1993 óta világszerte évente átlagosan három millimétert emelkedik a vízszint. Műholdas mérések szerint azonban évről évre egyre jobban gyorsul az emelkedés, aminek következtében 2100-ra az évi egy centimétert is eléri a szintemelkedés mértéke.
A Steve Nerem, a Coloradói Egyetem munkatársa által vezetett kutatócsoport a Proceedings című szaklapban mutatta be eredményeit.
Ez alapján a század végére a partokon átlagosan 65 centiméterrel magasabban állhat a víz, mint 2005-ben.
Korábban azt feltételezték, 30 centiméterrel lesz magasabb a tengerszint.
Ráadásul ez nagy valószínűséggel egy óvatos becslés"
- idézte Neremet az egyetem közleménye. A kalkuláláskor a kutatók abból indultak ki, hogy az elmúlt 25 évben tapasztalt növekedési arány a jövőben is folytatódik. Nerem azonban hangsúlyozta: "a hatalmas változásokat tekintve, melyeket ma a jégtakarók esetében is látunk, ez valószerűtlen". A növekedés valószínűleg még nagyobb mértékű lesz, mint ahogy azt előrejelzik.
Nerem és munkatársai a globális tengerszintméréshez a rendelkezésre álló eddigi leghosszabb műholdas méréssorozat eredményeit használták. A mérés az 1992 augusztusában fellőtt Topex/Poseidon óceán- és atmoszférakutató műholddal kezdődött és három Jason amerikai-európai magasság-meghatározó műholddal folytatódott. A szakértők különböző tényezőket vettek figyelembe, melyek befolyásolják a globális tengerszintet, például az el Nino éghajlati jelenséget.
Fontos esemény volt a Pinatubo Fülöp-szigeteki vulkán kitörése 1991-ben, ennek a tengerszintre gyakorolt hatásai már megmutatkoztak a műholdas mérések kezdetekor. A nyílt óceánon mért értékeket is összehasonlították a partokon mért ár-apályszintek adataival. Mindezen tényleges figyelembe vétele után a tudósok kiszámolták, hogy a globális tengerszint-emelkedés gyorsulásának mértéke átlagosan évi 0,8 milliméter. Így ezzel egy folyamatos emelkedési arányú exponenciális görbe jött létre.
A növekedés oka egyrészt a jégtakaró olvadása, másrészt a víz felmelegedés miatti térfogattágulása.
"A tanulmány nagyon hihetően mutatja be, hogy felgyorsul a növekedés" - mondta Ingo Sasgen, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet kutatója. A szakértő szerint az amerikai kutatók nemcsak új mérési adatokat használtak, hanem nagyon alaposan értékelték is, ráadásul számos olyan tényezőt kizártak, amelyek lényegtelenek a klímaváltozás szempontjából.
(MTI)