Leonardo kancsalságának köszönhetjük mesterműveit

Leonardo gyakran festette bele önmagát is a képekbe

Szemrendellenessége segíthetett Leonardo da Vincinek olyan remekműveket létrehozni, mint például a Mona Lisa vagy épp Az utolsó vacsora. Egy új kutatás most a reneszánsz mester festményeit vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy az itáliai polihisztor bal szeme minden bizonnyal kifelé fordult és ez segített neki a háromdimenziós jeleneteket ilyen hitelesen megörökíteni a vásznon.

Önmagát modellezte az alkotásaiban

A híres festő, feltaláló, tudós és matematikus minden bizonnyal enyhe kancsalságtól szenvedett, ám ez nem akadályozta, hanem inkább segítette abban, hogy mesteri módon ragadja meg Mona Lisa mosolyát.

Sőt, bal szemének rendellenessége kifejezetten megalapozta azt a különleges látásmódot, amivel Leonardo da Vinci remekműveket hozott létre a 15-16. században.

A londoni City Egyetem Optometriai és Vízió Tudományos Iskolája beható vizsgálatnak vetette alá az itáliai polihisztor műveit.

Leonardo da Vincit széles körben az egyik legnagyobb festőnek tartják Forrás: wikipedia

Miután alaposan kielemezték munkáinak fókuszát és a festési technikájának irányait rájöttek, hogy a művész mitől tudta ilyen jól a vászonra vinni a háromdimenziós jeleneteket. Egy szembetegség miatt. A kutatás során azt is fontos szempontnak tekintették, hogy Leonardo da Vinci gyakran részben, máskor teljes egészében önmagát modellezte az alkotásaiban.

Jobban tudott összpontosítani közelre

A kancsalság, más néven szemtengelyferdülés egy olyan szembetegség vagy látás rendellenesség, amelyre leginkább az a jellemző, hogy a két szem egyszerűen képtelen egy időben ugyanarra a helyre vagy tárgyra nézni.

Máig rejtély övezi Leonardo da Vinci egyik leghíresebb alkotását, a Mona Lisát Forrás: pexels.com

Máskor a beteg az egyik szemével befelé, kifelé, felfelé vagy lefelé is tud nézni, míg a másik szem csupán egyetlen tárgyra, irányra összpontosít.

Ez az állapot feltételezhetően hasznos lehet a festők számára, mivel lehetővé teszi, hogy a művészek jobban összpontosítsanak a közeli, sík felületekre.

Habár kívülről is jól látszik, a kancsalság nem tekinthető pusztán szépséghibának, hiszen egyszerűen fogalmazva a térlátás hiányáról van szó.

Önmagát ismételte meg a vásznon

Kevés olyan képet találhatunk a híres itáliai művész ecsetéből, amelyről tényszerűen bebizonyosodott, hogy Leonardo da Vinci önmagát festette volna a képekbe.

Leonardo gyakran festette bele önmagát is a képekbe Forrás: wikipedia

A történészek jelenleg csak találgatnak arról, hogy milyen mértékben vitte bele saját magát az alkotásaiba.

A Codex Atlanticus Leonardo rajzainak és írásainak híres gyűjteménye Forrás: Picasa

A festő karját a lélek irányítja és megismétli önmagát a vásznon, mivel úgy tűnik, hogy ez a legjobb módja annak, hogy a lélek emberi lényt képviseljen"

– állítja Leonardo da Vinci saját művében, a Codex Atlanticusban.

Számos híres festőnek volt szemtengelyferdülése

A szemrendellenességgel mesterműveket alkotó, híres művészek sorában nem csak Leonardo da Vincit találhatjuk.

Rembrandt Harmenszoon van Rijn is szemrendellenességgel küzdött Forrás: wikipedia

A vizsgálataink arra engednek következtetni, hogy számos népszerű festő szenvedett szemtengelyferdülés miatt, és erről leginkább az önarcképek árulkodnak"

– mondta Christopher Tyler neurológus, a vizsgálat eredményeit részletező tanulmány szerzője az Independent magazinnak. – „De nem csak a kutatásunk fókuszát jelentő Leonardo da Vinci, hanem többek közt Rembrandt Harmenszoon van Rijn, Albrecht Dürer, Giovanni Francesco Barbieri, Edgar Degas és Pablo Picasso is kancsalsággal élt és alkotott."

Másként látja a háromdimenziós jeleneteket

A kancsalság egyes típusai nem nehezítik, hanem egyenesen megkönnyítik a festőművész munkáját azzal, hogy úgymond „elnyomják" a beteg szemet és ezzel kétdimenziós, félszemes látást teremtenek a festészet és a rajzolás számára.

Leonardo úgy érezte, hogy a festő karját a lélek irányítja Forrás: flickr.com

Az agy korrekciós munkájának köszönhetően a művészek statikusabb képet látnak.

Amikor mindkét szem egy objektumra fókuszál, akkor az alkalmazkodik a mélység érzékelésünkhöz"

– magyarázza a szakember, aki kollégáival karöltve hat híres műalkotást, köztük két rajzot, két olajfestményt és két szobrot vizsgált meg a kutatás során. – „A kancsal művészek a háromdimenziós jeleneteket úgy tudják átültetni a vászonra, ahogy azt a valóságban is érzékeljük. Ez annak köszönhető, hogy mindkét szem valamivel jobbra vagy balra látja ugyanazt a tárgyat."

A tudomány ma rejtetett kancsalságnak nevezi

A vizsgált alkotások között volt például a világhírű Vitruvius-tanulmány, Leonardo da Vinci tükörírással készült vázlata, amely az emberi test méretarányait hivatott felmérni és elemezni.

Az emberi test a művészetekre tett hatását és arányait a Vitruvius-tanulmány munkájában foglalta össze Forrás: en.wikipedia.org

Emellett górcső alá vették a még fiatal Leonardo Dávid bronzszobrát, valamint a világ legdrágább műalkotásának számító híres Jézus-festményt, a Salvator Mundit.

A vizsgálatok során egyértelműen mérhető volt a két szem minimális, pontosan -10,3 fokos eltérése egymástól.

A kutatók most egészen közelről vizsgálták meg Leonardo Jézus-festményét Forrás: commons.wikimedia.org

Ez azt jelenti, hogy Leonardo da Vinci bal szeme „hajlamos volt kifelé nézni".

Megeshet az is, hogy az itáliai polihisztor kancsalsága általánosságban véve nem létezett, és csak akkor jött elő, amikor erősen koncentrált a festésre vagy rajzolásra"

– érvelt Tyler professzor. – „Ezt a mai tudomány rejtett kancsalságnak nevezi, amiből ez esetben a világ rengeteget profitálhatott, hiszen Leonardo da Vinci csodálatos alkotásokat adott hagyott hátra az utókornak.

Ez a betegség magyarázza az arcok és tárgyak kitűnő, háromdimenziós ábrázolását és természetképek hihetetlen valósághűségét is."