Rákosi Mátyás rettenetesen gyűlölte a vidéket

2017.10.23. 12:12

Az 1956-os forradalmat megelőzően komoly ellátási problémák voltak a városokban, ez is az egyik tényezője volt a forradalomnak - mondta Boros Imre közgazdász az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Azt vették, amit éppen kapni lehetett

A közgazdász személyes élményeiről szólva elmondta: 1956-ban 9 éves volt, szüleivel Zalaegerszegen élt,

az alapvető élelmiszerek folyamatosan hiányoztak a boltokból,

és azt vették, amit éppen kapni lehetett, majd elcserélték.

A forradalom kitörésében egybek mellett a súlyos ellátási válság is szerepet játszottForrás: Fortepan

"Vajat akkor láttunk, amikor a forradalom leverése után segélyként osztottak dán vajat" - jegyezte meg. Mint mondta, falun az emberek még hozzájutottak az élelmiszerekhez, a nagyobb városokban azonban komoly ellátási gondok voltak.

Rákosi gyűlölte a vidéketForrás: Biundesarchiv

Hozzátette: az emberek féltek az inflációtól is, és mivel ipari termékeket lehetett kapni, a szülei például a megtakarított pénzükből két kerékpárt vettek, ebbe fektették a pénzüket.

Kádár tanult Rákosi bukásából

Hozzáfűzte: mindennek az volt az oka, hogy "Rákosi Mátyás és bandája rettenetesen gyűlölte a vidéket", és a politikájuk "a falusi élet irtására ment ki". Boros Imre elmondta azt is, hogy

a forradalom leverése után Kádár János és kormányzata "tanultak ebből", és odafigyeltek a közellátásra,

a népélelmezésre, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket államilag támogatták, és élelmiszertermelési programokat indítottak.

Az 1956 után lassan kibontakozó kádári konszolidáció tanult a Rákosi-rendszer ellátási válságábólForrás: Fortepan

A Kádár-rendszer a nép megnyugtatását egy bizonyos fokú életszínvonal-emeléssel oldotta meg, beleértve a népélelmezést - tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK