Pénteken, 98 éves korában Gdanskban meghalt Kazimierz Piechowski, aki társaival együtt vakmerő módon a táborparancsnok ellopott kocsijával szökött meg az auschwitzi haláltáborból 1942-ben – közölte a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) honlapján. Az 1942 januári wansee-i konferencia után, amelyen döntés született az európai zsidóság fizikai megsemmisítéséről, az Auschwitz-Birkenau táborkomplexum vált a szervezett náci népirtás központjává
Ellopták a hírhedt náci autóját
Piechowskit 1940-ben deportálták a koncentrációs táborba a lengyel politikai foglyok első csoportjával. A férfi három társával együtt szökött meg Auschwitzból 1942. június 20-án. A szökevények között volt Stanislaw Jaster, aki magával vitte az ugyancsak a táborban raboskodó Witold Pilecki által készített jelentést, amely először számolt be a haláltábor működéséről.
Pilecki volt az egyetlen ismert fogoly, aki önként vállalta az auschwitzi rabságot,
hogy ott felderítést végezzen, és konspirációs szervezetet létesítsen. A dokumentum eljutott Londonba, a szövetséges erőkhöz. A foglyok feltörtek egy katonai raktárt, ahonnan sikerült náci katonai egyenruhát és fegyvereket szerezniük, és a meneküléshez ellopták a táborparancsnok, Rudolf Höss Steyr 220 típusú nyitott gépkocsiját.
„Volt egy olyan legenda, hogy miután kiszabadultunk, levelezőlapot küldtünk Hössnek, és megköszöntük, hogy kölcsönadta a kocsit. De ez nem igaz, nem így történt. Semmi ilyesmit nem csináltunk” – mesélte öt éve Piechowski. Piechowski kiszabadulása után csatlakozott az ellenálláshoz.
A háború után azonban számos más társával együtt, akik a lengyel ellenállás tagjaiként Londonban éltek, megint börtönbe került.
A kommunista rezsim tízévi börtönbüntetésre ítélte,
amelyből hét évet kellett letöltenie.
A táborból való látványos szökésről a brit BBC televízió forgatott dokumentumfilmet, amelyben Piechowski is szerepelt.
Színre lép az SS építésze
A koncentrációs táborok egészen 1936-ig nem álltak egységes irányítás alatt, a Herman Göring vezette belügyminisztérium, az SD és az SA egyaránt működtetett saját táborokat.
A jelentéktelen megjelenésű, de rendkívül céltudatos és Hitler bizalmát élvező Heinrich Himmler, aki az eredetileg Hitler testőrszázadát alkotó maroknyi SS-ből
szívós munkával a Harmadik Birodalom legbefolyásosabb és legfélelmetesebb szervezetét építette fel,
elérte, hogy 1936-tól a koncentrációs táborok az SS fennhatósága alá kerüljenek.
Az SS szervezetén belül külön egység, a halálfejes SS vette át a táborok őrzését és felügyeletét.
A koncentrációs táborok felügyelője, Theodor Eicke SS Obergruppenführer (altábornagy) – aki a dachaui tábor első parancsnoka volt – dolgozta ki azt a rendkívül szigorú magatartási és büntetési, valamint kegyetlen fenyítési módokat tartalmazó szabályzatot, amelyet valamennyi koncentrációs tábor egységesen alkalmazott.
Munkához lát a halál fekete angyala, Heydrich
Az európai zsidóság szervezett és tervszerű kiirtásának kezdetét Reinhard Heydrich, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (Reichssicherheitsamt, RSHA) kegyetlenül ambiciózus – és még Heinrich Himmler fekete rendje, az SS köreiben is félt - vezetője által 1942. január 20-ra összehívott, és a berlini wannsee-i kastélyban megtartott konferenciához köthetjük.
A meghívottak előtt Heydrich nem kertelt, kijelentette, hogy a Führer elhatározta a „zsidókérdés végső megoldását" (Endlösung). A zsidók keletre lesznek telepítve, ahol halálra fogják őket dolgoztatni,
azok, akik mégis túlélnék mindezt, külön „kezelésben" részesülnek.
A Birodalmi Biztonsági Főhivatal IV-B-4 zsidóügyi osztálya élén álló Adolf Eichmann SS Obersturmbannführer (alezredes) a wannsee-i konferencia után megszervezte az európai zsidóság koncentrációs, illetve megsemmisítőtáborokba hurcolását. Külföldi akciói során Eichmann egyébként Magyarországon tartózkodott a legtovább.
1944. május 15. és július 11. között Eichmann stábja a magyar királyi csendőrség és közigazgatás hathatós közreműködésével összesen 437 402 magyar zsidót deportált, kilencven százalékukat Auschwitz-Birkenauba.
Höss „mintalágerré” szervezte a hírhedt halálgyárat
Auschwitz-Birkenau három fő valamint 40-50 kisebb táborból állt össze, és a halál hatalmas komplexumává nőtte ki magát. Auschwitz I. volt a láger együttes adminisztratív központja, amelynek szovjet és lengyel hadifoglyok voltak az első kényszerlakói. Auschwitz II., azaz Birkenau volt a megsemmisítőtábor, amelyet 1941 októberében kezdtek el építeni.
Eredetileg 50 ezer ember befogadására tervezték, de végül 200 ezer foglyot zsúfoltak itt össze.
A birkenaui tábor területén épült az első gázkamra is.
Auschwitz III., vagy másik nevén a morowitzi koncentrációs tábor az IG Farben konszern műgumit előállító Buna-Werke gyárának volt a munkatábora.
1940. május 4-én Rudolf Höss SS-Obersturmbannführert (alezredest) nevezték ki Auschwitz parancsnokának. Höss rendkívül becsvágyó náci volt, aki elhatározta, hogy az auschwitzi komplexum lesz a birodalom legjobban szervezett lágere.
A Führer elhatározta az európai zsidóság teljes kiirtását
1941 júniusában Himmler magához rendelte Hösst, és közölte vele, hogy a Führer elhatározta az európai zsidóság teljes kiirtását.
A Reichsführer-SS közölte továbbá azt is, hogy ennek helyszínéül Auschwitzot szemelte ki,
és mindezt a legsúlyosabb következmények terhe alatt kell titokban tartani a külvilág előtt.
Höss szeretett volna minél jobban megfelelni főnöke elvárásának. Treblinkában tanulmányozta az első gázkamrát, és az ott tapasztaltak alapján Auschwitz-Birkenauban, kísérleti jelleggel, egy tízszer nagyobb gázkamrát építtetett.
Megtalálta az emberirtás leghatékonyabb szerét is, a Zyklon B-nek nevezett kristályos hidrogén-cianid vegyület formájában,
amelyet eredetileg rágcsálóirtásra fejlesztettek ki.
Az új „technikát" 1941 szeptemberében próbáltatta ki először a birkenaui 11. blokkban. A gázkamrában végrehajtott első kísérlet 850 szovjet és lengyel hadifogoly életébe került. Höss 1943. december 1-jéig tartó táborparancsnoksága alatt Birkenau területén négy gázkamra és négy krematórium épült.
Talán sohsem gyógyulnak be a lelki sebek
Az auschwitzi lágerben a becslések szerint
1,2–1,6 millió ember vesztette életét, köztük több mint 400 ezer magyar zsidó is.
A náci hatalmi hierarchia, élén a tanáros modorú Heinrich Himmler SS birodalmi vezetővel hozzávetőleg 5,5 millió zsidó, 2 millió szovjet, 2 millió lengyel, több százezer politikai fogoly, homoszexuális, és 200 ezer cigány nemzetiségű ember haláláért felel.
Auschwitz 1945. január 27-i felszabadítása véget vetett a felfoghatatlan lidércnyomásnak, de az általa ejtett sebek talán sohasem fognak teljesen begyógyulni.