A világóceán mágikus ékköve: a Vörös-tenger

Zászlóssügérek (Pseudanthias squamipinni). A Vörös-tengeri zátonyokat káprázatosan gazdag élővilág jellemzi

A földünk felszínét elborító hatalmas víztömegnek, a több mint 362 millió négyzetkilométer kiterjedésű világóceánnak talán nincs is még egy annyira különleges szeglete, mint a forró és végtelen homokpusztaságok közé ékelődő Vörös-tenger. A perzselő arábiai és a kelet-afrikai sivatagok kietlensége kiáltó ellentétben áll az általuk körülölelt kobaltkék víztömeg felszíne alatt rejtőző színpompás élővilággal, a nagy kékség misztikus birodalmával.

Korallparadicsom, alig négy órára Budapesttől

Csak alig négy órát kell repülnünk ahhoz, hogy az Európához legközelebb fekvő trópusi víztömeg, a Vörös-tenger egyiptomi partszakaszán landolhassunk.

Alig négy órás repülőúttal a télből a sziporkázó napsütéses nyárba érkezhetünk. A Hurgahadával szemben fekvő Giftun szigetcsoporton található vakítóan fehér korallhomokos Mahmya Beach a déltengerek hangulatát idézi meg Forrás: Bolubás Brigitta

Az állandó napsütés, a tenger még télen is kellemes hőmérséklete, a kristálytisztán áttetsző víz, valamint a sivatagi nap fényében sziporkázó víztükör alatt megbúvó varázslatos élővilág nem véletlenül vonzza ide mágnesként a Kék Birodalom felfedezésére kíváncsi turistákat és búvárokat.

A szerző víz alatti felfedezőúton. A korallzátonyok világának feltárása hatalmas élmény és izgalmas kaland Forrás: Osman Gamal

Ez a 2 270 kilométer hosszú és 100 – 350 kilométer széles az afrikai és ázsiai kontinens közé mélyen beékelődő tenger több okból is valódi természeti csodának számít.

Édesajkú halak (Pletcorhinhus gaterinus) raja egy hurghadai korallzátonynál Forrás: Bolubás Brigitta

A Vörös-tenger geográfiailag az úgynevezett földközi típusú tengerek csoportjába sorolható.

Az ebbe a kategóriába tartozó tengereknek, mint amilyen például a Perzsa-öböl vagy a Földközi-tenger is, az a közös jellemzőjük, hogy mélyen beékelődnek a szárazföldbe, erősen elszeparáltak, és többnyire csak igen keskeny tengerszorossal kapcsolódnak a világóceánhoz.

Hatalmas a kontraszt a Vörös-tengert körülölelő sivatag kopársága, és a felszín alatt rejtőző színpompás élővilág gazdagsága között Forrás: Elter Tamás

Azonban a Vörös-tengernek van egy olyan további sajátossága is, ami teljesen egyedivé teszi ezt a tengert többi társához képest. Lemeztektonikai értelemben ugyanis a Vörös-tengert Földünk jelenlegi legfiatalabb, kinyílási fázisában álló óceánjának kell tekintenünk.

Egy születő óceán, amit Vörös-tengernek hívnak

Sokan úgy gondolják, hogy az óceánok legfőbb sajátossága a rendkívül kiterjedt vízfelület, mint amilyennel az Atlanti -, az Indiai -, vagy a Csendes-óceán is rendelkezik. Ez valójában nem így van, mert egy adott medence nem attól számít óceánnak vagy tengernek, hogy mekkora a vízfelülete.

A Vörös-tenger a kelet-afrikai nagy hasadékvölgy része, mély tektonikus árok, amelynek az aljzatán már megindult az óceáni kéregképződés Forrás: NASA

Az óceánok legfőbb sajátossága a medencéik mélyén képződő bazalt alapú óceáni kéreg,

amely mélytengeri körülmények között a központi hasadékvölgy repedésein át forró megolvadt magmaként tör elő a Föld méhéből.

A Vörös-tenger színpompás élővilága az indo-pacifikus faunaprovincia része Forrás: Bolubás Brigitta

Odalent az örök sötétség és a rettenetes nyomás birodalmában ez a fajta vulkanizmus nem a felszínről jól ismert látványos tűzijátékot produkáló kitörések formájában,

hanem lassú és csendesen folyamatként zajlik;

a kiömlő olvadt magma a hideg tengervíz hatására megdermed, és méretes, vánkosszerű tömbökben halmozódik fel a rifthasadék két oldalán.

A Vörös-tenger jelenleg még keskeny tengervályúja az óceánképződés folyamata során évmilliók múlva olyan szélessé fog tágulni, mint az atlantikum Forrás: Elter Tamás

Idővel így épülnek hegylánccá az óceánközépi hátságok, a folyamatosan gyarapodó óceáni kéreg pedig egyre szélesebbre tágítja a kinyíló óceán medencéjét.

A Vörös-tenger mélyén már megindult és javában zajlik az óceáni kéregképződés.

Ennek köszönhető, hogy például az egyiptomi és a tenger túloldalán fekvő szaúd-arábiai partvidék évente 1,5-2 centiméteres sebességgel távolodik egymástól.

Tengeri legyezők, vagy gorgoniák (Subergorgia hicksoni). Ezek a hatalmas szarukorallok a mélybe szakadó zátonyfalakat kedvelik Forrás: Bolubás Brigitta

Ez ugyan nem tűnik valami soknak, ám a tágulás ütemét földtörténeti idősíkon szemlélve mindez azt jelenti, hogy 20 millió év alatt 1000 kilométer szélesre fog hízni a Vörös-tenger,

100 millió év múlva pedig már közel akkora lesz, mint jelenleg az Atlanti-óceán.

Jusson majd mindez eszünkbe, ha valamelyik elegáns hurghadai szálloda strandján napozva a Vörös-tenger kobaltkéktől az azúrig és smaragdig terjedő színorgiájában gyönyörködünk.

Kietelen sivatagok között

Ami igazán varázslatossá teszi ezt a hazánkhoz legközelebb fekvő trópusi víztömeget, az a Vörös-tenger rendkívül gazdag és színpompás élővilága. Annak, aki már járt a Vörös-tengeren, az Adria vagy a Földközi-tenger élővilága roppant szegényesnek tűnhet egy egyiptomi légzőkészülékes búvárkodás vagy sznorkelezés után.

Zászlóssügérek (Pseudanthias squamipinnis). A vörös-tengeri zátonyokat káprázatosan gazdag élővilág jellemzi Forrás: Bolubás Brigitta

A tengerbiológusok a Vörös-tenger roppant gazdag és a szivárvány minden színében játszó élővilágát száraz szakszerűséggel csak a trópusi indo-pacifikus faunaprovincia részeként emlegetik.

Az előtérben egy kékúszójú bőröndhal (Ostracion cubicus), mögötte pedig vörös-tengeri ostorhalak (Heniochus intermedius) raja látható Forrás: Bolubás Brigitta

Hogy mitől ennyire változatos a vörös-tengeri élővilág, annak több oka is van. A Vörös-tenger vizébe egyetlen jelentősebb hozamú folyó sem ömlik, és a száraz sivatagi környezetben roppant erős a párolgás.

Agancskorall (Acropora sp.) körül úszkáló pillangósügérek (Caethodon austriacus) Forrás: Bolubás Brigitta

(A nyári időszakban a párolgás miatt fél métert csökken a Vörös-tenger szintje.) Az elszeparált Vörös-tenger az alig 26 kilométer széles és sekély Bab-el-Mandeb szorossal kapcsolódik az Indiai-óceánhoz, így a korlátozott vízutánpótlás és az erős párolgás miatt a tenger sótartalma lényegesen magasabb a világóceáni átlagnál.(A világóceán átlagos sótartalma 34 súlyezrelék, a Vörös-tengeren ugyanez ez az érték 40 súlyezreléket tesz ki.)

Ökológiai anomália a Föld második legnagyobb korallzátonya

A Vörös-tenger legnagyobb részén, így az egyiptomi partszakaszon sincs kontinentális küszöb. A keresztmetszetében nagy V-t formázó tengermedence partjai

ezért szinte átmenet nélkül meredeken zuhannak alá a nagy mélységekbe.

A self, illetve az azon felhalmozódó laza üledék hiányának köszönhető, hogy az egyiptomi partvidéken rendkívül átlátszó a víz.

A súlyosan mérgező tüskékkel felszerelt dekoratív tűzhalat (Pterois volitans) nem szabad megérinteni Forrás: Bolubás Brigitta

A jól átvilágított egyenletesen meleg és tiszta víz ideális ökológiai körülményeket teremt a zátonyépítő trópusi kőkorallok elburjánzásához. Kevesen tudják, hogy az ausztráliai Nagy-korallzátony után a második legnagyobb egybefüggő zátonyrendszer itt a Vörös-tengeren, egészen pontosan Egyiptomban található, amely a Sínai-félsziget déli partvonalát követve a Tiran-szorostól indul és Sah'ab Ali vonaláig húzódik.

Az afrikai és ázsiai kontinens közé ékelődő Vörös-tenger délen a keskeny Bab-el-Mandeb szorossal kapcsolódik az Indiai-óceánhoz Forrás: Wikimedia Commons

Ilyen magas szélességi körön ezek a kiterjedt korallzátonyok ökológiai anomáliának számítanak, burjánzásuk elsősorban a Vörös-tenger előzőekben felsorolt sajátos oceanográfiai jellemzőinek köszönhető.

Háromszor is kiszáradt a keskeny óceáni vályú

Csak kevesen tudják, hogy a Vörös-tenger csodái, a kiterjedt korallzátonyok, az évmilliók óta folyamatosan épülő csendes-óceáni társaiktól, az ausztrál sánczátonyoktól, vagy az egyenlítői atolloktól eltérően

alig 14-15 ezer évesek.

A Vörös-tenger az eddigi története során többször is kiszáradt, egyszer az oligocén kor, majd az ezt követő miocén időszak végén.

A Vörös-tengernek nagyon fiatalok a korallképződményei Forrás: Osman Gamal

Öt millió éve a Vörös-tenger összeköttetése ismét megszakadt a világtengerrel, a déli szoros fenékküszöbének felemelkedése miatt. A medencéből viszonylag rövid idő alatt elpárolgott a víz,

és a kiszáradt mély szurdokvölgy alján hatalmas só és gipsztelepek rakódtak le.

Ez az állapot azonban szerencsére nem tartott sokáig, a Bab- el-Mandeb szoros küszöbe ismét lesüllyedt, és az Indiai-óceán vize újból feltöltötte a Vörös-tenger vályúszerű medencéjét.

Hosszúorrú korallőrhal (Oxycirrithes typus) Forrás: Bolubás Brigitta

A Vörös-tenger vizét az Indiai-óceánról bevándorló trópusi fauna vette birtokába, és ekkoriban a mainál jóval nagyobb, kiterjedtebb sánczátonyokat építettek a telepes kőkorallok.

Az újabb válság a pleisztocén kor vagy közismert nevén a jégkorszak beköszöntésével vette kezdetét.

A legutolsó és legnagyobb eljegesedés, a nagyjából 120 ezer éve elkezdődött és 12 ezer éve véget ért úgynevezett Würm-glaciális idején a tengerekből kifagyott irdatlan mennyiségű víz miatt a világóceán szintje a maihoz képest 117 méterrel alacsonyabbra süllyedt.

A jelenlegi élővilág az utolsó kiszáradási periódus után hódította meg a Vörös-tengert Forrás: Bolubás Brigitta

Ez katasztrofálisan érintette a Vörös-tenger parti övében képződött hatalmas korallzátonyokat, ugyanis kivétel nélkül szárazra kerültek, és elpusztultak. Ha áthajózunk a Hurghadával szemben fekvő Giftun-szigetre, a part fölé magasodó sziklafalban korallokat és tengeri csigák héjait fedezhetjük fel, a Vörös-tenger kiszáradásokkal tarkított viharos geológiai múltjának emlékeiként.

Cousteau tudósított először a hurghadai korallparadicsomról

Az egyiptomi partszakasz különösen gazdag a szebbnél szebb korallzátonyokban. Mivel a Vörös-tenger medencéje csak alig 12 ezer éve töltődött fel ismét teljesen,

az egyiptomi zátonyok szinte kivétel nélkül a legfiatalabb típusú szegélyzátonyok csoportjába tartoznak.

Igen nagy a korallok biodiverzitása is, a Vörös-tengerből több mint 230 korallfajt ismerünk.

Az óriási, két méterre is megnövő Napóleon ajakoshal (Cheilinus undulatus) a Hurghada környéki zátonyok egyik legnagyobb lakója Forrás: Bolubás Brigitta

A korallzátonyokat méltán hívják a tengerek esőerdeinek, hiszen ahogy a szárazföldön a trópusi dzsungelek, úgy a tengerben a korallzátonyok jelentik az élővilágban leggazdagabb élőhelyeket.

A vörös-tengeri dugong (Dugong dugong) az elefántok rokonságába tartozó furcsa növényevő tengeri emlős Forrás: Bolubás Brigitta

A Vörös-tenger egyiptomi partszakaszán több mint 1300 halfaj és sok ezer egyéb alsóbbrendű faj teszi szemet kápráztatóvá a víz alatti világot. E csodálatos kék birodalom felfedezéséhez keresve sem találhatunk jobb helyet a népszerű egyiptomi nyaralóvárosnál, Hurghadánál.

Fehérfoltos szirticápa (Triaenodon obesus) Forrás: Bolubás Brigitta

Hurghada káprázatos víz alatti birodalmáról a világhírű francia tengerkutató, Jacques Yves Cousteau tudósított először 1956-ban, amikor első vörös-tengeri expedíciója során legendás kutatóhajójával, a Calypso-val kikötött az akkor még világtól elzárt apró halászvároskában. Azóta nagyot fordult a világ, és Hurghada napjainkra az egyik legelegánsabb és legjobb infrastruktúrával felszerelt vörös-tengeri nyaralóhellyé nőtte ki magát.

Hurghada csodálatos korallvilágáról a világhírű francia tengerkutató, Jacques Yves Cousteau tudósított először, 1956-ban Forrás: Wikimedia Commons/The Cousteau Society

A nyugat-európai színvonalú kényelmet és kiszolgálást kínáló hotelek mellett számos jól felszerelt búvárközpont és búvárhajó várja mindazokat, akik szeretnének bepillantani a felszín alatti világ csodáiba.

Lekötött búvárhajók a hurghadai Gota Abu Ramada korallzátonynál Forrás: Bolubás Brigitta

A hurghadai korallparadicsom felfedezése azonban nem csak azoknak a kiképzett légzőkészülékes búvároknak a privilégiuma, akiket külön búvárhajók visznek ki a parttól távolabb fekvő zátonyokhoz.

Hurghada partvidéke ideális a sznorkelezéshez Forrás: Bolubás Brigitta

Akinek nincs búvárvizsgája, de szeretné megpillantani a tenger kőcsipkeszerű esőerdeit, itt jó helyen jár, ugyanis számos kifejezetten erre a célra szakosodott hajó fedélzetén mehet ki a korallzátonyokhoz, hogy búvármaszk, légzőcső és búváruszony segítségével egyszerű és biztonságos módon fedezhesse fel a kék birodalom csodáit.

Mini self és más különlegességek

A Vörös-tenger Hurghada előtti partszakasza egészen sajátos felépítésű, és

különösen alkalmas kezdő búvárok vagy sznorkeles víz alatti felfedezők számára a korallzátonyok varázslatos világának felderítéséhez.

Itt ugyanis - szemben a Sinai-félsziget azonnal nagy mélységekbe szakadó partfalával -, viszonylag széles és sekély, kiterjedt self-szerű plató húzódik a partvonal és a várossal szemközt fekvő Giftun szigetcsoport között.

Mahmya Beach. A Hurghada előtti védett és sekély partszakasz ideális feltételeket biztosít a sznorkelezéshez Forrás: Bolubás Brigitta

A korallhomokkal borított sekély aljzatot ellepik a foltzátonyok, és néhány könnyen merülhető rendkívül gazdag élővilágot rejtő nagyobb korallformációt is felfedezhetünk, mint amilyen például El Fanadir, Gota Abu Ramada és El Fanous, vagy a távolabbi, az ott rendszeresen felbukkanó vörös-tengeri palackorrú delfinekről (Tursiops truncatus) híres Sah'ab el Erg zátony.

Palackorrú delfinek (Tursiops truncatus) Sah'ab el Erg vizein Forrás: Bolubás Brigitta

Ez a Hurghada előtt húzódó lagunáris szerkezetű sekély plató nincs kitéve a nyílt tenger erős áramlatainak, és még szeles időben is számtalan lehetőséget kínál a búvárhajók számára, hogy szélárnyékban fekvő hullámzástól mentes helyen kössenek le, egyszóval a legideálisabb terep ahhoz, hogy kényelmesen és biztonságban csobbanjunk a türkiz megannyi színárnyalatában játszó vízbe, és fogjunk hozzá az ezerszínű korallvilág felfedezéséhez.

Nekivágunk a napfényben csillogó látóhatárnak

Annak ellenére, hogy még jóval a turizmus előtti időszakban, 37 évvel ezelőtt jártam először Hurghadán és ezért szerencsés emberként ugyanúgy láthattam a várost valamint a Vörös-tengert mint huszonnégy évvel előttem Cousteau kapitány, azóta is akárhányszor csak megpillantom a smaragdszínű tengert és a búvárhajó fedélzetére lépek, ugyanaz az izgalom fog el, mint amikor közel négy évtizede először „cuccoltam be" egy helyi halász, Abu Szalmán csónakjába, hogy kalandos körülmények között vitorlát bontva kifussunk El Fanadir felé.

Irány a tenger! Pillantás a Vörös-tengerre a búvárhajó fedélzetéről Forrás: Bolubás Brigitta

A „hőskorhoz" képest, amikor a tengerre szálláshoz és a merüléshez szükséges kikötői kapitánysági engedélyre még protekciósan is három napot kellett várni, most már természetesen minden egészen más: a korszerűen felszerelt búvárközpontok jóvoltából hivatásos merülésvezetők kíséretében és összkomfortos búvárhajók fedélzetén vághatunk neki egy-egy izgalmas és élménydús búvár-expedíciónak.

Fonalas pillangósügér (Chaetodon auriga) Forrás: Bolubás Brigitta

Reggeli verőfényben fürdött a Vörös-tenger, amikor kora reggel bejelentkeztem a Sunrise Royal Makadi Hotel korallhomos partján fekvő PDL Divers Makadi búvárközpontba. A modern és tágas, a legkorszerűbb technikával felszerelt búvárközpont vezetője, Osman Gamal barátságos mosollyal üdvözölt.

Csendélet a búvárhajó fedélzetén Forrás: Elter Tamás

Gyorsan szót értettünk, hiszen „előző életemben" jó pár csodálatos évet magam is hivatásos búvároktatóként éltem le.

A merülés előtti kötelező papírmunka elvégzése után a kalandra éhes búvárcsapat elfoglalta helyét a patyolattiszta Kito nevű búvárhajó fedélzetén. Hamarosan eloldották a köteleket, felbőgött a dízelmotor, és nekivágtunk a napfényben csillogó látóhatárnak.

A Kék Birodalom, amely örökre rabul ejt

Felszerelkezés és a merülés előtti kötelező biztonsági ellenőrzés után alkalmi merülőtársammal, a Birmingham környékéről származó korombeli brit "vén" tengeri medvével, Johnnal együtt öles óriáslépéssel vetettük be magunkat a kobaltkék vízbe.

Kétsávos bohóchal (Amphiprion bicintcus) Forrás: Bolubás Brigitta

Kieresztettük búvármellényünkből a levegőt, és lassan elkezdtünk lefelé süllyedni, miközben összezáródott fejünk felett a napfényben csillogó víztükör. Mintha csak egy hatalmas kékesen derengő katedrálisba érkeztünk volna meg: mindenhol lüktető napfénypászmák villództak körülöttünk. A tengeraljzaton is kristálytiszta és kellemesen meleg 27 Celsius fokos vízben felmagasodott előttünk a zátonyfal, a homokos aljzaton pedig mindenfelől kisebb-nagyobb koralltornyok ágaskodtak a hívogató napfény felé.

A világóceán mágikus ékköve, a Vörös-tenger Forrás: Bolubás Brigitta

Aki először merül alá a Vörös-tengerben,

kivétel nélkül átesik a búvárok között akvárium-sokként emlegetett mámorító érzésen.

Az asztallap méretű és brüsszeli csipkére emlékeztető ágas-bogas agancs - valamint a lapos táblakorallok (Acropora) felett egy őrült festő palettájára emlékeztető színorgia fogad bennünket odalent.

Tengeri füvet legelésző zöld teknős (Cheylonia midas) Forrás: Bolubás Brigitta

A méltán a tengerek pillangóinak nevezett színes trópusi korallhalak akkora tömegével találkozhatunk a korallépítmények között, hogy szinte káprázik tőlük a szemünk. Csodálatos pillangósügérek, az elnevezésükhöz méltóan színpompás papagájhalak, a korallágak között megbúvó számtalan fajú apró korallsügér, és a korallépítményeket vörös felhőként körbeölelő anthiasok, zászlóssügérek csodálatos látványa fogad bennünket mindenhol.

A jávai szirtimuréna (Gymnothorax javanicus) két és fél méter hosszúra is megnőhet Forrás: Bolubás Brigitta

Két hatalmas jávai szirtimuréna (Gymnothorax javanicus) tátog felénk az egyik koralltömb aljáról, máshol pedig „Némó és Pizsi", azaz kétsávos bohóchalak (Amphripion bicinctus) kukucskálnak ki a tengeri rózsák tapogatói közül. Körbevesz bennünket a nagy kékség, és a gravitációt zárójelbe téve lebegünk az irdatlan térben, miközben ezüstösen csillogó halrajok húznak el mellettünk.

A Vörös-tenger legnagyobb házatlan csigája a "spanyol táncos" Forrás: Bolubás Brigitta

Szívem szerint örökre itt maradnék, ám a manométer mutatója a vörös mező felé közelít jelezve, hogy fogyóban a levegőkészlet. Nincs mese, a csend világából el kell indulnunk felfelé, vissza a zajos felszíni világba...

Varázslatos korallvilág Forrás: Bolubás Brigitta

Két nappal később már idehaza a lakásban üldögélve meredtem ki az ablakon túl gomolygó és a kertre leszálló szomorúan szürke novemberi ködre. Miközben elbóbiskoltam a fotelben ülve, az álom különös valóságában egyszerre csak felderengett előttem a sivatagi nap fényében csillogó hatalmas víztükör, a Vörös-tenger valószínűtlen világa...

(Köszönetünket nyilvánítjuk a cikk elkészítéséhez nyújtott támogatásért az Egyiptomi Arab Köztársaság Magyarországi Nagykövetségének, az Anubis Travel Kft.-nek valamint a Liliom Safari Ltd.-nek, és a PDL Divers Makadi Dive Center-nek)