokra. 1972-ben a rendőrség egy szervezett akció során rajtaütött a RAF vezérkarán, vezetőik pere 1975-ben kezdődött el.

Andreas Baader és Gudrun Ensslin, a RAF főideológusa. A sikeres túszszabadítás után mindketten öngyilkosok lettek a börtönbenForrás: Die Welt

Eközben a RAF másodgenerációs vonala újabb merényletek sorával igyekezett elérni a börtönben ülő vezetők kiszabadítását.

A mogadishui túszmentő akció után, Andreas Baader, Jan-Carl Rapse, és a mozgalom főideológusa, Gudrun Ensslin máig nem teljesen tisztázott hátterű 1977. október 18-i öngyilkossága után a terrorszervezett lassú eróziónak indult.

Baader és Ensslin holtteste a börtöncellában. Halálukat hivatalosan öngyilkosságnak minősítettékForrás: Pinterest

A nyolcvanas évek elején sikerült még több akciót kivitelezniük, ám a szocialista rendszer összeomlása, valamint a palesztin-izraeli kapcsolatokban történt konszolidáció végleg aláásta az illegális mozgalmat.

A RAF 1991. április 4-én követte el az utolsó merényletét,

hét évvel később hivatalosan is bejelentették, hogy a szervezet megszűnt.