Úgy tartják, a helyi temetőben földelték el a földönkívüli pilóta testét

Ha ufószerencsétlenségről van szó, mindenkinek egyből Roswell ugrik be. Pedig az ufóhisztériát beindító legendás 1947-es eset előtt fél évszázaddal egy hasonló, ám jóval kevésbé ismert rejtély borzolta a kedélyeket Amerikában: egy különös repülő szerkezet zuhant egy álmos texasi kisváros szélkerekére. A legenda szerint a galaxis valamely távoli szegletéből származó lény földi maradványai a helyi temetőben vannak elföldelve, a gyanús sír exhumálását azonban a mai napig nem engedélyezik a hatóságok. Sokak szerint természetesen csak egy fiktív sztoriról van szó, amit azért találtak ki, hogy megmentsék a bajban lévő települést az enyészettől.

A rejtélyes égi látogató története

Az 1896-os, 1897-es években az Egyesült Államok számos részén különös légi járműveket figyeltek meg az emberek. A leírások alapján ezek leginkább cigaretta formájú léghajókra hasonlítottak, és nem nagyon talált magyarázatot senki rejtélyes megjelenésükre. Egy ilyen azonosítatlan repülő szerkezetről számolt be a Dallas Morning News 1897. április 17-i cikke, amelyet a Texas állambeli Aurora egyik lakosa, S. E. Haydon jegyzett.

A cikk szerint még abban az évben, április 9-én a feltételezett ufó a helyi bíró tulajdonában álló szélkeréknek csapódott. A pilóta – aki természetesen nem élte túl a balesetet - a helyiek állítása szerint kétségtelenül nem e világról származott, sőt, a hadsereg egyik tisztje kifejezetten marslakónak titulálta a furcsa szerzetet. Mindenesetre Aurora lakosai megadták a lénynek a végtisztességet és keresztény rítusok szerint a helyi temetőben földelték el maradványait. Az esetről a temető mellett felállított emléktábla is megemlékezik.

Haydon eredeti cikke Forrás: Wikimedia Commons

Ami az „űrhajó" roncsait illeti, nagy részét a megrongálódott szélkerék alatti kútba dobták, egyes darabjait pedig a lény mellé temették. A történet misztikusságát csak tovább fokozza, hogy a szélkereket 1935-ben megvásároló új tulajdonos, Brawley Oates megtisztította a kutat a roncsdaraboktól, mivel azt újból víznyerő helyként akarta használni. Miután azonban ivott a vízből, komoly ízületi gyulladás alakult ki nála. Oates úgy vélte, a roncsdarabok fertőzték meg a vizet, ezért betegedhetett meg. Ennek eredményeképpen 1957-ben betonlemezzel fedte le a kutat, aminek vizéből innentől fogva senki nem fogyasztott.

Volt valami a földben?

Az esetet az elmúlt években többen is alaposan górcső alá vették. A Foxhoz tartozó KDFW televíziós csatorna egy komplett dokumentumfilmet szentelt a lezuhant repülő tárgy történetének, idegen életre és technológiára utaló bizonyítékot viszont nem sikerült találnia. Még a Texas állam által emelt emléktábla is csak puszta legendaként kezeli az egész sztorit.

Az amerikai székhelyű, civil kezdeményezésű MUFON (Mutual UFO Network - Kölcsönös Ufóhálózat) egyik tagjának, Bill Case-nek a kutatása tekinthető talán az egyik legalaposabbnak a témában. 1973-ban sikerült két szemtanút is előkerítenie. Mary Evans mindössze 15 éves volt, amikor a baleset történt. Elmondása alapján szülei látták a légi jármű roncsait, őt azonban eltiltották a katasztrófa helyszínétől. Hasonlóan járt Charlie Stephens is, aki 10 éves fiatal fiúként szülei tiltása miatt szintén nem tekinthette meg a maradványokat, azonban még látta a légi járműből áramló füstöt, amint az Aurora északi része felé zuhant.

Ezt követően a MUFON a temetőben is kutakodni kezdett. Előkerült egy sírkő, amin egy repülő csészealjhoz hasonló szerkezet volt látható, ráadásul a MUFON szerint a fémdetektorok is jelezték valaminek a jelenlétét a föld alatt. Case sajnos nem kapott engedélyt a szóban forgó sír exhumálására. Amikor következőleg ott járt, állítása szerint a sírkő már nem volt sehol, a földből csupán egy 7 centiméteres cső állt ki. A fémdetektor ezúttal nem jelzett semmit, amiből az ufóvadász azt a következtetést vonta le, hogy a fémdarabokat valakik kiáshatták, és elvihették.

A MUFON jelentése végül azt találta, hogy a bizonyítékok hiányosak, ugyanakkor nem zárta ki a csalás lehetőségét sem.

A temető emléktáblája, ami megemlíti a lezuhant ufót is Forrás: Wikimedia Commons

Szokatlanul magas volt a kút vizének alumíniumtartalma

2008. november 19-én a History Channel UFO Hunters című műsorának stábja szintén látogatást tett a környéken. Megkeresték Brawley Oates unokáját, Tim Oatest is, aki megengedte a dokumentumfilmes csapatnak, hogy megvizsgálják a korábban lefedett kút belsejét. A kinyert vízmintát bevizsgáltatták egy laboratóriumban. A vízben nem mutattak ki szokatlan vegyületeket, az alumínium mennyisége számított csak a megengedettnél magasabbnak. Fémtárgyakat ugyan nem találtak a kút környékén, meglelték azonban annak a szélkeréknek az alapját, ami egykor a kút fölé tornyosult.

A stáb a temetőt is megszemlélte. Az exhumálást továbbra sem engedélyezték a hatóságok, a filmesek azonban a fényképek és radarképek alapján találtak egy jelöletlen sírt azok között a nyughelyek között, amelyek többségét még az 1890-es években létesítették.

A gyanús sír azonban nagyon rossz állapotban volt, és még a radarfelvételekkel sem lehetett megállapítani, kinek vagy minek a maradványai nyugszanak benne.

Szinte biztos, hogy kacsa az egész

Nem lenne meglepő, ha az égből érkező látogató története szimpla kitaláció lenne. Ezzel kapcsolatban a település korábbi polgármestere, Barbara Brammer végzett kutatásokat. A városka lakóinak minden oka meglett volna a csalásra.

• Először is a város egyik fő bevételi forrása a területén termesztett gyapot eladásából származott, a megélhetést biztosító növények nagy részét viszont egy fertőzés elpusztította.
• Ha ez nem lett volna elég, egy tragikus tűzeset, majd egy komolyabb járvány is tovább amortizálta a települést.
• Mindemellett egy fontos vasúti beruházás sem valósult meg, ami igencsak érzékenyen érintette Aurorát.

Jogos volt tehát a félelem, hogy a település idővel elnéptelenedik, így Brammer szerint Haydon idegene éppen kapóra jött, hogy felélessze a haldokló város iránti érdeklődést. Az, hogy a híres cikknek nem lett folytatása, és még a földönkívüli temetéséről sem tudósított senki, a „kacsa" gyanúját erősíti.

Ilyen repülő objektumokat láttak Amerika-szerte az emberek a 19. század végén Forrás: Wikimedia Commons

1979-ben a Time magazin interjút készített az akkor 86 éves Etta Pegues aurorai lakossal, aki egyértelműen kitalációnak minősítette Haydon újságcikkét.

Csak azért írta, hogy a figyelmet ráirányítsa Aurorára. A vasút kikerült minket, a várost az elnéptelenedés fenyegette"

– nyilatkozta Pegues.

Kitaláció vagy sem, a földönkívüli látogató feltételezett sírja mind a mai napig mágnesként vonzza a turistákat Aurorába.