Már a túlélés kérdése a klímaváltozás elleni harc

A karbonsemlegesség már nem elérhetetlen álom

Egyre sürgetőbb feladat a bolygó megmentése, és ezt a világ legtöbb vezetője is elfogadta. Szombaton este lezárultak az ENSZ klímacsúcsának katowicei tárgyalásai és a felek megalkották a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény végrehajtásához szükséges szabálykönyvet. Már csak 12 évünk maradt a világ megmentésére.

Ambiciózusabb vállalásokat tettek

A kormányok határozott iránymutatásokat fogadtak el a 2015-ös párizsi éghajlatváltozási megállapodás életbe léptetéséhez a most zárult katowicei ENSZ klímacsúcson (COP24). A megállapodás végrehajtása érinti a világ minden táján élő embereket, különösen a legsebezhetőbb területek lakóit.

A megállapodás szerinti „Katowice Éghajlat Csomag" célja a párizsi megállapodásban szereplő éghajlatváltozási rendszer működőképessé tétele.

A szabálykönyv égisze alatt az ENSZ még inkább elősegíti a jövőben a nemzetközi együttműködést, és ösztönözni fogja a még a korábbiaknál is nagyobb ambíciókat.

A lengyelországi Katowice adott otthont az ESZ idei klímacsúcsának Forrás: commons.wikimedia.org

Az iránymutatásokon a nemzetek éjjel-nappal dolgoztak az elmúlt két hétben, és a tervek szerint előmozdítják majd a nemzetek közötti bizalmat, és azt, hogy minden ország kivegye a részét az éghajlatváltozás kihívásainak kezeléséből.

Egymilliárd ember élete került veszélybe

A most elfogadott végrehajtási irányelvek szilárd alapot nyújtanak a megállapodás végrehajtásának megkezdéséhez"

– mondta Gebru Jember Endalew a Legkevésbé Fejlett Országok Csoportjának elnöke – „A következő lépések egyre sürgetőbbek, hiszen mára teljesen világossá vált, hogy egyetlen ország sem úszhatja meg az éghajlatváltozással járó következményeket. A legkevésbé fejlett, összesen negyvenhét országban körülbelül egymilliárd ember él,

őket sújtja leginkább a klímaváltozás, és ők azok, akik a legjobban szenvednek és akik a legkevésbé tudnak megbirkózni a következményekkel."

A szárazság főként a legszegényebb régiókat fenyegeti, de már senkit sem kímél Forrás: Picasa

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legutóbbi jelentése szerint ráadásul már csak körülbelül 12 évünk maradt a bolygó megmentésére.

A felgyorsult klímaváltozás többek között olyan, súlyos következményekkel járhat, mint a fokozódó extrém időjárási körülmények,

a nyomorban élők számának növekedése, és a súlyosbodó élelmezési problémák.

Határozottan reagálnak a klímaváltozás következményeire

A szabálykönyvet aláíró feleknek a méltányos részesedésüknek megfelelően szükséges növelniük a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásukat 2020-ig.

A szakemberek ugyanis ma már biztosan tudják, hogy a jelenlegi ígéretekkel nem tudnak megfelelő eredményeket felmutatni, és nem tudják a felmelegedés szintjét 1,5 Celsius fok alatt tartani.

A gleccserek olvadása veszélyezteti a biodiverzitást Forrás: nps.gov

A megállapodással kötelezik magukat az éghajlatváltozás elleni, határozottabb fellépésre, fokozzák a támogatás mértékét és követik a kötelezettségvállalásokat.

A multilaterális rendszer egységes és megbízható eredményt hozott"

– mutatott rá Patricia Espinosa, az ENSZ éghajlat-változási vezetője. ¬– „Ez most egy útmutató a nemzetközi közösség számára, hogy határozottan foglalkozzon a klímaváltozás jelentőségével."

Létfontosságú a sürgős cselekvés

A siker érdekében példátlanul gyors intézkedések és a jelenleginél ambiciózusabb uniós zöld célok szükségesek.

A sarkkör fentről Forrás: climate.nasa.gov

Az IPCC jelentése egyértelműen kimondja, hogy

a hőmérséklet növekedés 1,5 fokos szint alatt tartásával számottevő mértékben mérsékelni lehetne a klímaváltozás által a legszegényebb és legelesettebb országokban és Európa egészében okozott károkat

. A kiszolgáltatott szigetállamok és az elszegényedett országok számára pedig létfontosságú a sürgős cselekvés.

A 1,5 fokos felmelegedés pusztításának megelőzése érdekében minden országnak újabb vállalásokat kell tennie"

– hangsúlyozta Gebru Jember Endalew. – „Sürgősen csökkenteni a károsanyag kibocsátásokat és a tőle telhető módon segíteni azoknak a szegény országoknak, ahol ez ma már a túlélés kérdése."

Karbonsemlegessé tennék az Európai Uniót

Az Európai Unió és számos fejlődő ország ígéretet tett arra, hogy megerősítik az eddigi kötelezettségvállalásaikat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, hogy a világ a globális felmelegedése a kívánt 1,5 fokos felmelegedés szintjén belül maradhasson.

Elfogyott az időnk"

– mondta határozottan António Guterres, az Egyesült Nemzetek kilencedik főtitkára a plenáris ülésen. – „Ez most a legutolsó esélyünk arra, hogy megállítsuk az elszabadulni készülő klímaváltozást. Ha ezt nem tesszük meg, akkor az nem csupán erkölcstelen tettnek, hanem öngyilkosságnak is minősül."

A karbonsemlegesség már nem elérhetetlen álom Forrás: theshiftproject.com

Az Európai Parlament döntése értelmében folyamatosan növelni kell a károsanyag kibocsátásra vonatkozó kötelezettség vállalásokat az unió tagállamaiban.

Az Európai Bizottság céljaival megegyezően száz százalékos kibocsátás-csökkentést, vagyis teljes dekarbonizációt, vagy legalább karbonsemlegességet kell elérni (Magyarországon is).

A városok és régiók is felelősek

A városok termelik a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 70 százalékát, és így az önkormányzatok a felelősek az éghajlatváltozás csökkentésére irányuló intézkedések több mint 70 százalékáért is.

A városok és régiók kötelezettségvállalásai és eredményei épp ezért létfontosságúak a szén-dioxid kibocsátás csökkentésében.

A Régiók Európai Bizottsága épp ezért vállalt formális szerepet a párizsi megállapodás végrehajtása során, hogy a globális felmelegedést bizonyosan 1,5 fok alatt lehessen tartani.

Az EU is megtette a megfelelő kötelezettségvállalásait Forrás: © European Union / FRED GUERDIN/Fred Guerdin

A katowicei klímacsúcson többször hangsúlyozták: erősíteni kell a globális választ az éghajlatváltozás jelentette fenyegetésre, és megduplázni a fenntartható fejlődésre irányuló erőfeszítéseket.

Az eljárási kérdésekben történt leginkább előrelépés

Az emberiség történetének legnagyobb erkölcsi választása előtt állunk"

– fogalmazta meg az egykori amerikai alelnök, Al Gore.
A konstruktív megbeszéléseket követően az országok nagy többsége egyetértett és elfogadta az iránymutatásokat a piaci mechanizmusok további működtetésére egy átfogó csomagban, ám „végső soron a különbségeket nem lehetett legyőzni".

A legfontosabb katowicei bejelentések:

- Sok fejlett ország támogatta a fejlődő országok pénzügyi támogatását: ez különösen fontos a Zöld Éghajlati Alap feltöltéséhez.
- Németországgal és Norvégiával bejelentette, hogy megkétszerezik a hozzájárulásukat.
- Az Adaptálási Alap összesen 129 millió amerikai dollárt kapott.
- A multilaterális fejlesztési bankok (MDB), a nemzetközi szervezetek, a vállalkozások, a befektetők és a civil társadalom bevonása segítette a katowicei törekvéseket.
- A Világbank 200 milliárd dolláros ígéretet tett az éghajlatváltozással kapcsolatos akciók finanszírozására a 2021-2025 közötti időszakban
- A multilaterális fejlesztési bankok (MDB), bejelentették, hogy tevékenységüket összehangolják a párizsi megállapodás céljaival.
- Tizenöt nemzetközi szervezet elkötelezettséget vállalt, hogy tevékenységeiket klímasemlegessé teszi.
- Megpróbálják alkalmazni a jövőben a globális felmelegedésről szóló IPCC jelentés eredményei és javaslatait.

Ez azt jelenti, hogy a katowicei két hetes tárgyalásokon elsősorban az eljárási kérdésekben történt előrehaladás, miközben a globális éghajlatvédelmi cselekvés felgyorsításáról egyelőre nem született érdemi döntés.

Emiatt az országok beleegyeztek abba, hogy a következő évben lezárják a piaci mechanizmusokra vonatkozó részletek tárgyalását, és bíznak abban, hogy azokat a következő ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján, Chilében (COP25) elfogadják.