Tudja-e, hogy melyik Magyarország legrégebbi óceánja?

Kilenc méter hosszúra is megnőhetett az ordovícium időszaki tengerek félelmetes külsővázas lábasfejű ragadozója

Magyarországnak ugyan nincs tengere, ám az Alföld mélyén eltemetve és a szelíden lankás középhegységeink kőzeteibe zárva rég eltűnt tengerek valamint egykorvolt hatalmas óceánok őrzik izgalmas titkaikat.

A szárazföldi lét volt a kivétel a Kárpát-medence földtörténetében

Magyarország hosszú földtörténeti múltjában a jelenlegihez hasonló tenger nélküli, szárazföldi állapot számít kivételnek. A Kárpát-medencét felépítő kőzetanyag a felfoghatatlanul távoli geológiai múltban a Föld különböző, és gyakran egymástól igen távoli pontjain keletkezett,

majd sok száz millió évnyi vándorlás után került a mostani helyére.

A Kárpát-medence műholdképe. A medencealjzatot alkotó ősi kőzetek a földtörténeti múltban különöböző, nem egyszer egymástól nagyon távoli területeken keletkeztek Forrás: ELTE

Ha a középhegységeinkben kalandozunk, és értő szemmel vizsgálgatjuk az elhagyott kőfejtők valamint vízmosások falait, vagy az eróziótól felszínre bukkant sziklákat, színes kalandregényként kezd el megelevenedni előttünk a távoli múlt.

A Balaton-felvidék egyik leghíresebb bazaltformációja, a Hegyestű. Hegyvidékeink a földtörténeti múlt izgalmas történelemkönyvei Forrás: Wikimedia Commons

A középhegységeink zömét felépítő tengeri üledékes kőzetek kalandos időutazásra invitálnak bennünket

az egykor volt varázslatos szépségű trópusi tengerpartoktól kezdve a messzi nyílttenger világán át, egészen az eltűnt óceánok koromsötét és félelmetes mélytengeri világáig.

Közel félmilliárd éves óceán után nyomozunk

Földünk geológiai múltját ugyanúgy tagoljuk, mint az emberi történelmet. Bolygónk hozzávetőleg 4,5 milliárd éves történetében az 545 millió éve elkezdődött és napjainkban is tartó korszak az egyetlen olyan időszalag, úgynevezett eón, amely már változatos és sokszínű élővilágot mondhat magáénak.

Az ordovíciumban kivirágzott a tengeri élővilág, ekkor jelentek meg többek között az első állkapcsos halak, a zátonyépítő kőkorallok, és virágzásnak indultak a lábasfejűek, illetve a tüskésbőrűek is Forrás: Origo

Ezt az emberi elme számára felfoghatatlanul hosszú időszakot,

a fanerozoikumot az 545 millió évvel ezelőtt kezdődött és 249 millió éve véget ért földtörténeti ókorra,

a paleozoikumra, az ezt követő és 65 millió éve véget ért középkorra, vagy mezozoikumra, valamint a földtörténeti újkorra, a 65 millió évtől napjainkig tartó kainozoikumra tagolják a geológusok.

A paleozoikum emblematikus csoportját alkották a trilobiták, a földtörténeti ókor végén kihalt tengeri ízeltlábú csoport, régies nevükön a háromkaréjú ősrákok Forrás: Ancient Earth

Csakúgy mint az archeológiában, minél mélyebbre szállunk alá az idő feneketlenül mély kútjában, annál jobban megritkulnak az egykori világ emlékei.

Az ordovíciumi tengerek csúcsragadozói a 2-3 méteres hosszúságot is elérő ragadozó ízeltlábúak, a tengeri skorpiók voltak Forrás: Origo

Magyarország középhegységeiben, amelyeket túlnyomóan mezozoikumi és újkori üledékes illetve vulkáni kőzetek építenek fel, helyenként megtalálhatjuk a paleozoikum, a földtörténeti ókor ősóceánjai által lerakott tengeri üledékeket is. Ezek a kőzetek őrzik hazánk legősibb és már rég eltűnt óceánjainak emlékét.

Ekkoriban még halott és kietlen pusztaságok uralták a kontinenseket

A földtörténeti ókor első időszaka, a magasabbrendű tengeri létformák robbanásszerű megjelenésének kora a kambrium, nem hagyott nyomot a Kárpát-medencében.

A földtörténeti ókor elején még csak az óceánokban virágzott az élet, a szárazulatok élettelen kietlen pusztaságok voltak Forrás: Origo

Érdemes megjegyezni, hogy a kambrium időszakban (545 és 488 millió év között) még nem létezett a szárazföldeken élet sem alsóbb, sem magasabbrendű, sem növényi, sem pedig állati létformákban.

Tengeri liliom (Crinodidea) kitűnő állapotban fennmaradt fosszíliája az ordovícium időszakból Forrás: Luke Unsworth

A kambriumi ősszárazulatok kietlen sziklás pusztaságok voltak,

a mérgező gázokból álló atmoszféra ekkor még nem tette lehetővé az élet szárazföldi megtelepedését.

Az ezt követő 488 és 443 millió év közötti ordovícium volt az első olyan földtörténeti kor, amelynek tengeri üledékes kőzeteit a felszínen is felfedezhetjük hazánk területén.

Ős Csendes-óceán a Balaton-felvidéken

Magyarországon először 1984-ben sikerült az ordovícium tengeri üledékes kőzeteit kimutatni.

A balatonfőkajári Somlyó-hegyen találkozhatunk a legősibb „hazai" óceán feszíni nyomaival.

Kilátás a Somlyó-hegyről a Bakonyra. A hegy őrzi legősibb óceánunk nyomait Forrás: Wikimedia Commons

Az itt látható nagyjából 450 millió éves kvarcos fillit-összlet a partvidéktől távol, nyílttengeri körülmények között rakódott le a mai pacifikus medencénél is sokkal nagyobb egykori Panthalassza, vagy ős Csendes-óceánban.

Kilenc méter hosszúra is megnőhetett az ordovícium időszaki tengerek félelmetes külsővázas lábasfejű ragadozója Forrás: Walking with Dinosaurs

Ha ezt, a Somlyó-hegy felszínre bukkant ősi rétegsorát megtapintjuk,

tulajdonképpen a déli félteke egykori darabját érintjük meg.

Ordovícium végi kvarcos fillit a Somlyó-hegyről, amely egykor még a déli féltekén, nyílt-tengeri körülmények között rakódott le közel félmilliárd éve Forrás: Wikimedia Commons

Az ordovícium elején a maihoz képest még jóval melegebb volt az éghajlat, és sokkal magasabban állt a világtenger szintje is. Ha egy képzeletbeli űrhajó fedélzetéről szemlélnénk az ordovícium időszaki Földet, hiába keresnénk a mai kontinensek jól ismert körvonalait.

Az ordovícium idején a hatalmas Panthalassza, az ős Csendes-óceán az egész északi féltekét elborította (a kép illusztráció) Forrás: Panthalassa

Ekkoriban a szárazulatok túlnyomó többsége az egyenlítő alatt, a déli féltekére koncentrálódott.

A hatalmas Gondwana szuperkontinens az ordovícium végén a mai Antarktisz helyén terpeszkedett el, amelytől az északra fekvő szigetszerű Laurencia, Avalonia és Baltica szárazulatokat a keleti-nyugati tájolású Iapetus-óceán tengervályúja választotta el.

A Föld az ordovícium időszakban Forrás: American Roads

Az egész északi féltekét lényegében sósvíz, a hatalmas Panthalssza-óceán borította el, amelynek déli selfjén rakódott le az az üledéksor, ami hosszú és bonyolult vándorút után Balatonfőkajár határában „pihent" meg.

A Balaton-felvidék őrzi hazánk legrégebbi tengeri üledékes kőzeteit, a rég eltűnt óceánok emlékeként Forrás: The Explorer World

Ezért bátran állíthatjuk, hogy Magyarország legrégebbi kőzetté vált óceánja az egykori oly hatalmas Panthalassza, az "ős Csendes-óceán" volt.