Történelmünk szenzációs relikviája bukkant fel egy kölni aukción

Szulejmán szultán, az Oszmán Birodalom uralkodója, és az iszlám kalifája (egykorú portré)

Igen jelentős történelmi dokumentum bukkant fel egy németországi akción. A 17. század híres olasz hadmérnöke, Leandro Anguissola kalapács alá kerülő egyik térképe Szigetvár múltjának rendkívül fontos lenyomata. A becses relikviát 45 ezer eurós kikiáltási áron találhatjuk meg a Venator & Hanstein aktuális katalógusában.

Mindössze két térkép maradt ránk a vár és a város 123 éves török megszállásának idejéből. Ezeket Leandro Anguissola császári hadmérnök és térképész készítette el a kapituláció napjaiban.

Szigetvár látképe az 1566-os ostrom idején (17. századi rézmetszet) Forrás: Origo

Az ostromsáncok 1689-es vázlatán feltüntette Szulejmán szultán sírkertjét is,

de az utcahálózat szintjén pontos térképe egy kissé hiányosnak bizonyult. Egészen eddig. A hiányzó részeket tartalmazó térkép ugyanis most bukkant fel egy németországi aukción, melyet március 16-án tartanak Kölnben.

Szigetvár kimaradt a felszabadítási tervekből

Lélektani szempontból komoly fordulópontot jelentett a 17. század végi visszafoglaló háborúk történetében, amikor Lotaringiai Károly herceg, és Miksa Emánuel bajor választófejedelem parancsnoksága alatt álló keresztény sereg 1686. szeptember 2-án visszahódította Budát a török uralom alól.

Buda 1686-os ostroma Frans Geffels egykorú festményén. A kép bal alsó sarkában Lotaringiai Károly herceg főparancsnok látható, tábornokai társaságában Forrás: Wikimedia Commons

Realitássá vált, amit szinte senki sem mert addig remélni: meg lehet törni a törökök uralmát

Magyarországon. Szeptember közepén a tolnai táborban a császári csapatok hadvezérei már azt tervezték, hogyan tudnának minél előbb Eszékig eljutni, és hogy tudnák itt egyesíteni az északról érkező, valamint az osztrák területek felől a Drávával párhuzamosan mozgó seregeket.

Lotaringiai Károly herceg, a császári csapatok főparancsnoka Forrás: Wikimedia Commons

A keresztény csapatok tehát megragadták a lehetőséget a területszerzésre,

ám Szigetvár visszafoglalása reménytelennek látszott.

A csapadékos, fogvacogtatóan hideg őszi időjárás és a nehézkes megközelíthetőség miatt a város kimaradt a hadműveleti tervekből.

Az 1687 augusztus 12-én lezajlott nagyharsányi, vagy ismertebb nevén a második mohácsi csatában Lajos Vilmos és Lotaringiai Károly herceg seregei fényes győzelmet arattak a törökök felett. A második mohácsi csata fontos epizódja volt a dél-dunántúli területek visszafoglalásának (Wilhelm Camphausen festménye) Forrás: picture-alliance / akg-images/usage worldwide, Verwendung weltweit/Akg-Images

Ráadásul a régió legjelentősebb erődítményében állomásozott a legnagyobb számú és műszakilag is a legjobban megerősített török katonaság. Az ez ellen szükséges haderővel 1686 őszén pedig még nem rendelkeztek a keresztény seregek.

Naponta tízen haltak meg a hideg és az éhség miatt

A szigetvári vár 1686-ban egyfajta tényleges szigetet alkotva bizonyult a törökök utolsó bástyájának az ellenséges haderő gyűrűjében. Pécset október 22-én, Siklóst október 30-án, Kaposvárt november 12-én szabadították fel, és bár többször felmerült a város ostrom alá vonása, de a hadvezetés egyszerűen nem tudott megegyezni ennek a módjáról.

Lajos Vilmos bádeni őrgróf, vagy ahogy a kortársai hívták a "Türken Louis" a visszafoglaló háborúk egyik legtehetségesebb hadvezére volt (Rézmetszet a 17. század végéről) Forrás: Wikimedia Commons

És miután nem akadt elég ütőképes keresztény csapat, a törökök elkezdték utolsó régiós erődítményüket még jobban megerősíteni.

A Habsburg-csapatok ezért egyre szorosabb blokád alá vonták a várost:

úgy döntöttek, hogy kiéheztetik az ellenséget. A gyűrű 16 sáncból állt, és mintegy 2000 katona állt készenlétben. Kezdetét vette a muszlim védők hosszantartó kifárasztása.

Az idős uralkodó a nagysikerű "Szulejmán" című tévésorozatban. A 72 éves padisah utolsó hadjáratán Szigetvár 1566-os ostroma alatt hunyt el a szultáni sátorban, amely a zsibóti Szőlő-hegyen állt, Turbék határában Forrás: Szulejmán

Közben XIV. Lajos francia uralkodó hadat üzent a Habsburg Birodalomnak, amely emiatt kénytelen volt kivonni csapatai jelentős részét Magyarországról.

Úgy tűnt, az európai nagypolitika is az oszmán parancsnoknak kedvezett,

ám 1688 ősze és tele fogcsikorgató hideggel köszöntött be. Az éhség és a betegség mindennapossá, az utánpótlás pedig egyre nehézkesebbé vált a várban.

XIV. Lajos francia király megszegve XI. Ince pápának tett ígéretét, 1688-ban hátba támadta a török elleni felszabadító háborút vívó Habsburg császárt Forrás: Wikimedia Commons

Korabeli beszámolók szerint naponta a tízet is meghaladta az elhunytak száma. Miután a helyzet tarthatatlanná vált, a vár oszmán parancsnoka 1689. januárjában nehéz döntést hozott. Felvette a kapcsolatot a blokádot irányító császári tiszttel és tárgyalásokat kezdeményezett a vár feladásáról.

I. Lipót német-római császár és magyar király ( Benjamin von Block portréja 1688 körül) Forrás: Wikimedia Commons

Küldöttség utazott Bécsbe I. Lipót császárhoz, ahol megállapodtak a vár átadásának részleteiről.

Február 13-án, 123 évnyi török uralom után megtörtént a kapituláció, és a török félhold végleg lehanyatlott Szigetvár sáncairól. A vár kulcsainak hivatalos átadásával szimbolikusan és ténylegesen is megtörtént az erősség, valamint a város felszabadítása.

Egy jól rajzoló hadmérnök-térképészt keresett a császár

Lipót császár egyszerűen nem értette, hogy miért húzódik ilyen sokáig Szigetvár visszavétele. Ezért is kérte fel Leandro Anguissola hadmérnököt, hogy utazzon a területre, és mérje fel az ottani viszonyokat. Az akkori katonai térképészek már ismerték a pontos, nagyméretű rajzok technikáját és szigorúan titkos vetületeket készítettek az erődökről és hadszínterekről.

I. Lipót császár és az Udvari Haditanács megbízásából Leandro Anguissola több térképet is készített Szigetvárról (Rugendas Lipót császárról készített rézmetszete) Forrás: Wikimedia Commons

Leandro Anguissola korának legjelentősebb hadmérnökének számított

Luigi Ferdinando Marsigli, Johann Christoph Müller, és Johann Jacob von Marinoni mellett.

Luigi Ferdinando Marsigli gróf, a 17. század végének legkiválóbb hadmérnöke Forrás: Wikimedia Commons

Az Udvari Haditanács megrendelésre az észak-itáliai térképész munkához látott, és két német nyelvű kartográfiát készített: az egyik a várt és várost mutatja észak-déli irányban, a tóvá szélesedett Almás-patakkal, míg a másik egy átnézeti perspektívából ábrázolja a területet.

A szigetvári erőd belső várudvara Zríniy kitörésének 450. évfordulóján emelt emlékművel Fotó: Polyak Attila - Origo

A különböző objektumokat betűkkel jelölte, és az „F" jelhez a következőket írta:

...ez a hely, ahol a török császár, Szulejmán meghalt.

Több mint három évszázaddal később, 1994-ben ezért itt épült fel a Magyar-Török Barátság Park.

Egészen a közelmúltig tévesen úgy vélték, hogy Szulejmán szultáni sátra az Almás-patak közelében, 1994-ben felavatott Magyar-Török Barátság Emlékpark helyén állt Fotó: Polyak Attila - Origo

A kutatók már egy ideje úgy sejtették, hogy az ismert térképeken kívül készülhetett akár több további is, ám eddig nem tudták bizonytani a létezésüket.

Újabb, eddig ismeretlen kincs mutathat utat

Most a kölni székhelyű Venator & Hanstein aukciósház eladásra kínált darabjai között bukkant fel egy hiányzó darab. A március 16-i aukció katalógusában 45 ezer euróért kínálják a körülbelül 50,6x76,4 centiméter méretű, nagymértékben kézzel rajzolt, 1689-es térképet.

Az aukcióra bocsátott becses történelmi relikvia, Leandro Anguissola 1689-ben készített térképe Forrás: Venator & Hanstein Kg.

„Anguissola térképe a dél-magyarországi Szigetvár városáról és közvetlen környezetéről készült 1689. február 13-án" – írja a katalógus.

Az egyik aláírás mellett egy látványos nyilatkozat is található, amely a világtörténelem egyik legjelentősebb uralkodójának, Szulejmán szultán halálának a helyére utal.

Szulejmán oszmán szultán és az iszlám kalifája Forrás: Origo

A történelmi visszatekintésben megjegyzik azt is, hogy Szulejmán idején élte az Oszmán Birodalom hatalmának csúcsát, és a 72 éves szultán végül 1566-ban Szigetvár ostromának végnapjaiban halt meg a sátrában.

Szulejmán türbéje Isztambulban. Itt helyezték el a szultán bebalzsmozott holttestét tartalmazó koporsót Fotó: Polyák Attila - Origo

Bebalzsamozott teste Isztambulba érkezett, a belső szerveit azonban Szigetváron temették el.

A katalógus itt megemlíti az oszmánkori település, Turbék nevét is, amely összefüggésbe hozható a szultán halála után épített mauzóleummal.

Szulejmán szultán Szigetvár határában megtalált türbéjének romjai Fotó: Polyak Attila - Origo

Itt fedezte fel végül 2015-ben a türbe maradványait egy magyar kutatócsoport, melyet Pap Norbert és Fodor Pál professzorok vezettek.

A pécsi püspök is misézett Szulejmán mauzóleumában

A most előkerült térkép annak az ünnepi pillanatnak a lenyomatát hordozza, amikor Szigetvár felszabadul a több, mint egy évszázados török uralom alól 1689-ben.

Dr. Pap Norbert professzor, a Turbék határában fekvő oszmánkori település, és Szulejmán türbéjének romjait felfedező kutatócsoport egyik vezetője Fotó: Polyak Attila - Origo

„Anguissola az oszmán Szigetvár visszafoglalásával kapcsolatos katonai műveletek földrajzi kereteit rögzítette a térképen: a sáncokat és a fontos tájékozódási pontokat, az utakat, az erődítményeket" – mondta dr. Pap Norbert, a kérdés egyik szakértője.

A turbéki kápolna. A néphagyomány évszázadokon át úgy tartotta, hogy ennek helyén állt egykor a szultáni türbe Fotó: Polyak Attila - Origo

„A polgári élettel kapcsolatos információk meglehetősen szegényesek, de a forrásokból tudjuk, hogy az a hely, ami az 1566-os ostrom idején az oszmánok számára központi szerepű volt és ott állt a szultán tábora, ugyanaz a hely az 1688/89-es visszafoglaló műveletek idején ugyanúgy parancsnoki poszt volt, csak akkor már a keresztény erőké."

Dr. Fodor Pál turkológus professzor, a kutatócsoport másik vezetője Fotó: Polyak Attila - Origo

Hozzátette, hogy Turbék városka Szulejmán halálának helyén épült, de a főbb épületeit, a türbét és a dzsámit a jezsuiták a blokád idején már felszentelték Máriának.

Oszmán hercegnők, Szulejmán szultán leszármazottai Szigetváron Fotó: Polyak Attila - Origo

„Tudjuk, hogy az 1692/93-as lerombolásuk előtt még Radonay Mátyás pécsi püspök is misézett itt a dzsámiból felszentelt templomban" – mutat rá. – „Ezt az állapotot ábrázolta a császári hadmérnök."

Az iszlám felett aratott győzelemre emlékeztet

„A térkép nem tartalmaz forradalmian új információkat, valójában az eddigi vizsgálataink alapján sokkal többet tudunk erről a tájról, mint amit ábrázol" – mondta dr. Pap Norbert.

Ifjabb Zrínyi Miklós 1664-es téli hadjárata idején Esterházy Miklós későbbi német-római birodalmi herceg - készített vázrajzot a szultáni emlékhelyről, a mely feltünteti Szulejmán sírhelyét, a mellette épített dzsámit valamint derviskolostort Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár

Ugyanakkor arra alkalmas, hogy lezárja a tudományos vitákat Turbékról, annak helyéről és jellegéről, valamint a szigetvári táj késő 17. századi jellemzőiről." „A térkép értéke elsősorban érzelmi jellegű és nem tudományos" – jelzi.

Esterházy Pál herceg portréja, a 17. század végéről Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum

„A szigetvári és a magyar identitás szempontjából tartom különösen fontosnak, hiszen a kereszténységnek az iszlám felett aratott győzelmére emlékeztet, helyi szinten pedig a város újkori történelmének fordulópontját jeleníti meg. Jó lenne, ha valamiképpen Szigetvárra kerülne és részévé válna Magyarország, a város és Baranya értéktárának."

Megmutatja Szulejmán szultán halálának helyszínét

A térkép jelenlegi tulajdonosa egyelőre ismeretlen, ám a relikvia rendkívül értékes dokumentum a város múltjáról. A visszafoglaló háború egyik fontos emlékét 45 ezer eurós (mintegy 14 millió forintos) áron kínálják eladásra a március 16-i aukción.

Szulejmán isztambuli türbéjének belseje Fotó: Polyák Attila - Origo

A 49. tételként bejegyzett térkép egyetlen, kisebb hibával kerül kalapács alá: hiányzik a feliratoknál jelölt „w" betű széle és kissé meggyűrődött. Összességében azonban csak igen csekély mértékben rongálta meg az idő vasfoga. A korábban előkerült térképekkel ellentétben tartalmaz egy régi bécsi mértékegységen alapuló skálát is, valamint rajzai kiterjednek keleti és déli irányokba. „Leandro Anguissola térképében az a legizgalmasabb és rendkívüli, hogy megmutatja Szulejmán szultán halálának feltételezett helyszínét, amely meglepően nagymértékben egybeesik a közelmúltban feltárt türbe maradványaival" – írja a katalógus.

A becses dokumentum többek között megjelöli Szulejmán szultán temetkezési helyét Forrás: Origo

Az Origo megkeresésére a Venator & Hanstein aukciósház ügyvezető igazgatója, Karl-Heinz Knupfer úr azt válaszolta, hogy üzletszabályzatuk értelmében a térképet árversére bocsátó tulajdonos nevét nem adhatják ki.

Szulejmán jelképes türbéje a Magyar-Török Barátság Emlékparkban. 1994-ben még nem tudták, hol rejtőznek a valódi szultáni mauzóleum romjai Fotó: Polyak Attila - Origo

Az igazgató azt is közölte, hogy van néhány gyűjtő, aki érdeklődik Anguissola térképe iránt,

ám eddig (március 9.-ig, a szerk.) egyetlen komoly ajánlattevő jelentkezett, aki telefonon kíván licitálni. Az árverésre bocsátott térképre egyébként előzetes regisztráció után írásban, vagy telefonon lehet ajánlatot tenni.Jó lenne, ha akár kormányzati támogatással is, hazai közgyűjteménybe kerülhetne történelmünk e ritka relikviája.

(Juhász Darinka összeállítása)