Újabb szenzációs óegyiptomi sírfelfedezés Gízában

Az Óbirodalom volt az ókori Egyiptom történetének legjelentősebb korszaka

Egy magas rangú papnő ritka falfestményekkel díszített 4400 éves sírját fedezték fel Egyiptomban a gízai piramisok melletti nyugati nekropoliszban.

Nagyon jó állapotban maradtak fenn az évezredes falfestmények

Az egyiptomi régészek által feltárt sír tulajdonosa Hetpet volt, Hathornak, a szépség és a szerelem istennőjének papnője, aki magas tisztséget töltött be a királyi udvarban az óbirodalmi ötödik dinasztia uralmának végén. A 2018-as év első nagy egyiptomi régészeti felfedezését, az agyagtéglákból épült és ritka falfestményekkel díszített sírt szombaton mutatták be a sajtónak.

Régészek és a sajtó képviselői az újonnan feltárt sírkamránál az egyiptomi Gízában Forrás: MTI

A sír feltárásán október óta dolgozott egy egyiptomi expedíció Mosztafa Vaziri, a Legfelső Régészeti Tanács vezetőjének irányításával.

A bejárat egy L-alakú szentélybe vezet, ahol megtisztulási célokat szolgáló fürdőmedence található.

A folyosó falain tömjén és áldozati adományok tárolására szolgáló üregek láthatók, egy falmélyedésből hiányzik a sír tulajdonosának szobra.

Hetpet 4 400 éves sírkamrájának belső részlete Forrás: MTI

Az 5. dinasztia korának építészeti és díszítő jegyeit viselő sírban "nagyon jó állapotban" fennmaradt falfestmények különféle vadász- és halászjelenetekben ábrázolják a nagy tisztelet övezte papnőt. Egy további jelenetben óriási asztal előtt ülve fogadja gyermekei áldozati adományait.

Ami látható, csak negyven százaléka annak, ami még a föld alatt van

Találtak két ritka majomfreskót is, ezek egyikén a majom gyümölcsöt szed, egy másikon zenekar előtt táncol. Bár hasonló jeleneteket máshol is találtak, de gyümölcsszedő majmokat például csak jóval későbbi, 12. dinasztiabeli sírokban, egy szakkarai ábrázoláson pedig a majom csupán egyetlen lantjátékos, nem pedig egy egész zenekar előtt táncol. Más, a sírban talált falfestmények fémöntést, bőrcserzést, és papiruszhajó-építést ábrázolnak.

Freskórészlet Hetpet sírkamrájából Forrás: MTI

Vaziri úgy véli, hogy az óbirodalmi (i.e. 2686-2181) temetkezési helyként ismert gízai nyugati nekropoliszban

a papnőnek van egy másik sírja is, és ennek felkutatása céljából tovább folytatják az ásatásokat.

Hetpet már ismert történelmi figura, bár a múmiáját még nem találták meg. Hozzá köthető tárgyak töredékei azonban már 1909-ben előkerültek ugyanezen a területen. A Vaziri vezette régészek 250-300 köbméter földet távolítottak el a sír feltárásához.

Hetpet Forrás: MTI

A térségben már számos felfedezést tettek a 19. század óta, a régészeti tanács vezetője szerint azonban a lelőhely "nagyon ígéretes", arra számítanak, hogy további leleteket találnak. Amit a föld felett látunk Egyiptomban, az nem több mint 40 százaléka annak, ami a föld alatt van - mondta Vaziri.

Ez volt az ókori Egyiptom legbékésebb korszaka

Az Óbirodalmat tekintik az ókori Egyiptom legjelentősebb korszakának, amely a 3. dinasztia korától kezdve a 6. dinasztia uralkodásáig számítódik. Az Óbirodalom kora a 3. dinasztia legjelentősebb uralkodója, Dzsószer fáraó uralkodásával lépett a fénykorába.

Dzsószer fáraó temetkezési komplexuma Szakkarában Forrás: Wikimedia Commons / Berthold Werner

Dzsószer építtette a legrégebbi, a Szakkarai nekropoliszban látható híres lépcsős piramist, és ő tette meg az udvar központjának Memphist. Az Óbirodalom uralkodói alatt egyesült Felső- és Alsó-Egyiptom, ekkor épült ki a despotikus jellegű centralizált istenkirályság.

Az óbirodalmi 4. dinasztiát tekintjük a nagy piramisépítő fáraók korának.

A gízai piramisok tövében tovább folytatódnak a régészeti feltárások Forrás: Origo

Ekkor, Kheopsz, Kheprén, és Menkauré (Mükerinosz) uralkodása alatt épültek fel az ókori világ hét csodája között számon tartott gizai nagy piramisok is.

Az Óbirodalom öt évszázada volt Egyiptom történetének legbékésebb időszaka,

amelyet a mezőgazdaság, a kézműipar és a kereskedelem felvirágzása jellemzett.

Az Óbirodalom volt az ókori Egyiptom történetének legjelentősebb korszaka Forrás: Shutterstock

Az Óbirodalom egyik utolsó 6. dinasztiabeli uralkodója II. Pepi fáraó 94 évig tartó uralmával világtörténelmi rekordernek számít a história koronás fői között.