Magyarország légterében is észlelték a radioaktív felhőt

2017.12.23. 14:42

A fejlett méréstechnikának köszönhetően Magyarországon is mérhető volt, de egészségi ártalmakat nem okozott a még októberben a környezetbe került radioaktív ruténiumizotóp - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia MTI-nek küldött pénteki közleményében.

Kizárható a szennyezés magyarországi eredete

A szemlencse daganatos megbetegedésének kezelésére, valamint esetenként űreszközökön használt sugárzó anyag forrását mindeddig nem sikerült egyértelműen azonosítani - áll Pázmándi Tamás, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársának összefoglaló írásában. A magyar szakértők gyorsan, pontosan végeztek méréseket, a néhány napon belül rendelkezésre álló

mérési adatok alapján a szennyeződés magyarországi eredetét egyértelműen ki lehetett zárni. 

 

A légkörben október elején mért radioaktív izotópok magyarországi eredete kizárható a szakemberek szerintForrás: ThoughtCo

A nagyon érzékeny méréstechnikának köszönhetően szinte az egész kontinensen, így Magyarországon is kimutatható volt a levegőmintákban a Ru-106 izotóp október első napjaiban. A sajtóban először megjelent francia hírek köbméterenként 10 mikrobecquerel (a radioaktivitás egysége) nagyságrendű légköri koncentrációt említettek, a hazai és a környező országok légköri környezetellenőrző állomásain

ennél két-három nagyságrenddel nagyobb értékeket detektáltak. 

Mindmáig ismeretlen a radioaktív szennyezés forrása

A ruténium-106 izotóp felezési ideje 374 nap, ezért a természetben nem fordul elő, a mintákban kimutatott szennyeződés csak mesterséges eredetű lehet. A környezeti mintákban más mesterséges eredetű izotóp nem volt mérhető,

így egyértelműen ki lehetett zárni, hogy a szennyeződés egy reaktorból vagy kiégett nukleáris fűtőelemek feldolgozása során került volna a légkörbe,

mivel ezekben az esetekben számos más izotóp is mérhető lett volna.

RadioaktivitásForrás: Australian Science

A meteorológiai viszonyok és a szélmező ismeretében a forrás eredetére is lehetett következtetni, az azokban a napokban uralkodó keleti széljárás alapján

elsősorban az Urál és a Volga vidékét jelölték meg a kibocsátás lehetséges helyszíneként.

Korábban a Roszatom megerősítette, hogy semmiféle rendellenesség nem történt az orosz atomenergetikai és hadiipari létesítményekben.

Mindmáig az 1986-os csernobili reaktorbaleset okozta a legsúlyosabb radioaktív szennyezéstForrás: Ria/Novosti

A szennyeződés forrását több szakértői bizottság is vizsgálja, de azóta sem sikerült egyértelműen azonosítani, honnan kerülhetett a légkörbe a szennyeződés. A ruténiumszennyezés lehetséges forrásaként a légkörbe bekerülő és ott megsemmisülő műhold is felmerült, de egyelőre erre sincs semmilyen bizonyíték.

Feltehetően csak egyszeri esetről volt szó

A szakemberek számításokkal azt is igazolták, hogy a szennyeződésből származó egészségi kockázat elhanyagolható,

legrosszabb esetben sem haladja meg a természetes háttérsugárzásból származó néhányszor tízperces sugárterhelést.

A levegőben mérhető megnövekedett Ru-106 aktivitáskoncentráció értéke néhány nap alatt a korábbi szintre csökkent.

A csernobili radioaktiv felhő kiterjedése Európa felett, 1986-banForrás: Origo

A mérési eredmények alapján a szennyezés rövid ideig tartott, feltehetően egyszeri esetről volt szó. A Ru-106 izotópot gyógyászati célokra, elsősorban a szemlencse daganatos megbetegedésének kezelésére alkalmazzák, de esetenként űreszközökön radioizotópos termogenerátorban is használják.

Radiaoktivan szennyezett lezárt terület Csernobil környékénForrás: Ria/Novosti

Magyarországon nem állítanak elő Ru-106 izotópot,

a külföldről beszerzett sugárforrásokat az egészségügyben alkalmazzák. Az elmúlt évtizedek legnagyobb és legsúlyosabb radioaktív szennyezését a csernobili atomerőmű egyik reaktorában 1986 áprilisában bekövetkezett robbanás okozta.

KAPCSOLÓDÓ CIKK


.