Einstein mindig is azt vallotta, a rasszizmus a „fehér ember betegsége", ám egy új felfedezés alapján úgy tűnik, hogy ő sem volt immunis erre a „kórra".
A napokban nyilvánosságra kerültek a fizikus privát útinaplói, amelyeket ázsiai utazása során írt az 1920-as évek elején. Ezekben a kínaiakat „korlátoltnak" nevezte, a Srí Lanka-i emberekről pedig azt írta
nem sok mindent csinálnak, és igényeik sem túl magasak".
A bejegyzések immár nemcsak a kutatók, de a nagyközönség számára is elérhetőek.
1922 októberében Einstein öt és fél hónapos utazásra indult, amely érintette Spanyolországot, Palesztinát és a Távol-Keletet. Útjának gyakorlatilag minden részletét gondosan dokumentálta, emellett hosszasan elmélkedett tudományos, filozófiai, valamint politikai kérdésekről is. Sajnos számos olyan bejegyzés is szerepel útinalójában, amit könnyen rasszista megjegyzésekként lehet értelmezni.
A legrosszabb véleménnyel a kínaiakról volt.
Szorgalmasak, ugyanakkor mocskosak és korlátoltak, inkább viselkednek automatákként, mint emberekként"
– írta róluk a tudós. Szerinte a kínai nők úgy néznek ki, mint a férfiak, alig lehet a két nem között különbséget tenni, így nem érti, milyen vonzerővel képesek megbabonázni az erősebbik nemet.
Még a gondolata is elborzaszt annak, ha a kínaiak kiszorítanák a többi rasszt"
– adott hangot xenofób ízű nézetének a fizikus.
Némileg jobb véleménnyel volt a japánokról, akiket „önzetlen, tiszta lélekként" jellemzett, ám itt is akadtak helyenként csípős megjegyzések; „úgy tűnik intellektuális szükségleteik nem olyan erősek, mint a művésziek" – írta Einstein a japán emberekről.
Ze'ev Rosenkranz, a Kaliforniai Műszaki Egyetem munkatársa és egyúttal az Einstein Papers Project főszerkesztője szerint a tudós eddig ismeretlen oldalát megvilágító feljegyzések mindenféleképpen csalódást keltőek lehetnek azok számára, akik csodálják a világhírű tudóst.
Különösen annak ismeretében szomorúak ezek az írások, hogy Einstein maga is üldözött volt, a nácik hatalomra kerülését követően az Egyesült Államokban keresett és talált menedéket.
Rosenkranz ugyanakkor megjegyzi, hogy a tudós nézetei a későbbiekben változhattak, mivel fontos humanitárius tevékenységeket folytatott, és az emberi jogok egyik szószólójaként vált ismertté.
Forrás: IFL Science, Guardian