Magyarország egyetlen diadalíve az 1764-ben kora klasszicista stílusban épült váci Kőkapu. A diadalívet Mária Terézia látogatásának tiszteletére építtette Migazzi bíboros, abból az alkalomból, hogy a királynő a pozsonyi országgyűlésről hajóval Vácra érkezett.
Mária Terézia beleszeretett Vácba
A Kőkaput Isidore Canevale bécsi udvari építész álmodta formába, valamint ő tervezte újra a váci székesegyházat is a váci püspök, Migazzi bíboros megbízása alapján. Az 1761 júliusában elkezdett munkálatok felügyeletével a bíboros-püspök saját építészét, a piarista Oswald Gáspárt bízta meg.
A királynő eredeti tervei szerint két éjszakát töltött volna a barokk városban,
de olyan jól érezte magát, hogy öt éjszakán át élvezte a magyarok vendégszeretetét
férjével Lotaringiai Ferenccel, és szeretett lányukkal, Mária Krisztina főhercegnővel együtt.
Nem mert átmenni a diadalív alatt a babonás királynő
Mária Terézia tudva, hogy a diadalívet alig 5 nap alatt húzták fel nem mert áthaladni alatta, mert attól tartott, hogy ledől, ezért kíséretével csak elsétált mellette.
Mikor pár nap múlva visszament és látta, hogy még mindig áll a diadalív, akkor átmerészkedett alatta. Egy másik városi legenda szerint viszont sohasem haladt át a diadalív alatt, mivel egy jóslat szerint ha ezt megteszi azonnal összedől az építmény. Mária Terézia vendéglátója a váci püspökség feje, Migazzi bíboros volt, aki az előzőekben említett 1764-es pozsonyi országgyűlésen kapta meg a magyar állampolgárságot.
A legenda szerint, amikor 1765-ben Lotaringiai Ferenc meghalt Innsbruckban, az elhunyt német-római császár diadalív falába épített medalionját egy villám, a „mennykő" leütötte.
Ugyanaznap Migazzi bíborosra ráesett az oltár nagy feszülete,
amikor is a Szent István templomban misézett. A magyarokat különösen kedvelő uralkodónő, Mária Terézia később bőkezű adományokkal látta el Vácot.
Migazzi bíboros elfoglalja a váci püspökség székét
Mária Terézia királynő 1756-ban Migazzi Kristóf Antal (1714-1803) osztrák bíboros-érsekre bízta a váci egyházmegye kormányzását. Az agilis bíboros sokat tett a váci püspökségért és a városért is: kormányzása alatt mesés vagyonnak beillő 600 ezer forintot fordított egyházmegyéje fejlesztésére.
Nevéhez fűződik többek között a püspöki székesegyház, a papnevelő intézet, és az árvaház felépítése is. A bíboros 1761. június 21-én érkezett Vácra a bécsi udvari építésszel együtt, akit megbízott a püspöki palotával szemben álló régi székesegyház átépítésével.
Lengyel szerzeteseket hívott a városba
Még a diadalív emelésének évében, november 23-án átadták az új szemináriumot, a papnevelő intézetet, amelyet a varsói lazaristákra (Depaul Szent Vince alapította pápai jogú, lelkigyakorlatokat és lelkipásztori munkát végző missziós férfi szerzetesrend) bízott, mivel a rend igen eredményesen működött Lengyelországban.
1762-ben hívta meg őket, hogy vezessék a bécsi, a nagyszombati, és a váci szemináriumot, utóbbi élére Churchoki Béla került Migazzi bíboros jóvoltából.
Rajongott a kultúráért a mecénás főpap
A kultúráért és tudományokért rajongó főpapnak szívügye volt a közoktatás is. Migazzi nemesi konviktust (convictorium), internátust alapított, egy olyan bentlakásos felsőoktatási intézményt, ahol a katolikus teológiai tudományokat hallgatók közösen laktak és tanultak.
Ez lett a későbbi, Mária Terézia nevét viselő Theresianum papnevelő intézet, amit bécsi mintára szerveztek meg Vácott. A bíboros e sokrétű áldozatos munkásságának elismeréseként látogatott el Mária Terézia Vácra 1764. augusztus 27. és szeptember 1. között, és ennek tiszteletére emeltette vendéglátója a diadalívet is.
Háborúba keveredett II. Józseffel "Vác újjáalkotója"
Migazzi a Vácra betelepülő polgároknak számos privilégiumot biztosított, így nem véletlen, hogy püspöksége idején a lakosság 4800-ról 9060 főre duzzadt.
Migazzi az egyházellenes II. Józseffel vívott küzdelme idején 1785-ben lemondott váci püspöki stallumáról.
Mivel a bíboros szembefordult II. József egyházi politikájával a császár elrendelte, hogy egy főpap csak egy javadalmat birtokolhasson, azt remélve, hogy Migazzi a gazdagabb vácit fogja választani, és ezzel végleg sikerül eltávolítania Bécsből a császár számára túl izgága bíborost
Azonban Migazzi nem ezt tette, hanem a váciról mondott le és a bécsi mellett döntött, hogy folytathassa az egyházért vívott harcát II. József ellen. A városért végzett maradandónak bizonyult munkásságáért a „Vác újjáalkotója" címet érdemelte ki az utókortól az adakozó mecénás főpap.