Gyerekek játszottak a meggyilkolt hentes csontjaival

2018.02.04. 17:40

Zsidó vagy? Fizess, különben meghalsz!

Azon a vasárnapon, délben, egy egész osztag állt Kovács Jenő, a dunaföldvári Központi-szálló tulajdonosa előtt a Nemzeti Szálló egyik termében. Ott volt Salm Hermann gróf, a Prónay-különítmény 2. tiszti szakaszának tagja, és Léderer Gusztáv főhadnagy is, akit a két nappal korábbi piactéri akasztáson ismert meg a község.

Én nem voltam kommunista agitátor – feleltem Salm grófnak – sőt igazolhatja az egész falu. Én adtam fegyvert a dunaföldvári ellenforradalomhoz a kommunisták leverésére"

- idézi Kovács szavait Az Est 1925. január 21-i száma.

Léderer Gusztáv 1918-banForrás: Wikimedia Commons

„De zsidó vagy – mondta Salm gróf. - Az igaz – feleltem én. - Akkor gyerünk, fel kell kötni - mondta Léderer főhadnagy és már heccelődve, viccelődve közeledett felém, tetőtől-talpig szemügyre vett, kezében egy hatalmas kötél volt, azt a nyakamra illesztette, és a következőket mondotta: - Mindenestre próbát veszek. ¬- Amikor a kötél a nyakamon volt, gróf Salm újra megszólalt: - Zsidó! Fizess, százezer koronát. - Miért? – kérdeztem. – Én nem fizetek. - Ha nem fizet – mondta Léderer – fel kell kötni – és a nyakamon meghúzta a kötelet."

Ebben a pillanatban lépett a terembe Frey járásbíró és Ferenczi református lelkész, Kovács régi ismerősei, akik meghallották, hogy a férfit elhurcolták a lakásából. Féltették őt, ezért mentek utána. Hiába magyarázta a két férfi Salmnak, hogy Kovácsnak semmi köze nem volt semmihez,

a fehérterror katonája nem volt hajlandó elengedni,

csak abban az esetben, ha letesz elé 100 ezer koronát. Hosszas vita után végül 10 ezer koronában egyeztek meg. Ennyit kértek Kovács Jenő életéért.

„Zsidó, írj egy levelet – mondta Léderer – és majd mi elküldünk a pénzért. Ha a pénz itt lesz, szabadulsz. Én viszont kijelentettem, hogy csak abban az esetben adom oda a pénzt, ha hazaengednek, és azt én magam hozhatom el. Elengedtek, hazamentem a pénzért, magam visszavittem, de előtte Léderer kikötötte, hogy csak kék pénz lehet az, amit magammal hozok. (1919-ben különböző értékű koronát nyomtak, a legtöbb kék volt, de volt vörös színű pénz is). Alig múlt el egy óra a pénz lefizetése után, amikor újra megjelent a lakásomon Léderer egy másik tiszttel és visszavitt a Nemzeti Szállóba. - Zsidó, vagy adsz még ötvenezer koronát, vagy azonnal felkötünk. – Ez az egyezség nem járja – feleltem. Önök elvettek már tőlem tízezer koronát, mit akarnak még? – Zsidó – mondta Léderer. Eleget szereztél már a háborúban, ide adod a pénzt, vagy nem adod? – Nem adom – feleltem. – Voltam én annyit a háborúban, mint ön. Nézze meg – kiáltottam magamon kívül – itt a sebesülésem, amit ott szereztem" - mesélte Kovács Jenő.

Prónay Pál katonatiszt, lajtai bán, a hírhedt Prónay-különítmény vezetőjeForrás: Wikipédia

A hatás kedvéért Léderer Gusztáv főhadnagy ismét elővette a kötelet és mosolyogva meglobogtatta Kovács előtt. A férfi végül elengedték, miután a falu befolyásos járásbírója és a református lelkész szó szerint könyörögött az életéért, de akkor sem hagyták egyszerűen kisétálni az ajtón.

Letérdeltették és elmondatták vele az esküjüket.

Kovács Jenő pár percig elhitte, hogy sikerült megmenekülni, de amikor egy parasztlány beszaladt hozzá, hogy jönnek a különítményesek, és őt keresik, tudta, hogy még nincs vége. Megértette, hogy Léderer nem akarja őt elengedni. Az éjszakát a háza udvarán lévő eperfán töltötte, miközben Lédererék elszántan keresték. Az egész falut feldúlták érte. Az apósnál is jártak a különítményesek, ahol Kovács sógornője karjából kikapták 1 éves gyerekét és azzal fenyegetőztek, hogy őt fogják megölni a férfi helyett, ha nem mondják meg, hol van.

Ebben a pillanatban rohant végig a falun dr. Kővágó Péter, a falu plébánosa, a feszülettel a kezében"
- emlékezett vissza Kovács Jenő, akit nem sikerült Léderer Gusztávnak meggyilkolnia.

Gróf Salm elé lépett és a feszületet felmutatva a következőket mondta: A feszületre esküszöm, ártatlan embereket üldöztök."

A különítményesek Kovács Jenő apósának házában garázdálkodtak, amikor megjelent előttük a férfi hadirokkant sógora, Stein Sándor, akinek nem sokkal az eset előtt operálták meg a fejét. Léderer Gusztáv őrjöngve neki esett.

Steinnek esélye sem volt arra, hogy megváltsa az életét.

Léderer a nyakába tette a hurkot, és felakasztotta az udvaron álló akácfára.

Ha egy üzlet beindul

Az 1919-es történet jól mutatja, milyen kegyetlen és pénzéhes volt a főhadnagy, akinek Kodelka Ferenc nagyvágó, vagyis hentes csak az egyik áldozata. Az is érdekes, hogy pont a gyilkosság előtt szigorítottak a Weiss Manfréd gyár biztonsági intézkedésein, mert valaki rézanyagokat lopott a területről. Egy Lédererrel érkező hordárt is alaposan ellenőriztek.

Elképzelhető, hogy a rézlopáshoz is köze van Kodelka gyilkosának,

mivel a nyomozók kiderítették, hogy Léderer Gusztáv korábban is sikkasztott már egy laktanyából. A honvédség élelmezési tisztjeként pedig ügyeskedni próbált, így kerülhetett a képbe a meggyilkolt hentesmester, akivel köztudottan üzletelt.

férfi lovas kocsin utazik bőröndökkelForrás: Fortepan

„Kodelka a Két pisztoly nevű helyre szeretett járni a Kálvin téren. Imádta azt mondani, hogy az én barátom Léderer Gusztáv, a feleségébe meg reménytelenül szerelmes vagyok. Az, hogy intim együttlét is volt köztük, nagyon valószínű. Igazából Kodelkának Léderer azért volt kiváló kapcsolat, mert mint élelmezési tiszt

a hentes vele tudta bebiztosítani, hogy folyamatos utánrendelései legyenek.

A honvédség beszállítójának lenni fix bevételt jelentett, ráadásul a katonák a legritkább esetben reklamáltak, úgyhogy lényegében bármilyen minőségű húst el lehetett adni nekik nagy tételben" - magyarázza Bezsenyi Tamás.

A napilapok azt írták, hogy a Tölgyfa utcai gyilkosságról szóló cikkek után egyre több ember jelentkezett a rendőrségen azzal, hogy az ő eltűnt rokona is ismert egy „aranyos házaspárt" ebben az utcában. Ezek közül többről kiderült, hogy a gyilkosokkal üzletelt eltűnése előtt.

„Léderer minden valószínűség szerint több embert is megölt, de brutalitása ellenére sem nevezhetjük sorozatgyilkosnak, mert

nem vágykiteljesítő szándékból követte el, hanem elsősorban pénzért.

Több személy is az áldozatává válhatott. ifj. Tóth József segédkereskedő lehetett az egyik áldozat, aki 1922-ben tűnt el, és elképzelhető, hogy Léderer tippadója volt, hogy milyen pénzüknél lévő kereskedőket érdemes lehúzni. Az viszont biztos, hogy a férfi mindig a feleségét, Schwartz Micit vetette be, ha pénz kellett neki. Kodelkának is a kitartottja volt."

Tehát elképzelhető, hogy Kodelka és Lédererné között volt intim kapcsolat, az viszont biztos, hogy
nem hirtelen felindulás miatt kellett Kodelkának meghalnia. Ezt bizonyítja az, hogy a kutyáiktól megszabadultak a gyilkosság idejére, egy héttel korábban pedig egy kereskedőnél lúgkövet vettek. Ezzel az anyaggal el lehetett tüntetni egy ilyen brutális támadás nyomait.

Hova tűnt Kodelka Ferenc feje?

Kodelka Ferenc, Pesti Hírlap, 1925. január 11.Forrás: Arcanum

A nyomozók számára nem volt kérdéses, hogy Léderer hazudott, amikor azt mondta, hogy csak az asszony darabolta fel Kodelkát. Törékeny testalkata miatt egyedül nem lett volna hozzá elég erős. Bár tárgyalásuk utolsó percéig kitartottak egymástól eltérő vallomásuk mellett, a nyomozók számára lassan összeállt a kép. Arra a következtetésre jutottak, hogy

a házaspár közösen végezett Kodelkával,

aztán együtt megnyúzták, és feldarabolták, ahogy a koffereket is együtt cipelték. A gyilkosság nyomait is közösen próbálták eltüntetni.

Nagyon nehéz megmondani azt, hogy valójában ez volt-e az első közösen elkövetett bűncselekményük, annyi mégis bizonyos, hogy ez bizonyítottan rablógyilkosság volt"

- mondja a kriminalista.

A kihallgatásokkal egy időben a Tölgyfa utcai ház padlásáról előkerült még néhány holttestdarab, Kodelka feje viszont nem volt köztük.

Léderer Gusztávot végül, múltját sem feledve,

1926. november 12-én felakasztották a Margit körúti fogházban,

Micit pedig életfogytiglanra ítélték, de 15 év után kegyelemből szabadult. Élete végéig virágot árult. Róla szól a Horthy-rendszer híres sanzona:

Lédererné, mi van a kosárban? Kodelkának keze, feje, lába.

Mici 1982-ben hunyt el. Halálos ágyán bevallotta, hol a fej, amit meg is talált a rendőrség. Ennek a háznak az első emeletén egy nagyon csúnya festmény mögött volt kialakítva az a titkos trezor, amelyben megtalálták a koponyát"- mondta Jamrik Levente történész az Origónak a Tölgyfa utca 14. szám előtt.

Kodelka Ferenc fejéről leszeparálták a húst, és egy felnyitható tetejű perselyt készítettek belőle. Lédererné Schwartz Mici élete végéig ebben tartotta a pénzt, amit az eladott virágok után megkapott.

Előző
  • 1
  • 2
Következő